Úgy tűnik, az Apple éppen leveti azt az identitását, amit az elmúlt évtizedben megszoktunk tőle: a háttérben a vállalat történetének egyik legnagyobb átszervezése zajlik, amely nemcsak a termékstratégiát, hanem a vezetői struktúrát is mélyen átrendezi. Mindez arra utal, hogy a Tim Cook-éra lassan a végéhez közeledik.
Az Apple jelenlegi CEO-jának 14 éves megbízatása alatt a cég piaci értéke a 2011-es 350 milliárd dollárról mára 4 billió dollárra emelkedett. Megküzdött Steve Jobs elvesztésével is, aki nagyon erős eleme volt a márkának, amit sokan vele azonosítottak. Eltért a látásmódjuk, Jobs inkább a termék- és dizájn-vízióra helyezett nagyobb hangsúlyt, Cook inkább a működésre, az ellátási láncra, a hatékonyságra és a szervezeti kultúrára koncentrált.
Vezetését rekordnövekedés és fegyelmezett végrehajtás jellemezte, sikerült megőriznie az Apple kulturális erejét is, amit még Jobs teremtett meg.
Kettébontva
Az elmúlt évtizedben az „őszi nagy bemutató” az innováció ünnepe volt: szeptemberben érkezett az új iPhone, új funkciók, új lendület – és a rajongók számára a jól ismert érzés, hogy mindenki együtt lép át egy új technológiai korszakba. Ez a rituálé azonban most megszűnni látszik, Mark Gurman, a Bloomberg vezető újságírója és az Apple ismert szakértője szerint
a vállalat szakít azzal a több mint tízéves hagyománnyal, hogy évente egyetlen nagy dobásra építi kommunikációját és termékciklusát.
Ez túlterheli mind a mérnököket, a beszállítói láncot és a marketinget, illetve megnehezíti a bevétel egyenletes elosztását egész évre. A jövőben két külön szezonra osztják a készülékbemutatókat:
ősszel érkeznek a prémium modellek és a legnagyobb technológiai újítások, tavasszal pedig az alapmodellek és a kísérleti termékek.
A „csúcskategóriás ősszel, megfizethető tavasszal” modell révén nem zavarják egymás marketingjét sem a csúcskategóriás és belépő szintű modellek. Illetve az Apple a Samsunghoz hasonlóan egész évben napirenden marad, és több lehetősége lesz reagálnia a versenytársakra.
A nagy kérdés azonban nem az, hogy ez üzletileg kifizetődő-e, hanem az, hogyan hat a márkahűségre, arra a kulturális tőkére, amely az Apple-t nem egyszerű gyártóvá, hanem életérzéssé tette. Ugyanis a cég évtizedeken át a várakozás és a kivételesség markáns élményére építette imidzsét. A szeptemberi bemutató nem csupán termékprezentáció volt, hanem közösségi rituálé: a ciklus megtörése egyúttal azt jelenti, hogy
a márka elveszítheti ezt az ünnepi hangulatot, amely sok Apple-rajongó számára identitásképző erővel bír.
A folyamatos jelenlét ugyan üzleti előny, de az is felmerül, hogy a túl gyors tempó és a túl gyakori termékfrissítés feloldja-e azt a extravaganciát, amelyhez az Apple eddig ragaszkodott, és amiért annyian hűségesek maradtak a márkához.
Hardveres irány?
Eközben nem csupán a termékstratégia változik, hanem a felső vezetés is átalakul. Cook régi bizalmasa, Luca Maestri pénzügyi igazgató az év elején lemondott posztjáról. Jeff Williams, Cook egyik pártfogoltja pedig júliusban jelentette be távozását az operatív igazgatói posztról. Ezzel megszűnt egy köztes vezetői poszt, a design, a hardver, a szoftver és az egészségügyi részleg közvetlenül a vezérigazgatóhoz tartozik.
Sokak szerint John Ternus, a vállalat hardverfejlesztési vezetője lehet a jövőbeli CEO. Több mint húsz éve dolgozik az Apple-nél, meghatározó szerepe volt a vállalat életébe új korszakot hozó M-szériás chipek sikerében, illetve többek között a fenntartható anyagok bevezetésében. Ha valóban ő lesz a következő CEO, a márka visszatérhet egy erősebben műszaki, merészebben innovatív irányhoz, ami talán mozgósíthatja a legelhivatottabb rajongói réteget.
Viszont a hardveroldalról érkező vezető nem a legjobb üzenet egy olyan időszakban, amikor az Apple-nek nehézséget okoz lépést tartani a szilícium-völgyi riválisokkal a mesterséges intelligencia területén.
A kérdés tehát nem az, hogy az Apple képes lesz-e megújulni – hiszen erre eddig mindig képes volt –, hanem az, hogyan tudja mindezt úgy véghezvinni, hogy közben megőrizze a prémium, letisztult, innovatív és ikonszerű imidzsét.
A márkák életét meghatározzák az alapítói döntések, így az is, ha a céget eladják, az pedig egyenesen egy brand végét is jelentheti, ha az alapító meghal. Korábbi cikkünkben a Red Lemon Media szakemberét, Dobos Anikót kérdeztük arról, hogy miként maradhat életben egy brand, ha távozik az alapító.
