A javaslatot az amerikai Vám- és Határvédelmi Hivatal (CBP) hozta nyilvánosságra: a közösségi médiát „kötelező adatelemként” vennék fel az elektronikus utazási engedélyezési rendszerbe (ESTA). Az ESTA egy automatizált rendszer, amelyet a vízummentességi program keretében az Egyesült Államokba belépő turisták és rövid távú üzleti utazók használnak.
A javaslat szerint a kérelmezőknek további információkat is meg kellene adniuk, „amennyiben ez megvalósítható”. A lista tartalmazza
az elmúlt öt évben használt telefonszámokat, az elmúlt tíz év e-mail címeit, az elektronikusan benyújtott fényképek IP-címeit és metaadatait, valamint a biometrikus adatokat, beleértve az arc-, ujjlenyomat-, DNS- és íriszadatokat.
A kérelmezőknek a családtagjaik adatait is meg kell adniuk, beleértve a nevet, a telefonszámot, a születési dátumot, születési helyet és a lakóhelyet.
A javaslat 60 napig nyilvános véleményezésre nyitva van. A CBP szóvivője azt nyilatkozta, hogy ez
nem végleges szabályozás, hanem csupán az első lépés egy olyan vita megkezdéséhez, amely új politikai lehetőségeket kínál az amerikai nép biztonságának megőrzése érdekében.
Hozzátették, hogy folyamatosan vizsgálják az országba érkezők ellenőrzésének lehetőségeit.
Farshad Owji, az Amerikai Bevándorlási Ügyvédek Szövetségének korábbi elnöke és a WR Immigration ügyvédi iroda partnere szerint a javaslat megbéníthatja az utazást és a véleménynyilvánítást is.
Az emberek öncenzúrát fognak gyakorolni, és inkább elkerülik az Egyesült Államokba való utazást. Ez ki fog hatni a turizmusra, az üzleti életre és Amerika globális hírnevére.
Hozzátette: úgy tűnik, a Trump-adminisztráció a social média adatait arra akarja használni, hogy a politikai véleményeket felmérje.
Noha a javaslat egyelőre vita tárgya, a jövőben könnyen lehet, hogy elfogadják, ugyanis
hasonló követelményeket már 2019 óta alkalmaznak más vízumkategóriákban: minden bevándorló és nem bevándorló vízumkérelmezőnek kötelező közzétennie közösségimédia-fiókjait öt évre visszamenőleg. Gyakorlatilag ezt terjesztenék ki most a vízummentes országokra is – ráadásul a bevezetésére már volt korábban próbálkozás.
Emellett júniusban a Külügyminisztérium elkezdte előírni a diákvízum-kérelmezők számára, hogy közösségimédia-fiókjaikat nyilvánossá tegyék, és ugyanez a követelmény hamarosan hatályba lép a magasan képzett munkavállalói vízumot kérelmezők számára is.
A közösségi médiában rejlő adatbánya más szempontú alkalmazása túlmutat annak eddigi szerepein, és a használati minta átalakulását hozhatja, ami nem az átlagos felhasználókat, hanem például a közéleti személyiségeket, politikai influenszereket is érintheti.
A kontroll visszahat a tartalomra is, bizonyos fokig cenzúrát jelent, hiszen öncenzúrához vezet.
Ez a valódi közéleti diskurzusokat elterelheti ezekről a platformokról, hiszen a politikai és közéleti tartalom kockázatos „luxussá” válhat. A platformokra nehezedő politikai-állami nyomás is növekedni fog ezzel.
Az online önkifejezés egyre inkább infrastruktúrája lehet annak, hogy ki hol tanulhat, dolgozhat, hová utazhat.
Tófalvy Tamás szerint egy átlagfelhasználó általában nem tudja, hogy a közösségi média miatt buborékba került, mert ehhez olyanfajta tudatos médiahasználat kell, ami az emberek legnagyobb részénél nincs meg.
