Június 5-én rendezték meg a Creative Business Day-t, amely idén is a kreatívipar és az üzleti hatékonyság legégetőbb kérdéseire kereste a választ. A Tech In The City által életre hívott, a MAKSZ partnerségével megvalósult digitális és innovációs fórum fókuszában idén a „builders and makers” szemlélet, valamint a technológiai robbanásra adott kreatívipari válaszok álltak.
A hazai marketing-, kommunikációs és kreatívipar szereplőit összehozó szakmai rendezvényen a résztvevők a piac jövőjét alakító trendekről, technológiákról és üzleti kihívásokról oszthatták meg tapasztalataikat. Miközben a konferencia paneljein olyan világhírű magyar sikertörténetek alapítói beszélgettek a nemzetközi terjeszkedésről, mint a Prezi vagy a PublishDrive, egy globális méretű, mégis kevesek által vizsgált technológiai kihívás is fókuszba került. Az egyik kerekasztal-beszélgetésen érdekes témát vetett fel Huszics György, a Carbon.Crane alapítója: a digitális fenntarthatóságot.
A digitalizációt hosszú éveken át a környezetvédelem zálogaként kezeltük, hiszen a papírmentesség és az online folyamatok elterjedése komoly megtakarításokkal járt. Mára azonban fordult a kocka. A digitális ökoszisztéma energiaéhsége olyan méreteket öltött, hogy a különböző források egybehangzó állítása szerint
a digitális szektor globális karbonlábnyoma meghaladta a légiközlekedésböl származó kibocsátást.
A felhasználók és maguk a tartalomgyártók is csak most kezdenek ráébredni a probléma súlyára. Ebben a kérdésben jelenleg a mesterséges intelligencia hatalmas energiafogyasztása játssza a főszerepet, de az európai lakosság elkötelezettségét mutatja, hogy az EU 2050-es nettó zéró kibocsátási céljait több mint 80 százalékuk támogatja.
a hazai top 100 weboldal
A Carbon.Crane a tavalyi Digitális Tudatosság Hete alkalmából végzett egy átfogó felmérést, amelyben a Gemius által auditált top 100 legolvasottabb magyar weboldalt vizsgálták meg. Az eredmények meglepően nagy kiaknázatlan potenciált mutattak.
Míg a bankszektorban vagy az e-kereskedelemben – ahol a gyorsaság közvetlenül konvertálódik vásárlássá – a csökkentési és optimalizációs potenciál általában 5 és 15 százalék között mozog, addig a hazai médiapiacon ez a szám lényegesen magasabb:
A felmérés szerint a top magyar oldalak bő 30 százalékkal lehetnének fentarthatóbbak és hatékonyabbak.
Ha a hazai online sajtóorgánumok elvégeznék a szükséges technikai optimalizálásokat, éves szinten 5000 tonna karbonlábnyom-csökkenést érhetnének el. Ez a hatalmas mennyiség mintegy 26 500 Budapest–Párizs repülőút kibocsátásának felel meg.
EGy nagy hírportál egy flottányit spórolhatna
Általánosságban véve az egyik legnagyobb magyar hírportál annyit spórolhatna a kibocsátását tekintve, mint amennyit a Magyar Posta, amikor lecserélte a flottáját elektromosra. Az állami cégek közül a legnagyobb gépjárműflottával rendelkező szervezet ezzel éves szinten mintegy 164 tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg. A képek megfelelő optimalizálásával az egyik legnagyobb magyar hírportál 290 tonna kibocsátást spórolhatna meg.
a felhasználónak is jó
A nemzetközi piacon egyelőre még ritka az olyan online magazin, amely kifejezetten környezetvédelmi célból optimalizálná a site-ja működését. A piac meglehetősen heterogén: a technológiailag tudatos, minimális lábnyommal működő felületek mellett szép számmal akadnak elavult struktúrájú oldalak is
Pedig az optimalizálás nemcsak egy öncélú zöld vállalás lenne, hanem felhasználói előnyt is jelentene, hiszen az optimalizált, kisebb méretű oldalak gyorsabb betöltődést garantálnak, ami radikálisan javítja a felhasználói élményt (UX) és a CTR-mutatókat. Valamint az oldalak böngészése így kevesebb energiát fogyasztana, ami nemcsak a kiszolgáló szerverek oldalán hozna megtakarítást, hanem a látogatók eszközein is, vagyis a mobilok, laptopok fogyasztása is csökkenne, növelve az üzemidőt.
A fenntarthatóság tehát már régen nem csak a nehézipar vagy a logisztika asztala, hanem a hazai online média témája is.
Természetesen a digitális reklámnak is van karbonlábnyoma. De a kommunikáció szempontjából az is érdekes kérdés, hogy miért nem vesznek fenntartható termékeket a fogyasztók, miközben aggódnak a környezetért. Mit tehet ez ügyben a marketing? Ehhez a témához adott támpontokat Karczub-Lehoczky Fanni, a MediaMarkt marketingigazgatója.
