Szeptember 7-én és 8-án negyedik alkalommal rendezte meg az Indamedia az AI Summitot, Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját. A Városliget három helyszínén, tíz színpadon és több mint 300 előadóval zajlottak a programok gyakorlatilag telt házzal, amelyek tematikája a pénzügyektől és az oktatástól az AI-agenteken, az egészségügyön és a kreatíviparon át egészen az etikáig, a szabályozásig, az autóiparig, a kultúráig és az agráriumig terjedt. Ez már önmagában is jelzi, mennyit változott a mesterséges intelligenciáról szóló beszéd néhány év alatt: már nem különálló technológiai témaként jelent meg, hanem szinte minden iparág működését érintő kérdésként.
Félmilliárd eurót szán a kormány az AI-ra
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a nyitóelőadásban jelentette be, hogy a kormány 500 millió eurót fordít mesterségesintelligencia-programokra, és Magyarország egy lengyel vezetésű konzorciumon keresztül csatlakozik az AI Gigafactory-programhoz is. Ez egy nagy teljesítményű AI-számítási központ felépítését jelenti.
Az ilyen jellegű kapacitás ugyanis ma elsősorban az Egyesült Államokban, Kínában és a Közel-Keleten koncentrálódik, ezért az a cél, hogy Európa is bekerüljön ebbe a vérkeringésbe.
A kormány emellett a nagy AI-fejlesztőket is Magyarországra szeretné csábítani, illetve az egyetemi és tudományos képzés megerősítését is fontosnak tartja.
Kattints a képgalériára!
Tanács Zoltán szerint mindenhol elmaradott a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzés, kivéve két területen, a technológiában és a tudományban. Emiatt a vállalkozásokat is fel kell készíteni az AI-modellek használatára, illetve Európának a gyártásra, a logisztikára és a fejlesztésre kell fókuszálnia.
A két nap előadásai alapján kirajzolódott, hogy a mesterséges intelligencia ma már egyre inkább gazdaságstratégiai kérdéssé válik.
Radnai Márkkal, a működő és emberséges Magyarországért felelős kormánybiztossal pedig Murányi András, az Index felelős szerkesztője beszélgetett arról, milyen szerepet kapott az adatfeldolgozás a Tisza Párt választási kampányában.
A kreatív szakmákban már nem kísérlet az AI
A televíziós műsorgyártásban kézzelfogható a változás. Verebély Marcell, az RTL Magyarország kreatív vezetője az első napon arról beszélt a Méta Open Lab színpadon, hogy a tavalyi konferenciához képest egy év alatt óriásit változott a helyzet. Egy éve még az volt a kérdés, mire lehet használni az AI-t, idén már inkább az, hogy meddig lehet elmenni vele.
Az RTL-nél a technológia már a forgatást, a promóciók elkészítését, a látványvilág kialakítását, a képjavítást és egyes helyszínek rekonstrukcióját is segíti. A hamarosan érkező Celeb vagyok, ments ki innen! promóciójához például a stúdiókonyhából és a mélygarázsból AI segítségével dzsungelszerű környezetet hoztak létre.
Hasonló helyzetről számolt be Oláh Ákos is másnap, a TV2 kreatív producere, de hozzátette, hogy egy kutatás szerint a nagyvállalati vezérigazgatók 56 százaléka nem tudott anyagi hasznot realizálni az AI-technológiák bevezetéséből. Ahol viszont láttak eredményt, ott kiderült, hogy ez a munkafolyamatok újratervezéséből fakadt. Egy vállalkozás szintjén is akkor hoz hasznot az AI, ha a stratégiába, az alapvető működésbe épül az alkalmazása.
A csatornánál egy fejlesztési program keretében szeretnék összefogni azokat a kollégákat, akik már jártasak a technológiában, hogy közösen teremtsék meg a vezetőkkel együtt azt a légkört, amiben az egész céget támogatni tudják az AI használatában. Egyszerre alkotnak új szabályokat, változtatják meg a munkafolyamatokat és teremtenek lehetőségeket.
Emellett a zeneiparban is fontos kérdéssé vált az AI, a Kié a zene? Mesterséges intelligencia, szerzői jog és jogdíjak című beszélgetésben Lotfi Begi, Bíró Zsolt és Horváth Gergely azt próbálta körbejárni, mi történik akkor, ha az AI már nem csupán segít a zenésznek, hanem komplett dalokat képes létrehozni.
Az űrben az autonóm döntés nélkülözhetetlen
Kapu Tibor, a HUNOR Magyar Űrhajós Programot vezető kutató a Quantum Stage színpadán beszélt az AI és az űrkutatás kapcsolatáról. Kiderült, hogy az űriparban különösen fontos az autonóm működés: egy távoli eszköz esetében nem lehet minden döntéshez azonnal emberi segítséget kérni, ezért az AI és az autonóm rendszerek egyre fontosabb szerepet kaphatnak. A modernebb űrkapszulák, például a SpaceX Crew Dragonja már szinte teljesen autonóm: a rendszerek a manőverek mintegy 99 százalékát önállóan végzik.
Az AI jelentősége elsősorban az óriási mennyiségű űrbeli adat feldolgozásában válik nyilvánvalóvá. A Hubble naponta körülbelül 3 gigabájt, a James Webb 58 gigabájt adatot továbbított, a Nancy Grace Roman űrtávcső pedig várhatóan napi 1400 gigabájtot fog. Kapu szerint ezt a mennyiséget emberi kapacitással már nem lehet feldolgozni.
A mesterséges intelligenciára támaszkodó autonómia igazi próbája ugyanakkor az emberes Mars-expedíció lesz. A Föld és a Mars közötti kommunikáció késleltetése miatt a földi irányítás nem tud majd azonnal reagálni egy műszaki vagy egészségügyi vészhelyzetre, ezért az autonóm rendszereknek, intelligens elemzőknek és humanoid robotoknak nagyobb szerepük lehet.
Mit vittünk haza a két napból?
Az AI Summit 2026 talán legfontosabb üzenete az, hogy az AI fejlődésének következő szakasza már nem elsősorban a modellek képességeiről szól.
Hanem arról, hogy mit kezdünk velük.
A valódi verseny egyre kevésbé arról fog szólni, hogy ki tudja használni az AI-t, és egyre inkább arról, ki tudja úgy használni, hogy közben megőrzi az emberi kontrollt, az adatokat, a gazdasági értéket és a társadalmi bizalmat.
Magyarország számára ez különösen fontos kérdés, ugyanis az egyes polgárok már napi szinten használnak AI-t, de a a vállalati AI-képzés jelentős lemaradást mutat, illetve a magyar cégek 77 százaléka nem lát gazdasági hasznot az új trendekben. Sokan aggódnak emiatt, de egyelőre az sem látszik, hogy az AI tömegesen megszüntetné a munkahelyeket, ugyanis a technológiát jól használó vállalatok létszáma 46 százalékkal nőtt.
