Az Országgyűlés 139 igen szavazattal elfogadta a határozatot, amely megteremti az új közszolgálati média intézményrendszerének jogi és szervezeti kereteit. Ennek értelmében új, kilenctagú testület gyakorolja majd a közmédia társaságai feletti tulajdonosi jogokat.

Az Országgyűlés keddi ülésén kivételes eljárásban, 139 igen, 26 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta a Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratának visszavonásáról, valamint a Független Közmédia Testület alapító okiratának elfogadásáról és induló vagyonának megállapításáról szóló határozati javaslatot.

Az előterjesztést Hantosi István, a Tisza Párt képviselője nyújtotta be, azzal a céllal, hogy

megteremtse az új közszolgálati médiaszervezeti rendszer jogi és szervezeti alapjait.

A döntés értelmében a Közszolgálati Közalapítvány vagyona a jogszabályoknak megfelelően rendezett módon kerül átadásra. Ezzel párhuzamosan létrejön a Független Közmédia Testület, valamint annak hivatali szervezete, amelyek működéséhez a határozat biztosítja az alapító okirati, vagyoni, pénzügyi és átmeneti szervezeti feltételeket.

A június végén elfogadott médiatörvény-módosítás az új közszolgálati média intézményrendszerének létrehozását az Országgyűlés döntéséhez kötötte. Az elfogadott határozat ennek megfelelően rendelkezik többek között az átmeneti időszak szabályairól. A cél, hogy a közfeladatok ellátása a szervezeti átalakulás idején is zavartalan maradjon. Ennek érdekében a határozat kitér a jogfolytonosság, a vagyoni és pénzügyi elszámolhatóság, a szervezeti működőképesség, valamint a levéltári szempontból jelentős iratok és nyilvános dokumentumok megőrzésének követelményeire is. A rendelkezések biztosítják, hogy a Közszolgálati Közalapítvány megszűnése ne okozzon működési, pénzügyi, munkáltatói vagy iratkezelési fennakadást, és az új intézményrendszer a törvényben meghatározott határidőben megkezdhesse működését.

A Független Közmédia Testület a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, valamint függetlenségének védelmére létrehozott jogi személy lesz, amely a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint működik. Irodája a testület munkáját és törvényben meghatározott feladatainak ellátását segíti.

A testület gyakorolja majd az Országgyűlés által ráruházott tulajdonosi jogokat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap átalakulásával létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felett.

A kilenctagú szervezetbe az Országgyűlés három kormánypárti és három ellenzéki tagot választ, további három tagot pedig médiaszakmai szervezetek jelölnek.

Nem lehet tag olyan személy, aki

  • a jelölését megelőző öt évben párttisztséget viselt,
  • párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget állami vagy önkormányzati intézményben,
  • gazdasági társaságban vagy választott testületben, illetve más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott.

A közmédia korábbi változásai

Az elmúlt hetekben átfogó átalakulás kezdődött a közmédiában. A választásokat követően a kormány úgy döntött, hogy az MTVA és az NMHH működését átmenetileg költségvetési biztos felügyeli. Ezt követően Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentette, Grósz Judit látja el a közmédia miniszteri biztosi feladatait. A szakember korábban az RTL Magyarország digitális területekért felelős vezérigazgató-helyetteseként dolgozott.

Nem sokkal később az Országgyűlés Művelődési Bizottsága dr. Horváth P. András jogászt nevezte ki az MTVA ideiglenes vezetőjének, akinek elsődleges feladata a szervezet jogi és gazdasági átvilágítása. Hivatalba lépését követően azonnali hatállyal felfüggesztette a hírszolgáltatást a közmédia valamennyi felületén, miközben az új, ideiglenes vezetés is megkezdte munkáját. Szintén kinevezték ideiglenesen Szeleczky Ádámot, aki a Duna csatornaigazgatói feladatait látja el.

Július 15-étől visszatért a Kossuth Rádió közvetítése is, miután július 7-én az M1 leállásával együtt szünetelt az adása – helyette a Bartók Rádió volt hallható. A megújult kínálat elsősorban archív felvételekre épül, köztük olyan hangjátékokra és kulturális alkotásokra, amelyek az MTVA szerint az elmúlt 16 évben háttérbe szorultak. Az új műsorstruktúra a kulturális sokszínűséget és a minőséget helyezi előtérbe, visszatért a déli harangszó és az éjféli Himnusz is, míg a hírműsorok egyelőre korlátozottan érhetők el. A Kossuth rádióban kinevezték a két új főszerkesztő-helyettest, Magyari Pétert és Bogár Zsoltot.