A világ internetezőinek nagy része – körülbelül 69,9 százaléka – használ valamilyen közösségimédia-platformot, mint a Facebook, a TikTok vagy az X.
Ezeken az oldalakon naponta több milliárd ember fordul meg, és egyénenként is több órát töltenek el azzal, hogy posztoljanak, chateljenek, fotókat tegyenek közzé, vagy hírfolyamokat és videókat görgessenek.
felhasználók
Világszerte körülbelül 5,66 milliárd ember használ valamilyen közösségi felületet – vagyis 10 emberből 7 biztosan aktív legalább egyen. Ez már önmagában jelentős változást jelent 2025 második negyedévéhez képest, amikor még "csak" 5,41 milliárd user volt jelen a felületeken; kevesebb, mint egy év alatt 250 millióval nőtt globálisan a közösségi oldalakat használók száma. Ráadásul az emberek átlagosan 6,8 különböző platformot használnak havonta.
A közösségi oldalak mellett jelentősen nőtt az internetezők száma is, globálisan az emberek 93,8 százalékának van internet hozzáférése.
A fenti grafikonon az látható, hogy az utóbbi években miként alakult a közösségi oldalakat használók száma. Míg 2023-ban és 2024-ben hasonló emelkedés volt látható, addig 2025-ben mindössze három negyedév alatt történt ugrás.
A nagy elterjedés mellett pedig az is fontos, hogy mennyi időt töltenek az emberek az egyes oldalakon. A globális átlag szerint a felhasználók 2 órát és 21 percet töltenek el valamilyen közösségi felületen – minden egyes nap. Ez egyben azt is jelenti, hogy az utóbbi években folyamatosan nőtt a közösségi oldalak használata.
Bár ezek a felületek azért születtek, hogy az interneten lehessen kapcsolódni egymáshoz, és közösségi terek alakuljanak ki, mostanra teljesen másképp használják őket az emberek. Nem ritka, hogy hosszú órákon át csak short videókat görgetnek az emberek, ami negatív hatással lehet mentális állapotukra.
A felhasználók 50,8 százaléka arra használja a közösségi oldalakat, hogy kapcsolatban legyen az interneten keresztül a barátaival, illetve családtagjaival – derül ki a Data Reportal felméréséből. Ettől lényegesen kevesebben, vagyis a válaszadók 39 százaléka arra használja a felületet, hogy a szabadidejében böngésszen rajta. 34,5 százalékuk kifejezetten a hírek miatt van jelen az oldalakon, hogy onnan is tájékozódjon, míg 30,5 százalékuk innen keres különböző szórakoztató tartalmakat (videókat, cikkeket).
27,3 százalékuk bevallottan arra is használja az oldalakat, hogy olyan termékeket nézzen meg – vagy nézzen utána – melyeket megvenne. Majdnem a felhasználók negyede arra is használja a közösségi oldalakat, hogy sportokat kövessen, vagy nézzen – például shortok formájában. 23,4 százalék élő közvetítéseket – például Twitch streameket vagy Instagram Live tartalmakat – néz. 22,5 százalékuk követi kedvenc brandjeit, valamint az általuk közzétett tartalmakat, 19,7 százalékuk pedig a celebeket és az influenszereket követi. Mindössze 22,1 százalékuk arra használja ezeket a platformokat – például a LinkedIn oldalát –, hogy a munkájához köthető kapcsolatépítést, illetve kutatást végezzen.
Még meglepőbb, hogy a válaszadók mindössze 21,9 százaléka van jelen az oldalakon azért, hogy megossza véleményét, vagy megbeszélje azt a komment szekcióban.
regionális eloszlás és demográfia
Talán kevésbé lehet meglepő, hogy a legtöbben Kínában használják a közösségi oldalakat, összesen mintegy 1,18 milliárd főt tesznek ki az ottani userek – 2030-ra pedig számuk elérheti az 1,36 milliárdot is.
A legtöbb social media felhasználóval rendelkező országok:
- Kína: 1,185 milliárd;
- India: 874 millió;
- Egyesült Államok: 313 millió;
- Indonézia: 203,3 millió;
- Brazília: 160 millió;
- Oroszország: 123,2 millió;
- Pakisztán: 130,3 millió;
- Fülöp-szigetek: 114,6 millió;
- Mexikó: 114,2 millió;
- Japán: 103,6 millió;
- Vietnám: 91 millió;
- Nigéria: 85,9 millió;
- Egyiptom 83,8 millió fővel rendelkezik.
Ezzel együtt érdemes azt is megfigyelni, hogy az egyes országokban mekkora a lefedettség, vagyis, hogy a lakosság hány százaléka van jelen legalább egy platformon. A legfrissebb adatok szerint az emberek közel 70 százaléka legalább egy appon aktív.
A lakossághoz viszonyítva a szaúd-arábiai felhasználók vannak fent legnagyobb arányban a közösségi oldalakon – ők lakosságarányosan 111,2 százalékot értek el, vagyis a lakosság nagy része több, mint egy felületet használ aktívan. Őket követik az Egyesült Arab Emírségek, ahol 109,7 százalékban használnak közösségi oldalakat, a dobogó harmadik helyére pedig Dél-Korea állhatott fel 95,4 százalékos eredményével.
A kiemelkedően magas százalékok azt jelentik több ország esetében is, hogy több mint egy felületen aktívak a felhasználók, ami azért is fontos, mert a napi 2 óra 21 perces közösségi felületeken töltött idő is több platform között oszlik meg.
A nemek közti eloszlásban az látható, hogy az összes felhasználó 54,6 százaléka férfi, 45,4 százaléka nő – a mérési hibahatárral számolva ez közel fele-fele arányt jelent.
Bevétel és kiadás
Az óriási tömegek értelemszerűen rengeteg pénzt generálnak az egyes oldalaknak, akár a hirdetéseken, akár az applikációkon belüli vásárlásokon keresztül.
Egyes felmérések azt várják, hogy az idei évben a közösségimédia-oldalakon hirdetésekre költött összeg átlépi a 300-310 milliárd dollárt is. A legnépszerűbb hirdetői felületek közt a Facebook és az Instagram szerepel; a hirdetők 77 százaléka hirdet ezeken a felületeken. 69 százalékuk használ Google hirdetéseket, míg 55 százalékuk e-mailes hirdetéseken keresztül is célozza a fogyasztókat. Egyre jobban feltörnek továbbá az AI-hirdetések is, ugyanis már most a hirdetők 47 százaléka hirdet legalább egy olyan oldalon, mint a ChatGPT vagy a Claude.
Az Egyesült Államok hirdetéseiből az is kiderül, hogy lényegesen többet költenek (82,69 milliárd dollár) a brandek, hogy a telefonon böngészők számára jelenítsenek meg reklámokat, mint a számítógépeket használók esetében (13,01 milliárd dollár). Ez azt jelenti, hogy a közösségi oldalakat már lényegesen többen keresik fel telefonról.
A teljes népességhez viszonyítva pedig szintén jelentős eltérések láthatóak az egyes országok esetében. Így például a 2025 februári adatok szerint az Egyesült Államokban lévő vállalatok a teljes népességhez viszonyítva 1246 dollárt költöttek fejenként marketingcélokra. A második helyen az Egyesült Királyság szerepel 876 dollárral, a harmadik helyen pedig Ausztrália 745 dollárral.
Ezek az országok nem feltétlenül azért szerepelnek ilyen kiemelkedő helyen, mert ezek a világ legerősebb gazdaságai, hanem azért, mert az angol anyanyelvű – valamint az angolul beszélő – emberek száma jelentős világszerte. Vagyis a hirdetéseik jó eséllyel célba találnak.
Az összes országot tekintve az átlag költés ettől jelentősen kevesebb, fejenként mindössze 140 dollár – Magyarországon pedig átlag alatt költenek a vállalatok, fejenként 125 dollárt.
Az is elmondható, hogy a gazdaságilag gyengébben teljesítő országok jelentősen kevesebbet költenek marketingre – így például Pakisztánban kevesebb, mint 3 dollárt költenek fejenként. Az ilyen országok esetében pedig különösen fontos, hogy a vállalatok kihasználják a közösségimédia-oldalak lehetőségeit, valamint a gerillamarketing nyújtotta lehetőségeket.
