Az amerikai Federal Trade Commission (FTC) – magyarul Szövetségi Kereskedelmi Bizottság – legújabb felmérése szerint az amerikai felhasználók 2,1 milliárd dollárt veszítettek el a közösségi médiában megtalálható átverések miatt.
A jelenség nemcsak a veszteségek nagysága, hanem a növekedés üteme miatt is figyelemre méltó, ugyanis az összeg közel nyolcszorosa a 2020-as értéknek. Bár a felmérés nem tér ki rá, de ebben szerepet játszhat, hogy az AI-modellek népszerűségével egyre könnyebbé vált átveréseket véghez vinni.
A közösségi platformok mára a csalók elsődleges terepévé váltak – megelőzve az e-mailes és telefonos átveréseket. A jelentések szerint a károsultak közel harmada nyilatkozta, hogy az átverés egy közösségi oldalon kezdődött.
A felmérés adataiból az is kirajzolódik, hogy a csalások jelentős többsége a Facebookhoz köthető. Az első helyezettől jóval lemaradva, a második helyen a WhatsApp, míg a harmadik helyen az Instagram található – vagyis a dobogó mindhárom helyezettje a Meta vállalatának része. Ezzel egybehangzó a tavaly novemberi hír, miszerint a Meta évi 7 milliárd dollárt keres azzal, hogy a csalásokhoz köthető hirdetéseket nem távolítja el azonnal.
Számtalan varáció
Az átverések több változata ismert. A leggyakoribb, amikor a felhasználók hirdetésekre kattintva nem létező vagy hamis webáruházakba jutnak, és olyan termékekért fizetnek, amelyek soha nem érkeznek meg.
A válaszadók több mint 40 százaléka mondta, hogy csaltak már ki pénzt tőle ily módon.
Az egyes esetek viszont jelentősen eltérhetnek: olykor teljesen ismeretlen webáruházakra visz a hirdetés, máskor pedig olyan oldalakra, melyek népszerű brandeket másolnak.
Hasonlóan gyakori, hogy a csalók befektetéshez vagy befektetési tanácsadáshoz köthető reklámokat és posztokat osztanak meg, amelyekben úgy állítják be magukat, mintha oktató jelleggel akarnák segíteni az embereket. A céljuk ezzel az, hogy növeljék a prezentált téma vagy fiktív vállalat iránti bizalmat. Máskor pedig hamis visszajelzésekkel teli WhatsApp csoportba hívják meg a kiszemelteket, hogy hasonló hatást érjenek el. Az ilyen típusú átverések közel 1,1 milliárd dolláros kárt okoztak az amerikai felhasználóknak.
Mindezeken felül azok a válaszadók, akik „romantikus csalás” miatt vesztettek pénzt, az esetek 60 százalékban számoltak be arról, hogy az átverések a közösségi oldalakon indultak. A csalók a kiszemelt áldozat számára vonzó profilokat és történeteket kreáltak, hogy idővel pénzt csaljanak ki. A beszélgetések sokszor egyszerű témákkal indultak, majd valamilyen krízishelyzet miatt pénzt kértek, más esetekben pedig pozitív élményekre hivatkozva befektetési tanácsokat adtak.
Mit tehet a felhasználó?
Az FTC tanácsa, hogy
a userek korlátozzák, hogy milyen tartalmakat és információkat osztanak meg publikusan.
A személyes profilhoz köthető adatok ugyanis jelentős szerepet játszanak az átverések során. A befektetési tanácsok esetében pedig érdemes nem ismeretlenek videóira és posztjaira hagyatkozni.
A webáruházas átverések legjobb ellenszere, ha nem hirdetéseken keresztül keressük fel az ismert brandeket, a nem ismert webáruházak és vállalatok hátterének pedig még a vásárlás előtt érdemes utánanézni. Utóbbi esetben különösen hasznos lehet a közösségi oldalak vélemény fülét, a Google értékeléseket, vagy a Trustpilothoz hasonló platformokat felkeresni.
