Az Európai Bizottság mától bírságot is kiszabhat azokra a vállalatokra, amelyek nem teljesítik a szabályokat. A meg nem felelés akár 15 millió eurós vagy a vállalat világszintű éves árbevételének 3 százalékáig terjedő bírságot vonhat maga után. Mivel az iránymutatást mindössze hetekkel az új szabályok alkalmazása előtt tették közzé, a cégeknek kevés idejük maradt az alkalmazkodásra. Ezért ezt egyfajta tesztként is számon tartják:
Brüsszel vajon képes anélkül átláthatóbbá tenni az AI-t a fogyasztók számára, hogy az lelassítaná a technológia elterjedését? Ez ugyanis a vezetők szerint elengedhetetlen a versenyképességhez.
Így reagált az iparág az AI Act új előírásaira
A Financial Times megkérdezte a Zalando online kiskereskedő céget a témában. A vállalat a marketinganyagai mintegy 90 százalékát AI-jal állítja elő vagy módosítja. Ők a Bizottság iránymutatásait csak a felesleges szabályozások egy újabb rétegének tartják.
Sokan ugyanis úgy gondolják, hogy bizonyos oldalakon ez hasonló élmény lesz a felhasználók számára, mint amikor a General Data Protection Regulation (Általános Adatvédelmi Rendelet – GDPR) után minden weboldalon megjelentek a sütikezelési értesítések.
A Computer and Communications Industry Association (CCIA) lobbicsoport – amelynek tagjai között big tech cégek is szerepelnek – azzal érvel, hogy az iránymutatások a deepfake fogalmát jóval túlterjesztették a 2024-es AI Act keretein. A címke célja ugyanis eredetileg a megtévesztő tartalmak megjelölése volt. Ez a különbségtétel megszűnt, így most szinte mindent címkézni kell.
Vagyis egy reklámban szereplő tájkép ugyanazt a jelölést kapja, mint egy manipulált politikai beszéd. A sütikhez hasonlóan, ha a címkék mindenhol ott lesznek, a felhasználók egy idő után észre sem veszik őket. Ez senkit sem véd meg, csak megterheli a kereskedelmi tevékenységet
– írta meg a The Guardian a CCIA véleményét.
Szerintük a legláthatóbb változás a nyilvánosság számára nem a közösségi médiában lesz – amely már most is címkézi a legtöbb AI-tartalmat –, hanem azokon a területeken, ahol az AI-t már most is nagy léptékben használják, de az emberek nem tudnak róla: a reklámokban, a filmekben és a kiadói szektorban. A közérdekű témákról szóló szövegeket is fel kell címkézni, ha nincs mögöttük emberi szerkesztői felügyelet.
Az AI Act célja a fogyasztók tudatosságának növelése
A Future of Life Institute, amely a magas kockázatú AI-rendszerek szigorúbb védelméért lobbizott, úgy gondolja,
ezek olyan rendszerek, amelyeket több millió ember életébe és megélhetésébe építenek be, gyakran maroknyi nagyvállalat által. A nyilvánosság tehát megérdemli, hogy tudja, mivel van dolga, mire képes az AI, és milyen kockázatokkal jár.
Más vállalatok szerint az új szabályok csak formalizálják a már korábban elfogadott gyakorlatokat, hiszen számos cég feltünteti az AI használatát, ugyanis a tapasztalatok szerint azt az ügyfelek nem fogadják elutasítóan például az AI-chatbot esetében.
A szabályok nem vonatkoznak a felhasználók személyes tartalmaira, és kivételt képeznek a „nyilvánvalóan művészi”, szatirikus és fikciós művek.
Tudj meg mindent a mesterséges intelligenciáról!
2026. szeptember 7–8-án negyedik alkalommal rendezik meg az AI Summit Budapestet, Közép-Európa egyik legnagyobb mesterséges intelligencia konferenciáját.
2 nap, 3 helyszín, 10 színpad 300+ előadó és több ezer látogató! Jegyvásárlás és további információk: aisummit.hu
Az EU átláthatósági szabályai csak egy részét képezik az AI-jal kapcsolatos szabályozás fokozatos bevezetésének, amely három évnyi egyeztetés után 2024 augusztusában lépett hatályba. Mivel az EU által hozott AI-rendeletben vannak nyitva hagyott kérdések, tizennyolc hazai szakmai szervezet tavaly összefogott, hogy megalkossanak egy guide-ot a mesterséges intelligencia használatának etikus és átlátható szabályozása érdekében.
