A Google által bevezetett AI-eszközök miatt egyre kevesebb forgalom terelődik a valódi oldalakra, mivel a felhasználók már a keresőben választ találnak kérdéseikre. Ezt korábban már több kiadó is kifogásolta, sőt egyes esetekben pert is indítottak miatta, míg más esetekben a Google végül engedett.
Azonban nemcsak a híroldalaknál csökkent a látogatottság, Marshall Miller, a Wikimedia Alapítvány munkatársa szerint az internetezők már a Wikipédia-oldalakat is ritkábban nyitják meg. Miller szerint a probléma ugyanaz lehet, mint a híroldalak esetében, az olvasók már a böngészőben válaszra lelnek, és ahelyett, hogy egy cikket, vagy Wikipédia-oldalt olvasnának el, megelégednek a rövid AI-összegzővel is, amiért nem kell kattintani.
A problémát fokozza, hogy az utóbbi egy év során megnövekedett az AI scraperek használata – vagyis azoké az AI-modelleké, melyek oldalak tartalmait nézik át, és használják fel saját céljaikra – ami ellen a Cloudfare is próbált fellépni korábban.
Miller a blogposztjában arról számolt be, hogy az olvasottságuk monitorozásakor próbálják a valódi forgalmat, vagyis az emberi interakciókat nézni, amit nehezít az, hogy egyre több olyan AI-modell működik, ami sikeresen elhiteti az oldallal, hogy ember. A Wikimédia éppen ezért kifejlesztett egy eszközt, amely figyeli – és amennyiben tudja, tiltja is – a robotok megjelenését az oldalon.
A szűrő használatával világossá vált, hogy egyre több AI scraper jelenik meg az oldalon.
A nagy törés
A Wikimédia munkatársa rámutatott arra is, hogy 2025. májusában hirtelen megnőtt a látogatottságuk, a felhasználók nagy része pedig Brazíliából nyitotta meg a Wikipédia oldalait. Az esetet kivizsgálva Millerék rájöttek, hogy az AI-modelleket úgy fejlesztették, hogy emberként detektálja azokat a rendszer, így "szabad bejárást" kaphatnak, és adatokhoz juthatnak. Ezek után az is kiderült, hogy a májusi és júniusi megnövekedett oldallátogatás az ilyen AI-modelleknek köszönhető.
Annak érdekében, hogy a teljes igazság kiderüljön, az egész éves oldallátogatottságot átvizsgálták, immár egy szigorúbb szűrővel, ami az újfajta AI scrapereket is észlelte, ekkor pedig világossá vált, hogy az oldalaik látogatottsága csakugyan csökkent. Az előző évi adatokhoz mérve az egyes hónapok során átlagosan 8 százalékkal kevesebb látogatót értek el.
megállíthatatlan a folyamat
A Wikimédia munkatársai szerint a tendencia már nem fordul vissza, hiszen egyre több cég használ AI-t, így a biztonságosan használható Wikipédiás információk lehetővé teszik a gyors tanítást. Ezzel együtt Miller azt kéri, hogy az AI-modelleket alkalmazó cégek hívják fel a felhasználók figyelmét arra, hogy látogassák meg a felhasznált forrásokat, hogy ne csak az összegzőkből tájékozódjanak. Ez azért is fontos, mert a csökkenő olvasottság hatással lehet a Wikipédiát szerkesztők munkamoráljára, akik idővel azt mondhatják, hogy az AI számára nem akarnak tartalmat gyártani, így felhagyhatnak a szabadon elérhető cikkek gyártásával.
A Grokipédia is súlyosbítja a helyzetet
Elon Musk nem sokkal Miller blogbejegyzése után, mindettől függetlenül bejelentette, hogy saját AI-Wikipédiát hoz létre, aminek a Grokipédia nevet adta.
https://t.co/op5s4ZiSwh version 0.1 is now live.
— Elon Musk (@elonmusk) October 28, 2025
Version 1.0 will be 10X better, but even at 0.1 it’s better than Wikipedia imo.
Az október 27-én megjelent oldalt tömegek keresték fel, amitől össze is omlott rövid időre a rendszer. A Grokipédia jelenleg bárki számára elérhető, azonban egyelőre csak angol nyelven találhatóak meg rajta a cikkek, melyek hasonlóan vannak felépítve, mint a Wikipédia-oldalak.
Időnként az Elon Musk tulajdonában lévő xAI mesterséges intelligenciája, a Grok átvizsgálja, a megjelenített információkat, ezzel hitelesítve a cikkeket.
A Grokipédia és a Wikipédia legnagyobb különbsége az, hogy míg előbbit az AI szerkeszti, és a Grok mesterséges intelligencia állapítja meg, hogy mely források hitelesek, addig a Wikipedia oldalait önkéntesek hozzák létre. Elon Musk szerint ez a különbség a tartalmak objektivitására is hatással van, az üzletember szerint a Grokipédia tökéletesen objektív tud lenni, míg a Wikipedia szerkesztői "balosok", emiatt előítélettel írják meg a cikkeket.
Jimmy Wales, a Wikipédia megalkotója is reagált a vádakra, miszerint a szerkesztőik "balos aktivisták". Wales szerint tényszerűen nem igaz ez az állítás, azonban azt elismeri, hogy mindig van hely a fejlődésre, és szerkesztőik csak forrásokból dolgoznak, így előfordulhatnak hibák.
Várhatóan a mesterséges intelligencia által lektorált Grokipédia újabb olvasókat fog elvinni a Wikipédia-cikkektől.
Az AI-tartalmak jelenléte már több tartalomgyártó számára is aggasztó jövőképet festett, így két youtuber a Sora applikáció hátulütőire hívta fel a figyelmet.
