A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Internet Hotline szolgálata nemrég harmadik alkalommal tette közzé éves beszámolóját, amely a 2024-es tapasztalatokat és trendeket foglalja össze. A szervezethez azokat az online tartalmakat lehet bejelenteni, amelyekről a bejelentő azt feltételezi, hogy jogsértőek vagy károsak lehetnek. De csak közvetítő szerepe van,
feladata a tartalom- és tárhelyszolgáltatók értesítése, nem kötelezheti őket az érintett tartalmak eltávolítására, ugyanakkor jogi segítséget és technikai tanácsokat nyújt, illetve felveszi a megfelelő szervekkel a kapcsolatot jogsértés esetén.
Tapasztalatok tavalyról
Az elmúlt évek tendenciái a bejelentések alapján nem mutattak nagymértékű változást, csupán az arányok alakulnak, de a tematika változatlan. Változás volt viszont a bejelentések összetettségében, a bejelentett esetek súlyosságában és a bejelentők személyében. A bejelentések 79 százaléka intézkedést igényelt, ami kiemelkedően magas arány, szemben a 2021-es 42 százalékos aránnyal.
Tavaly kiemelten sok szülőtől érkezett bejelentés a gyermekét érintő online visszaéléssel összefüggésben, és számottevőek voltak a gyermekektől érkező segítségkérések is. Ezek mind-mind azonnali reakciót és megkülönböztetett figyelmet igényeltek az Internet Hotline munkatársaitól, különös tekintettel arra, hogy jellemzően egy éppen zajló szexuális visszaélésről szólt a jelzés. A bejelentések kezelése során a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodával és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal szinte mindennapossá vált a kommunikáció és az együttműködés, támogató hozzáállásukért nem lehetünk eléggé hálásak
– írta dr. Csalár Dorina, az Internet Hotline Osztály vezetője az éves beszámoló bevezetőjében.
Mit lehet bejelenteni?
- Gyermekkel szembeni online szexuális bántalmazás, gyermekpornográfia
- Hozzájárulás nélkül közzétett tartalom
- Online zaklatás
- Adathalász tartalom
- Rasszista, valamely közösség ellen uszító tartalom
- Illegális pszichoaktív szerek népszerűsítésére, fogyasztására felhívó tartalom
- Erőszakos, illegális cselekményre felhívó, azt népszerűsítő tartalom
- Egyéb, kiskorúakra káros tartalom
Tavaly a bejelentések 67 százaléka érkezett nem anonim módon, amit az IH munkatársai nagyfokú bizalmi lépésként értékelnek a bejelentők részéről.
A gyerekek védelmében
Az Internet Hotline a magyar digitális gyermekvédelem egyik kulcsszereplője:
a bejelentéseket gyorsan feldolgozzák, a súlyos ügyeket továbbítják a Nemzeti Nyomozó Iroda felé, a nemzetközi hálózatban, az International Association of Internet Hotline-ban (INHOPE) is aktívak.
A bejelentések leggyakoribb kategóriája a gyermekek online szexuális bántalmazása és a gyermekpornográfia volt tavaly, az esetek 26 százaléka volt ilyen. E körben 2024-ben 51 gyermek és 63 szülő fordult érzékeny problémával a jogsegélyszolgálathoz, és a legtöbbször egy munkanapon belül választ kaptak.
Fribék Judit rendőr százados, a Nemzeti Nyomozó Iroda alosztályvezetője az NMHH riportjában leírt egy esetet, ami jól példázza, miért fontos az ilyen bejelentéseket megtenni még akkor is, ha szégyenérzet tapad hozzájuk.
A kiskorú bejelentésében leírta, hogy egy számára ismeretlen férfival megismerkedett az egyik közösségimédia-platformon, aki a beszélgetés során intim képeket és videókat kért tőle, mely felvételeket a kiskorú elkészítette és elküldte a kérő félnek. Az Internet Hotline jelzése nyomán a rendőrség gyorsan reagált, és a két szerv közötti hatékony információcsere eredményeképpen néhány órán belül sikerült azonosítani az elkövetőt. A történet ezzel azonban nem ért véget. A bejelentés alapján eljárás indult, amely során további sértettek beazonosítására is sor került. Az eljárás során egyértelművé vált, hogy az elkövető szándékosan kiskorúak társaságát kereste intim felvételek megszerzése céljából.
A bátor bejelentő tehát nemcsak a saját, de mások védelmét is elősegítette.
A kategóriában a gyermekpornográfiával kapcsolatban megvizsgált URL-címek több mint fele ilyen tartalomnak bizonyult. Az IH tapasztalatai alapján az áldozatok az esetek túlnyomó részében lányok voltak, de a korábbi évhez képest nőtt a fiú áldozatok aránya is,
a sértettek több mint fele pedig 12 év alatti gyermek volt.
A tartalmakat jellemzően otthoni környezetben fotózhatták, így például gyermekszobában vagy fürdőszobában, de akadtak fotóstúdióban és strandon készült felvételek is. A képek 4 százalékáról feltételezték az elemzők, hogy mesterséges intelligencia segítségével készültek.
Felnőttek is lehetnek áldozatok
Szintén problémát jelent a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, ez volt a második legtöbb bejelentést hozó kategória, ami az esetek 25 százalékát tette ki. Az ebben a kategóriában azonosított intim képpel való visszaéléseket sokszor bosszú vagy zsarolás célja vezérli. Az utóbbi esetben
az IH tapasztalata szerint a zsarolók relatíve gyorsan férkőznek felnőttkorú áldozataik bizalmába, majd a képküldést követően sablonszerű, az áldozatban félelmet és szorongást keltő mondatokkal, akár manipulált felvételekkel próbálják meg elérni a céljukat.
Egy másik tipikus eset, amikor közösségimédia-platformokról letöltött fotókat használtak fel hamis női profilok megalkotásához, amikkel azután nem létező, de működőnek tűnő társkereső oldalt hirdettek.
egyre több az online csalás
A harmadik leggyakoribb kategória – minden hatodik eset – adathalász tartalomra vonatkozott. Az ilyen tartalmak célja, hogy személyes (név, lakcím, születési adatok, felhasználónév, jelszó) vagy pénzügyi (bankszámlaszám, bankkártya azonosító adatai, PIN-kód) adatokat csaljanak ki a szándékosan megtévesztett személyektől. Itt jellemzően online pénzügyi csalásokkal kapcsolatos jelzések érkeznek, a jelentés szerint tavaly
növekedett a hamis webáruházak és adathalász oldalak száma, sokszor bankok, közműszolgáltatók vagy csomagküldők nevében.
Tipikus eset volt, hogy a felhasználók hamis online webáruházra kattintottak, és esetenként onnan vásároltak vagy az elkövetők pénzintézetek nevével éltek vissza az online térben. Volt példa online piacteres átverésre is, kiemelt jelenségként figyelhetők meg az egyéb adathalász weboldalak, így például a különböző csomagküldő vagy streamingszolgáltatók, közüzemi szolgáltatók nevével visszaélő vagy látszólag földhivatali szolgáltatást kínáló weboldalak.
Adathalász ügyekben a platformok közül leggyakrabban a Facebook, az Instagram, a YouTube és a TikTok szerepelt a bejelentésekben.
2024 további tanulságai
- A jelentés szerint a bejelentett ügyek egyre komplexebbek, sok esetben rendőrségi és civil szervezetekkel, például a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvánnyal is együtt kellett működni.
- Új kihívást jelent a mesterséges intelligenciával generált pornográf tartalmak megjelenése.
- A rasszista, közösség ellen uszító, illetve az erőszakos, illegális cselekményre felhívó, és a kiskorúakra káros tartalmak száma is nőtt a 2023-as évhez képest.
- Gyakoriak voltak a politikai tartalmak körüli panaszok, főként a YouTube esetében, de az Internet Hotline-nak nincs hatásköre ilyen tartalmak eltávolítására.
Kiemelten kezelik a jelzéseiket
2024 októberében az IH elnyerte az Európai uniós Trusted Flagger minősítést a Digitális Szolgáltatások Rendelete (DSA) alapján. Ez azt jelenti, hogy
a nagy platformok – például a Meta vagy a YouTube – kötelesek kiemelten kezelni a jelzéseit, így a jogellenes tartalmak gyorsabban eltávolíthatók.
Az NMHH nemcsak a konkrét ügyek kezelésében aktív, a Merj segítséget kérni! című kampányuk több mint 20 milliós online elérést hozott, 75 ezer új látogatót vonzott az IH weboldalára. A kampányt két influenszerpartner, a Pamkutya és a Mélylevegő Projekt is segítette. 2024-ben az IH munkatársai ezenkívül közel 5700 emberhez jutottak el személyesen előadások és rendezvények keretében.
Az NMHH Gyermekvédelmi Internet-kerekasztala megalkotott egy digitális családot is, amely az internet és digitális eszközök világában segít eligazodni, legyen szó a szülői felügyeleti alkalmazásokról, online visszaélésekről, mesterséges intelligenciáról, vagy akár az adathalászatról.
