A változás komoly médiapiaci és tartalomfogyasztási következményekkel is járhat. A Google keresője és a közösségi platformok algoritmusai alapvető szerepet játszanak abban, mely médiumok jutnak el az olvasókhoz. De ez a kérdéskör a kezdetek óta egy nehezen feltárható „fekete doboz”, a kiadók oldalán a fejlesztők és marketingesek hada küzd azért, hogy megértse, miért kerül egy cikk a találati lista élére, és miért tűnik el egy másik a süllyesztőben.
Most viszont a Google részben visszaadja az irányítást a felhasználóknak: lehetővé teszi, hogy mindenki saját maga jelölje meg azokat a forrásokat, amelyeket hitelesnek, érdekesnek vagy egyszerűen relevánsnak tart. Legyen szó általános tematikájú, nagy híroldalakról vagy olyan szakmai forrásokról, mint a MediaFuture.
Tudatosabb hírfogyasztás?
A Google szerint az újítás célja nem az, hogy kizárjon bizonyos hírforrásokat, hanem személyesebb és célravezetőbb élményt szeretne teremteni a felhasználóknak. Tehát nem zárnak ki más forrásokat, de a megjelölt oldalakat jelentős előnyben részesítik a rangsorolásnál.
A vállalat közlése alapján azok az oldalak, amelyeket valaki Preferred Source-ként jelöl meg, kétszer nagyobb eséllyel kapnak átkattintást az adott felhasználótól.
Ez egyrészt jó hír a felhasználó számára, hiszen a mesterséges intelligencia által generált tartalmak, az SEO-optimalizált tömegoldalak, a fizetett hirdetések és az álhírek miatt egyre nehezebb eligazodni az online információs térben. Most explicit módon megjelölhetjük azokat a médiumokat, amelyekben bízunk.
Másrészt ez tovább mélyítheti a digitális véleménybuborékokat. Az olvasó még ritkábban találkozhat a saját világnézetétől vagy korábbi ismereteitől eltérő álláspontokkal – és akár álhír-oldalakat is beállíthat kedvencként, ha ő azokat tartja hitelesnek. A személyre szabottság tehát a hatékonyság záloga, de
valóban tudatos felhasználói jelenlétet igényel, hogy a keresőmotor ne váljon önmagunk tükörképévé.
Verseny az AI-jal?
A Preferred Sources bevezetése mögött mélyebb stratégiai megfontolások is állhatnak. Az internetet elárasztották a gyakran mesterséges intelligencia által tömegesen gyártott SEO-tartalmak, amelyekből kevésbé tudunk releváns információkhoz jutni. Ezek célja nem a tájékoztatás, hanem a kattintásvadászat és a hirdetési bevételek maximalizálása.
Ez gyakran megnehezíti a keresést, miközben az AI-platformokon pontosabb és azonnali válaszokhoz jutunk. Ahogy az olvasók egyre nagyobb arányban választották a ChatGPT-t, a Google is beépített generatív válasz funkciót a platformjába, de ez még nem elég az elszívó hatás megakadályozására. A Google felismerte, hogy ha a felhasználók nem kapnak releváns, megbízható válaszokat a kérdéseikre, elpártolhatnak a platformtól. Az új funkció ezt is gátolhatja.
Eddig világszerte több mint 200 ezer egyedi webhelyet vettek fel a felhasználók a listáikra – a nagy globális szerkesztőségektől a legkisebb rétegmagazinokig.
Hogyan állítsuk be?
A funkció használatához elegendő:
- bejelentkezni a Google-fiókba és a google.com oldalt megnyitni,
- a jobb felső sarokban a profilunkra kattintani,
- itt lesz a „Keresés személyre szabása” menüpont,
- ahol kiválasztjuk a „Forrás beállításai” lehetőséget,
- majd hozzáadjuk azokat az oldalakat, amelyeket gyakrabban szeretnénk látni a keresési találatok között – akár a MediaFuture oldalát is!
Egy másik lehetőség, hogy keresés közben is kiválaszthatjuk az általunk preferált oldalakat:
- amikor a Google találati oldalán megjelenik a „Top Stories” („Vezető hírek”) blokk,
- akkor a felirat mellett lesz egy csillag ikon, erre kattintva is kedvencként lehet megjelölni forrásokat.
Szorosabb kapcsolat a közönséggel
A változás a kiadók számára egyaránt jelent lehetőségeket és hátrányokat.
A jövőben még nagyobb szerepe lehet annak, hogy egy márka mennyire képes közvetlen kapcsolatot kialakítani az olvasóival.
Nem elég pusztán jól szerepelni az algoritmusokban: a cél az lehet, hogy az olvasók maguk jelöljék meg kedvencként az adott médiumot. Ez a trend akár mentőöv is lehet a szakmai és niche márkák számára.
Emellett alapjaiban írhatja át a médiavállalatok stratégiáját, hiszen eddig a hangsúly a „szűz” keresési forgalom maximalizálásán volt. Ezentúl azonban a márkahűség közvetlen rangsorolási tényezővé válhat, a minőség és a felhasználói bizalom fontosabb lehet, mint az algoritmusok trükkös kijátszása.
Másrészről egy új médium minden eddiginél magasabb belépési küszöbre számíthat, ha szeretne a piacon megjelenni. Eddig egy frissen induló, de releváns és minőségi tartalmat gyártó portálnak nagyobb esélye volt a SEO és az algoritmus aktuális logikája mentén a nagy öregek elé kerülni a találati listán. Így viszont a befutott, évtizedes márkák behozhatatlan strukturális előnybe kerülnek.
Ez a dinamika a piac befagyasztásához vezethet: a felhasználók a megszokott forrásaikat jelölik be, a Google pedig ezeket mutatja nekik, így az innovatív, de még ismeretlen új szereplők nagyobb költségvetéssel fogják tudni áttörni a status quo falát.
A Preferred Sources így nemcsak egy új keresési funkció, hanem egy újfajta médiakapcsolat kezdete is lehet, ahol a felhasználók már aktívan alakítják saját információs környezetüket. Az is lehet, hogy a médiumoknak márkaépítésbe kell fogniuk hagyományosabb eszközökkel, például reklámkampányok révén.
