Sokan valamiféle misztikus tevékenységnek tekintik a jövőkutatást, ám Rab Árpád szerint ez alapvetően egy adatalapú, mégis mélyen emberi diszciplína. A cél nem egy konkrét, kőbe vésett százalékos jóslat, hanem valami sokkal praktikusabb:
Annak a megismerése, hogy mi közeledik felém, és hogyan tudom megnövelni a reakcióidőm intelligenciáját.
– magyarázta el lapunknak.
Amikor a pofonok kellenek a megértéshez
A szakember, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint az UNESCO nemzetközi információs társadalom szakértője is egyben, úgy látja, az emberek hajlamosak a jövőt sötét disztópiaként, polikrízisként megélni. Pedig a kihívások egyben lehetőségek is a cégek és fejlesztők számára, hogy valós megoldásokat szállítsanak a problémákra.
Sokszor azonban a társadalomnak sokkhatásra van szüksége ahhoz, hogy valamit megértsen. A mesterséges intelligenciáról is régóta beszéltek a szakemberek, de korábban ez senkit nem érdekelt.
Amikor berobbant, és a társadalom elkezdte használni, akkor már sokkal könnyebb volt arra hivatkozni, hogy mesterséges intelligenciával fejlesztünk valamit, mint egy évvel azelőtt, amikor ez ismeretlen volt a nagyközönség számára. Tehát van, amikor a pofonok kellenek ahhoz, hogy az emberek megértsék, itt valamiféle változtatásra van szükség
– emelte ki Rab Árpád.
10 év múlva természetes lesz
Arra a kérdésre, milyen lesz az életünk tíz év múlva a mesterséges intelligenciával, a kutató azt válaszolta, hogy nem egy sci-fi környezetet kell elképzelni, hanem a technológia teljes beágyazódását a hétköznapokba.
Élni fogunk, benne lesz az AI, és nem ez lesz a leglényegesebb dolog. Természetesnek fogjuk tekinteni, mint ahogy most sem beszélünk arról, hogy internetezünk, amikor útvonalat tervezünk, hanem csak használjuk rendeltetésszerűen az eszközt.
Az asszisztensek segítenek majd nyaralást tervezni, figyelmeztetnek az egészségügyi problémákra, vagy funkcionális szinten azonnal lehívhatóvá teszik a szükséges tudást.
Ez a váltás pedig átértékeli az emberi munkaerő piacát is, hiszen annak a technológiának, ami mindenkinek megvan, nulla az értéke. Vagyis az lesz a fontos, ki tud jól kérdezni, illetve ki tudja a valóságban jól applikálni az eszközt.
A szakértő szerint a passzív vagy rosszul kérdező emberek haszontalan válaszokat kapnak majd, így végül azok kerülnek előnybe,
akik kíváncsiak, nyitottak, emberszeretők, ügyekben hisznek.
Korábban az AI-videók gyártásáról kérdeztünk néhány olyan szakembert, akik már régóta a mozgóképek területén dolgoznak, és AI használatára váltottak. Az AI feletti kontroll egészen másképp működik, mint korábban a forgatásokon vagy az utómunkálatokban.
