Jelenleg több olyan médiacég van, ami a működése során óriási bírságokat szedett össze a GDPR-szabályok megszegése miatt, mások pedig a hirdetéseikkel kapcsolatos problémák révén érdemeltek ki több száz millió dolláros büntetést. Ezek közül mutatjuk be az elmúlt évek legjelentősebb eseteit.
2018 júliusában a Google-t 5,1 milliárd dollárra büntette az EU, mivel a vállalat versenyellenesen telepítette saját keresőjét az Android eszközökre, amelynek köszönhetően az androidos operációs rendszereket használók közel 90 százalékban a Google-t használták. Bár a vállalat az Android tulajdonosa, a szabályozó szervek szerint kihágást követtek el azzal, hogy alapértelmezett böngészőként került fel a Google az eszközökre.
A Google az Androidot arra használta, hogy keresőmotorja dominanciáját bebiztosítsa
– mondta el a büntetés kiszabásakor Margrethe Vestager trösztellenes vezető.
A jelentős bírság bejelentésekor fellebbezett a Google – közben pedig bevételmegosztási megállapodást kötött több telefongyártó vállalattal és keresőmotorokat működtető tech-céggel, amelynek értelmében a bevételeik egy részét a többi piaci szereplő között osztják szét. A Google ötlete hatással volt az ítélethirdetésre, ugyanis a büntetésüket 4,13 milliárd dollárra mérsékelték – ez jelenleg az egyik, ha nem a legnagyobb bírság, amit médiacég kapott az elmúlt években.
Ez azonban nem a tech-óriás egyetlen jelentős esete. 2017-ben azzal vádolták, hogy magas piaci részesedésével visszaélve más résztvevőket hátrébb sorolt a keresési találatok közt, hogy így emelje ki saját ár-összehasonlító szolgáltatását. Ekkor a vállalatot 2,7 milliárd dolláros büntetés megfizetésére kötelezték.
2025-ben egy kisebb bírságot szabtak ki a francia adatvédelmi hatóságok (CNIL) a Google és a Shein vállalatokra, mivel megsértették a sütikre vonatkozó szabályokat. A Google-t körülbelül 325 millió euróra büntették, mivel az európai felhasználók adatait továbbították az Egyesült Államokba, vagyis nem megfelelően jártak el az adatvédelem tekintetében. A Shein esetében a weboldal még visszautasítás után is helyezett el sütiket – ezért őket 150 millió euróra büntették.
Meta
Mark Zuckerberg vállalatát jelenleg is több ügyben vizsgálják – így például az applikációik fiatalokra gyakorolt hatása kapcsán –, az elmúlt években pedig a Meta több jelentős bírságot szedett össze.
2023-ban a European Data Protection Board 1,2 milliárd eurós bírságot szabott ki, ugyanis a vállalat megsértette az EU adatvédelmi szabályait.
Az ír Data Protection Commission szabályozói elrendelték, hogy a Facebook hagyjon fel az európai felhasználók adatainak Egyesült Államokba történő továbbításával, ahol azokhoz az amerikai hírszerző ügynökségek is hozzáférnek. Az eset tehát nagyban hasonlított a Google későbbi, 2025-ös ügyéhez.
A Metának a 2018-as GDPR szabályozások bevezetését követően további kihágásai is voltak, amelyeknek következtében 2024 év végére több mint 3 milliárd eurót fizetett ki bírságok formájában.
Egy 2018-as hacktertámadás miatt 29 millió felhasználó adatai szivárogtak ki, miután a kiberbűnözők kihasználták a Facebook "View as" funkciójának hibáit. Az esetre 2024-ben derült fény, és a hatóságok 251 millió euróra büntették a vállalatot. Az ilyen jellegű hackelések akár érzékeny adatok kiszivárgásához és személyes profilok feltöréséhez is vezethetnek.
tiktok
A TikTokot tulajdonló kínai ByteDance a tavalyi év során megszegte az EU érvényes adatkezelési szabályait, amiért 530 millió euróra bírságolták a vállalatot.
A TikTok a vizsgálat szerint az európai felhasználók adatait Kínába továbbította – hasonlóan ahhoz, ahogy a Meta és a Google az Egyesült Államokba. A platform védelmében a kínai hatóságok közölték, hogy ők nem kérték és nem is kapták meg az európai felhasználók adatait. A TikTok ezzel akarta bizonyítani, hogy ők nem sértettek meg semmilyen európai szabályozást. Ám az adatok feldolgozásától függetlenül az európai hatóságok úgy találták, hogy az adatok valóban eljutottak Kínába.
Az eset előtt mindössze két évvel, 2023-ban egy másik hasonlóan komoly vád érte a platformot. Ekkor a hatóságok arra jutottak, hogy a TikTok megsértette az EU-ban érvényes, a gyermekek személyes adatainak kezelésére vonatkozó adatvédelmi szabályokat. Emiatt pedig 345 millió eurós bírságot szabtak ki.
Amazon
2021 júliusában 888 millió dolláros bírságot kapott Jeff Bezos cége, szintén az európai GDPR szabályok megszegése miatt; a hatóságok szerint az Amazon visszaélt az adatgyűjtéssel a viselkedésalapú reklámok esetében. A vállalat tagadta a jogsértést, ám a következő évben vállalta, hogy változtat addigi üzleti gyakorlatain, így például nem használja fel a nem nyilvános piactéri eladói adatokat. Az Amazon számára egyébként a reklámbevételek egyre jelentősebb bevételi forrást jelentenek, jelenleg ugyanis a vállalat egyik legjobban fejlődő üzletága.
X
A már 2022 októbere óta Elon Musk alatt működő X (egykor Twitter) volt az első platform, ami megszegte a Digital Services Act rendelkezéseit 2025 decemberében. Az európai hatóságok szerint a közösségi oldal gyűjtötte a felhasználói adatokat, hogy azokat hirdetési célokra újra felhasználja – miközben erről nem adott megfelelő tájékoztatást.
Az eredetileg biztonsági célokra (például kétfaktoros hitelesítés) használt adatokkal így a vállalat visszaélt, amiért 140 millió dollárra bírságolták. Bár az összeg közel sem rekorder,
különösen fontos a precedensértéke miatt, hiszen a következő években további perek alapja lehet.
A fenti esetek is jól mutatják, hogy az internetes térben a felhasználók azért böngészhetnek a legtöbb esetben ingyen, mert a reklámmegtekintésekkel és saját adataikkal fizetnek. A vállalatok az internetezők süti és egyéb adatait továbbértékesítik, vagy felhasználják reklámozási célokra, amiből valódi bevételt generálnak. A userek személyes információit pedig sok veszély fenyegeti, mint például a fent is említett eseteknél, ahol vagy külföldi adatközpontokba juttatták el azokat, vagy hackerek szerezték meg őket.
A legtöbb esetben ráadásul ezek a vállalatok nem jelzik a felhasználók felé, ha érintettek lehettek adatszivárgásban, ami azért is veszélyes, mert a bűnözők így könnyen feltörhetik profiljaikat.
