A mesterséges intelligencia ma már képes olyan vizuális tartalmak előállítására, amelyek első pillantásra megkülönböztethetetlenek a valóságtól. Egy AI-generált házi kedvenc lehet pontosan olyan arányos, olyan „cukiságoptimalizált”, amilyenre a figyelem megragadásához szükség van. A reklám logikája alapján ez ideális eszköznek tűnik: nincs bizonytalanság, nincs kiszámíthatatlanság, csak egy tökéletesen az elvártak szerint viselkedő állat.
Az elmélet azonban a gyakorlatban ennél bonyolultabb. A közönség ugyanis nem pusztán látja ezeket a képeket, hanem reagál rájuk. És ez a reakció nem mindig az, amire a hirdetők számítanak.
Amikor az agy gyanút fog
Kutatások szerint az AI-generált reklámok megítélése nagymértékben függ attól, hogy a néző felismeri-e a mesterséges eredetet. A koreai Hankyong Nemzeti Egyetem tanulmánya kimutatta, hogy
amikor a fogyasztók tudják, hogy egy hirdetés mesterséges intelligenciával készült, csökken az érzelmi bevonódás és a hitelesség érzete.
Hasonló eredményre jutott egy másik, a litván Vytautas Magnus Egyetem kutatója által végzett vizsgálat is, amely szerint az AI-eredet tudatosítása rontja a márkába vetett bizalmat és a vásárlási szándékot.
A jelenség mögött gyakran az ún. uncanny vagy „bizarrságérzet” áll. Az AI-vizuálok sokszor majdnem tökéletesek, ám éppen ez okoz problémát. Az ilyen tartalmak egyszerre válthatnak ki elismerést és idegenkedést: a technológiai teljesítményt értékeljük, de közben valami mégsem stimmel.
Állatok esetében ez különösen érzékeny terület. Egy valódi kutya mozgása, tekintete, apró hibái mind hozzájárulnak az autentikus élményhez. Egy AI-kutya viszont könnyen válhat túl tökéletessé, és ettől furcsává.
DOGZ Fesztivál - ahol a valódi kutyáké a főszerep
Május 1-jén a Városliget ismét megtelik kutyákkal, gazdikkal és kutyabarátokkal. Érkezik a harmadik DOGZ Fesztivál, amely ismét a Városligeti Nagyréten várja az érdeklődőket. Számtalan program, játék, izgalom, és rengeteg négylábú - kellhet ennél több? Részletes program a dogzfesztival.hu oldalon.
Akkor működik, ha nem vesszük észre
Az egyik legérdekesebb eredmény a Müncheni Műszaki Egyetem kutatásából származik. Eszerint
az AI-generált reklámok akkor teljesítenek jól, ha a közönség nem ismeri fel bennük a mesterséges eredetet.
A vizsgált esetek közel 59 százalékában a résztvevők nem tudták biztosan megkülönböztetni az AI- és ember által készített tartalmakat.
Ez a felismerés különösen fontos az állatos reklámok esetében. Az evolúciós és idegrendszeri alapokon nyugvó „cukiság” hatás csak akkor működik zavartalanul, ha az agy nem kérdőjelezi meg a látottak valódiságát. Amint megjelenik a gyanú, a reakció is megváltozik.
A NielsenIQ kutatása szerint a fogyasztók általában kevésbé találják bevonónak az AI-generált reklámokat, és gyakrabban jellemzik őket „zavaróként” vagy „idegesítőként”. Emellett pedig a memóriaaktiváció is gyengébb. Ez különösen éles kontraszt a valódi állatokkal dolgozó reklámokkal szemben, amelyek épp az érzelmi bevonódás és az emlékezet erősítésében teljesítenek jól.
A Chewy állatgyógyszertár 2023-mas reklámkampánya a cuki, de fura hatás tökéletes példája:
Különösen a macskák és kutyák a reklámokban eddig szinte univerzális pozitív triggerként működtek. Az AI azonban új dimenziót nyitott, lehetővé téve, hogy ezek az állatok bármilyen kontextusban, bármilyen formában megjelenjenek. Kérdés azonban, hogy a közönség elhiszi-e róluk, hogy léteznek. Mert miközben a technológia egyre tökéletesebb képeket gyárt, a befogadó agy továbbra is érzékeny a hitelességre, és meglepően gyorsan kiszúrja az átverést.
A nyitóképet a Google Gemini generálta.
