Az álhírek terjedésének megelőzése különösen fontossá válik manapság, amikor bárki létrehozhat weboldalakat, ahol hamis információkat oszt meg, vagy épp álprofilokon keresztül AI-generált tartalmakkal befolyásolja az emberek véleményét a közösségi oldalakon.
Ennek elkerülése érdekében egyre több platform – például az X – is igyekszik jelölni, hogy mely posztoknál használtak fel mesterséges intelligenciát, átláthatóbbá téve a megjelenő tartalmakat.
A fake news, vagyis az álhírek terjedését több felmérés adataival járjuk körbe.
Legfrissebb adatok
2025-ben Az Eurobarometer 26.121 résztvevő válaszai alapján mérte fel, hogy miként reagálnak az európai lakosok a dezinformációra.
A felmérésben a válaszadók 35 százaléka azt nyilatkozta, hogy gyakran, vagy nagyon gyakran találkozott dezinformációval és álhírekkel az elmúlt egy hét során. Ez jelentős emelkedést mutat a 2022-es felmérésekhez képest, amikor még mindössze a válaszadók 28 százaléka jelölt hasonló választ.
A fenti diagram az Eurobarometer 2025-ös adatai alapján mutatja be, hogy az egyes országokban a felmérés ideje előtti egy hétben mennyi dezinformációval találkoztak. Bár a kerekítések miatt nem jön ki minden esetben tökéletesen 100 százalékra az egyes országok felmérése, jól látható, hogy Magyarország, Románia és Spanyolország az élen járnak – vagyis a lakosok leginkább itt érzékelik a hamis információk terjedését.
A teljes európai átlagot figyelembe véve az látható, hogy a lakosság 12 százaléka nagyon gyakran, 23 százaléka gyakran, 31 százaléka néha, 16 százaléka ritkán, 7 százaléka soha, míg 10 százaléka nem tudja mennyi hamis információval találkozik.
Európában a legjobban Finnország, Németország és Csehország teljesítettek: a válaszadók visszajelzései alapján ezekben az országokban terjednek a legkevésbé a hamis információk.
A fenti diagram adatai szerint Málta lakosai a legmagabiztosabbak abban, hogy felismerik, mikor látnak hamis információkat, őket követik Írország, majd Luxemburg lakói.
Az EU átlagtól kicsit magasabban helyezkednek el a magyarok válaszai, akik 14 százalékban nagyon magabiztosak, 49 százalékban valamennyire biztosak, 24 százalékban nem túl magabiztosak, 9 százalékban egyáltalán nem magabiztosak és 4 százalékban nem tudják, hogy mikor találkoznak dezinformációval.
A legkevésbé Lengyelország, Dánia és Csehország lakói érzik magukat magabiztosnak ezen a területen.
A felmérés résztvevőit arról is megkérdezték, milyen módszerekkel ellenőrzik, hogy hamis információt láttak vagy valódit. A több választ is jelölhető kérdés során:
- 49 százalékuk azt mondta, hogy megnéz más forrásokat is, hogy hasonló információkat közölnek-e;
- 40 százalékuk megnézi, hogy a forrás megbízható vagy megbízhatatlan;
- 34 százalékuk megnézi, hogy friss információ vagy csak egy korábbi újra kiposztolva;
- 29 százalékuk megnézi, hogy milyen kommentek érkeznek a poszt alá;
- 25 százalékuk megnézi, hogy a videók vagy fotók valódinak tűnnek, vagy inkább AI-generáltnak;
- 24 százalékuk nyelvtani hibákat és elütéseket keres a szövegben;
- 18 százalékuk megkérdez másokat, hogy mit gondolnak;
- mindössze 14 százalékuk használ tényellenőrző oldalakat vagy eszközöket;
- 10 százalékuk bevallottan nem tesz semmit azért, hogy utánajárjon az információk valóságtartalmának;
- 4 százalékuk pedig nem tudja, mit szokott csinálni.
Az Eurobarometer mellett 2025 májusában a Statista oldalán egy hasonló felmérést közöltek, ahol az amerikai, 18 évnél idősebb lakosokat kérdezték arról, mennyire magabiztosan ismerik fel a hamis híreket. Az eredmények pedig az írországi adatokhoz hasonlót mutatnak, ugyanis a válaszadók
- 19 százaléka nagyon magabiztos abban, hogy meg tudja különböztetni a valódi és hamis híreket;
- 53 százaléka valamennyire biztos;
- 15 százalék nem túl biztos;
- 4 százalék egyáltalán nem biztos;
- 8 százalék pedig nem tudta eldönteni, hogy melyik opciót válassza.
A felmérések rámutatnak arra, hogy még egy tétnéküli felmérésnél sem tudják azt mondani az emberek, hogy tökéletesen felismernék a dezinformációs tartalmakat.
Korábbi felmérések
Az elmúlt években több, a dezinformáció terjedésével és felismerésével kapcsolatos kutatást is elvégeztek, az ezekben található legérdekesebb adatokat mutatjuk be az alábbiakban.
A YouGov 2023-as felmérésében 1516 felnőtt amerikai állampolgár vett részt egy tesztben, ahol cikkek címei alapján kellett kitalálniuk, hogy melyik valódi és melyik hamis. A résztvevőknek 10 hamis és 10 valódi címet mutattak, amiket kategorizálniuk kellett. A válaszadók a címek alapján az esetek kétharmadában találták el a megfelelő választ – átlagosan 20-ból 13-at sikerült helyesen megállapítaniuk.
A YouGov adatai alapján az is kiderült, hogy a 45 év alattiak átlagosan 12 jó találatot értek el, míg az idősebbek átlagosan 15-öt. Külön érdekes, hogy a magabiztosabb válaszadók valóban több helyes találatot értek el, mint azok, akik bizonytalanként hivatkoztak magukra.
A válaszadók fele ráadásul azt válaszolta, hogy naponta lát félrevezető vagy hamis híreket az online térben.
Egy 2016-os Pew Research felmérésben is hasonlóképp vizsgálták az amerikaiak és a fake news kapcsolatát, ám kitértek egy érdekes témakörre is. Itt arra voltak kíváncsiak, hogy kinek mekkora felelőssége van abban, hogy megállítsa a dezinformáció terjedését.
A felmérés szerint a válaszadók közel hasonló felelősséget állapítottak meg az átlagemberek, a politikusok, illetve a közösségi oldalak esetében. 42-45 százalék közt nagy felelősséget állapítottak meg, 25-31 százalék közt némi felelősséget, míg a 24-26 százalékban kicsi vagy egyáltalán nem létező felelősséget neveztek meg.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a válaszadók szerint hasonló kötelezettség terhel mindenkit a dezinformáció terjedésének megállítását illetően, miközben a politikusok szabályozásokat hozhatnának, a közösségi oldalak és keresőmotorok pedig alapjaiban hozhatnának létre védőhálókat.
Az Ipsos még 2019-ben 25.000 résztvevőt kérdezett, több mint 25 piacról, hogy felmérje az emberek és az álhírek kapcsolatát. A piackutató arra jutott, hogy az internetezők 86 százaléka már találkozott hamis hírekkel – és az ő 86 százalékuk el is hitte már legalább egyszer, hogy valódi hírt olvas.
A válaszadók továbbá arról is nyilatkoztak, hogy szerintük hol terjednek leginkább az álhírek:
- a listavezető a Facebook, 67 százalékkal;
- aztán jönnek általánosságban a közösségi oldalak 65 százalékkal;
- a weboldalak 60 százalékkal a harmadik helyet foglalták el;
- a YouTube 56 százalékban;
- a televízió pedig 51 százalékban lett megnevezve.
A fenti válaszokat tovább erősíti, hogy a válaszadók 87 százaléka szerint az internet csak tovább ront az álhírek terjedésében.
A fenti felmérésekből jól kirajzolódik, hogy senki sem lehet teljesen biztos abban, hogy felismeri a hamis híreket, legyen szó offline vagy online tartalomról. Azonban több eszköz is segítségünkre lehet a hétköznapok során, így lehet validálni a híreket több forrásból, meg lehet nézni, hogy az eredeti forrás megbízhatónak számít-e, valamint már több elérhető tényellenőrző applikáció és oldal is segíti az eligazodást.
A hamis hírek terjedése manapság különösen veszélyes, amikor naponta több ezer cikk jelenik meg, ahol akár az ukrajnai, akár az iráni háborúról értekeznek. Az X platformján éppen ezért új szabályozást vezettek be: a fegyveres konfliktusokat bemutató képi anyagok esetében a feltöltőnek jelölnie kell, hogy valódi képsorokat látnak a nézők, vagy csak mesterséges intelligencia által generáltat. Ezzel a lépéssel Elon Musk cége az átláthatóság felé szeretné elmozdítani platformját, főleg miután az xAI saját chatbotja hamis információkat közölt az ausztráliai lövöldözés kapcsán.
