Az alkalmazottak 71 százaléka ugyan használ AI-t, a magyar cégek 77 százaléka mégsem lát gazdasági hasznot az új trendekben.

Az AI körüli hype hatalmas, a technológiába áramló befektetések soha nem látott szintre értek.

A megtérülés azonban nem magától értetődő,

pedig a mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatással van a munkaerőpiacra és a vállalatok működésére is. Magyarországon különös ellentmondás rajzolódik ki: a lakosság felzárkózott az AI használatában, ám a vállalatok gazdasági eredményei messze elmaradnak a globális szinttől. Erről beszélt az AI Summit 2026-on Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója, aki több mint 200 AI-projekt és egyéb kutatások tapasztalatait mutatta be.

Ezermilliárd dollár megy AI-ra, de mikor térül meg?

2026-ban mintegy 1000 milliárd dollár áramolhat a technológiába, ami nagyjából a magyar GDP négyszerese. Az AI-t heti szinten mintegy 1,4 milliárd ember használja világszerte. A beruházások és a jelenlegi bevételek között azonban hatalmas szakadék tátong. A generatív AI-ból származó éves bevétel jelenleg 80 milliárd dollár lehet, vagyis

a mostani szintek mellett a befektetések megtérülése akár száz évig is tarthatna.

Radványi szerint a technológiai befektetőknek persze nem ez a célja, az iparágnak ezért gyorsan kell skáláznia.

Az AI-nak komoly erőforrásigénye van. A PwC vezetője szerint az AI használatához kapcsolódó éves vízfogyasztás nagyságrendileg a magyar lakosság teljes éves vízfelhasználásával vethető össze, míg 2030-ra az AI a világ energiafogyasztásának 1,5-2 százalékát adhatja.

Egy AI-nak feltett kérdés körülbelül tízszer annyi energiát igényel, mint egy hagyományos keresőmotoros lekérdezés

– tudjuk meg.

De az AI így is jelentős értéket teremt, a technológia éves szinten 230 milliárd dollár értéket termel, és olyan tudományos problémák megoldásában is segít, amelyekkel a kutatók évtizedeken keresztül nem boldogultak.

Kétsebességes gazdaság alakul ki

A PwC kutatásai szerint azok a vállalatok,

amelyek hatékonyan használják a technológiát, átlagosan 40 százalékkal magasabb termelékenységet érnek el,

mint azok, amelyek kevésbé élnek az AI lehetőségeivel.

Egyelőre nem az látszik, hogy az AI tömegesen megszünteti a munkahelyeket. A technológiát jól használó vállalatok létszáma 46 százalékkal nőtt. A fejlődés jelenlegi szakaszában inkább a gazdasági teljesítmény növelését és az új munkaerő iránti igényt látni.

A legjobban teljesítő vállalatok messze elszakadnak az átlagtól. A PwC elemzésében szereplő felső 20 százalék kétszer annyit használja az AI-t, mint az átlagos vállalat, és 163 százalékkal nagyobb növekedést tudott elérni. Ezeknél a cégeknél az AI már teljes munkafolyamatokba épül be.

A pályakezdőktől is „tapasztalatot” várnak

A változás a munkaerőpiacon is jól látható. A PwC mintegy egymilliárd álláshirdetést vizsgált meg 2019 és 2026 között. Az elemzés egyik tanulsága, hogy a pályakezdőknek szóló álláshirdetésekben ma kétszer olyan gyakran jelennek meg olyan készségek, mint a vezetői képesség, a stratégiai döntéshozatal vagy a mentorálás. Ez az AI hatása, hiszen átveszi a könnyebb feladatokat. Viszont mindez komoly ellentmondást teremt.

A vállalatok olyan készségeket várnak el a pályakezdőktől, amelyek jellemzően a munkában, tapasztalat útján sajátíthatók el.

Radványi szerint

az AI munkaerőpiaci hatása a kékgalléros munkák felsőbb szintjeit és a fehérgalléros állások jelentős részét érintheti.

Előbbieknél a munkakörhöz szükséges tudás egyre nagyobb részét automatizálhatja a technológia, és főként a fizikai feladatok maradhatnak meg. A fehérgalléros munkáknál a repetitív, „unalmas” feladatokat veheti át az AI, de a szakértői döntéshozatal és a magasabb hozzáadott értékű munka maradhat az embernél.

A régióban Magyarország lemaradt

Közép- és Kelet-Európában jelentős különbségek vannak a vállalatok AI-felkészültségében. A PwC tapasztalatai szerint Csehország és Szlovákia stratégiai felkészültségben jár az élen, míg Lengyelország inkább a gyakorlati megvalósításban erős: ott található a legtöbb konkrét AI-use case és megvalósított projekt.

Magyarország és Románia ezzel szemben valamelyest lemaradt.

A magyar vállalatok többsége gondolkodik az AI-ról, de a beruházások és a tényleges vállalati szintű beépítés korlátozott. A régiós cégek 61 százaléka 100 ezer eurónál kevesebbet költ a technológiára. Mindössze 20 százalékuk fektet be 250 ezer eurónál többet, és csak 6 százalék költ 750 ezernél többet. Mindössze a cégek 5 százalék mondta azt, hogy az AI-t vállalati szinten sikerült integrálnia.

A magyar lakosság gyorsabban halad, mint a cégek

A magyar lakosság ezzel szemben gyorsan adaptálja az AI-t. A PwC felmérése szerint több mint 71 százaléka használja a mesterséges intelligenciát, a nagyobb része a mindennapi életében is. Viszont a válaszadók 39 százaléka jelzett valamilyen aggályt, félelmeik, hogy az AI hallucinál, pontatlan információt ad, vagy az ember túlságosan rábízza magát a technológiára.

A vállalati oldalon jóval nagyobb a probléma. A magyar vezetők már korán jelentős várakozásokat fogalmaztak meg az AI-jal kapcsolatban,

a munkavállalók 86 százaléka mégsem kapott semmilyen AI-képzést, és 54 százalékuk vállalati iránymutatást sem.

Ez kockázatos, hiszen a munkavállalók a magánéletükben rutinszerűen használják az AI-t, így céges szabályok és képzés nélkül könnyen előfordulhat, hogy üzletileg érzékeny információk kerülnek külső AI-rendszerekbe.

77 százalék nem lát gazdasági hasznot

A legnagyobb ellentmondás a vállalati eredményeknél jelenik meg.

A magyarok 71 százaléka használ AI-t, de a magyar vállalatok 77 százaléka semmilyen pozitív gazdasági hatásról sem tud beszámolni az AI kapcsán.

Globálisan ugyanez az arány 55 százalék.

A bevételnövekedésben is jelentős a különbség. A magyar vállalatoknál átlagosan 16 százalékos, globálisan 25 százalékos növekedés látható e téren. A költségcsökkentés terén hasonló a helyzet.

Radványi szerint a legfontosabb kérdés nem az lesz, használjuk-e majd az AI-t, hanem az, hogy

képesek vagyunk-e gazdasági értéket teremteni vele.

A vállalatoknak nem elég néhány kísérleti projektet indítaniuk. Stratégia, képzés, vállalati szintű iránymutatás és megfelelő governance nélkül nem fog sikerülni. Egyre szélesebbre nyílik az olló azok között, akik képesek használni az AI-t, szemben azokkal, akik csak kísérleteznek vele.