A DataReportal adatai szerint 10 év alatt közel fél órával nőtt az átlagos napi képernyőidő, az átlagfelhasználó esetében ez majdnem hét órát (414 percet) jelent.
Az adatokból jól látszódik, hogy az elmúlt bő évtizedben folyamatosan nőtt a képernyő előtt töltött idő. 2013 óta a csúcsot a 2020-2021-es időszak tartja, aminek hátterében a Covid-19 miatti lezárások állnak. Viszont az elmúlt évek beszámolói szerint a felhasználók megint egyre több időt töltenek a képernyők előtt.
Az amerikai lakosság körében végzett kutatás szerint ennek az időnek a jelentős többségét tévézéssel, illetve videójátékokkal töltik.
Más felmérésekből az is kiderül, hogy az internet használatára fordított idő is növekszik. Ennek hátterében az állhat, hogy a tévécsatornák helyett egyre népszerűbbé válnak a streamingplatformok, valamint a podcastek is egyre nagyobb figyelmet kapnak a hagyományos rádiókkal szemben folytatott versenyben. Nem mellesleg világszerte egyre nagyobb az internetes lefedettség, aminek köszönhetően a közösségi oldalakat is egyre több user használja.
A fenti diagramon látható országok lakói töltik a legtöbb időt a képernyők előtt. A magyar lakosság körében 376 perc az átlag – a felmérésben szereplő országok közül ezzel a 30. helyet foglaljuk el.
Az egyes országok anyagi helyzete és a képernyőidő között is szoros összefüggés látható. A felmérés adatai szerint jól látható, hogy minél szegényebb egy ország, annál több időt töltenek a lakói a tévé előtt vagy a telefont nézve. Ennek hátterében az állhat, hogy a rossz anyagi helyzetük révén nincs annyi lehetőségük a kikapcsolódásra, ezért a lehető legolcsóbb szórakozási módokat választják.
Közösségi oldalak
A napi képernyőidőből egyre jelentősebb mennyiséget töltünk a közösségi oldalakon: míg 2012-ben még csak 90 perc volt a jellemző, addig 2016-ban már 128, 2020-ban 145, 2025-ben pedig 151 perc. A jelentős emelkedés hátterében elsősorban a rövid videós formátummal rendelkező oldalak állnak – amelyek közül a TikTok érte el a legkiemelkedőbb számokat. Ezeken a felületeken ugyanis az algoritmus folyamatosan új, a felhasználó ízléséhez kapcsolódó tartalmat ajánl, hogy a platformon tartsa az internetezőt. A szakadatlan görgetés függőség kialakulásához is vezethet, ami hosszú távon káros hatással lehet a felhasználóra.
A közösségi oldalak esetében ráadásul fontos tényezőnek bizonyul a kor is. A felmérések szerint az amerikai 18 és 24 év közöttiek átlagosan napi 186 percet töltöttek 2024-ben a különböző közösségi oldalakon, a 65 év felettiek viszont mindössze 102 percet.
A GWI adatai szerint az átlagos felhasználó havonta 6-7 különböző közösségi oldalt is használ. Az elmúlt bő másfél évtizedben egyre jellemzőbbé vált, hogy az internetezők ne csak egy platformot kövessenek: a Facebook mellett például már a 2010-es évek közepén is óriási nézettségnek örvendett a YouTube. Az Instagram is egyre népszerűbbé vált, ahogyan a Snapchat és az akkori nevén Twitter is egyre több felhasználót tudott megszólítani.
Éppen ezért a marketingesek számára is egyre nehezebbé vált a hirdetés, a különböző korosztályok más-más felületeken töltenek több időt, ahogyan az adott oldal felépítése is meghatározza, milyen jellegű userek használják őket.
A mindenki zsebében megbújó telefon
A növekvő képernyőidő hátterében alighanem az áll, hogy egyre több ember zsebében lapul okostelefon. A felhasználók pedig egyre nagyobb számban rendelkeznek mobilinternetes előfizetéssel, így akár az otthonuktól távol is görgethetik az egyes oldalakat.
A telefonok esetében az látható, hogy a felhasználók a közösségi oldalakon időznek inkább. Bár a Facebook rendelkezik a legtöbb havi aktív felhasználóval, mégsem a Meta, hanem a ByteDance platformja vezet az amerikaiak körében: a TikTokot átlagosan havi 34 órát nézik a felhasználók, míg a második helyen lévő YouTube felületét havi 28 órát és 5 percet.
Az internethasználat terén az látható, hogy az amerikaiak átlagosan 6 órát és 40 percet töltenek olyan eszközök használatával – tévé, telefon, tablet, számítógép – amelyeknek van internetelérésük.
Gyerekek a képernyők előtt
A gyerekeket érintő szokásokról az amerikai piac esetében láthatóak mélyebb kutatások, amelyekből kiderül, hogy már nagyon fiatal kortól kapcsolatba kerülnek a különböző eszközökkel és tartalmakkal. Az amerikaiak 74 százaléka már két éves korában engedi a gyereke számára, hogy tévét nézzen – a szakmai felmérések szerint azonban 3 éves kor alatt ez nem ajánlott. Sőt, az óvodások esetében is legfeljebb 30 percre kellene korlátozni a tévézést, vagy egyéb eszközök használatát.
Az amerikai válaszadók 60 százaléka nyilatkozta azt, hogy korlátozza a gyerekek képernyőidejét, 27 százalékuk minden napra szabályokat állít fel – így a hétvégén sem nézhetnek több tévét, vagy játszhatnak többet a mobilon. A szülők 15 százaléka nyilatkozta azt, hogy gyereke nem néz egy óránál több tévét.
A felmérésből az is kiderült, hogy az 5 és 8 év közöttiek 93 százaléka néz tévét.
A marketingesek sokszor a gyerekeket is célozzák, gyerekjátékokkal vagy akár animációs filmekkel – sok esetben közvetlenül. A közösségi felületeken, illetve streamingplatformokon nem engedett őket elérni, ahogyan a YouTube felületén sem lehet a gyerektartalmak előtt bármilyen reklámot megjeleníteni, viszont a tévéadásokra ez nem vonatkozik.
A folyamatosan növekvő képernyőidő hatásairól az évek során több kutatást is végeztek. Amit azonban különösen fontos kiemelni, hogy a tartalomfüggőség bárkinél kialakulhat, aki túl sok időt tölt az internetes oldalak használatával. Érdemes időszakos detoxot is bevezetni, hiszen a folyamatos információfeldolgozás leterheli az agyat és akár depresszióhoz is vezethet.
