A Spotify körüli botrány jól mutatja: az előadók és közönségük számára nem közömbös, hogy a bevételből milyen iparágak és technológiák részesülnek. A márkahűség alapfeltételévé válhat a transzparencia és semlegesség?
A Spotify alapítója és vezérigazgatója, Daniel Ek kockázati tőkecége, a Prima Materia 600 millió eurót fektetett a Helsing nevű védelmi technológiai cégbe, amely mesterséges intelligenciával elemzi a harctérről származó érzékelő- és fegyverrendszer-adatokat, hogy valós idejű katonai döntéseket támogasson, illetve saját drónt is gyárt. Ek pedig az elnöki tisztséget is betölti.
A The Guardian összefoglalója szerint az együttes közleményében hangsúlyozta: nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi és etikai teher is nehezedik a művészekre:
A rajongók nehezen megkeresett pénze és a zenészek kreatív munkája végső soron halálos, disztópikus technológiákat szolgál. Elég volt, több mint elég. Létezhet más út.
A Massive Attack az első, nagykiadóhoz tartozó zenekar, amely a Spotify-ról való eltávolítását kérte, de korábban már több, független zenekar is így döntött, mint a King Gizzard and the Lizard Wizard, a Godspeed You! Black Emperor, a Hotline TNT vagy a Deerhoof.
A King Gizzard and the Lizard Wizard ugyanakkor a teljes, 27 albumos katalógusát elérhetővé tette a Bandcamp platformon – ahol csak független zenekarok jelenhetnek meg –, méghozzá pay-what-you-want árazással, így az akár ingyen is hallgatható, amivel el is foglalta a platform teljes TOP27-es listáját.
A Massive Attack egyben csatlakozott a No Music for Genocide kezdeményezéshez, amelynek keretében több mint 400 előadó és kiadó tiltotta meg zenéje elérhetőségét az izraeli streaming szolgáltatásokban. Az Instagramon kifejtették, hogy volt már példa hasonló ellenállás hatékonyságára: 1991-ben az apartheid megszűnt Dél-Afrikában, részben művészek, zenészek, színészek távoli bojkottjának és tiltakozásának köszönhetően.
A Spotify szóvivője azzal reagált: a vállalat és a Helsing két teljesen különálló cég, és a Helsing technológiáját kizárólag Ukrajnában vetik be az orosz agresszió elleni védekezéshez. A Helsing közleménye szerint:
Jelenleg álhírek terjednek arról, hogy a technológiánkat más háborús övezetekben is bevetették, Ukrajnán kívül. Ez nem igaz. Technológiánkat európai országokban csak az orosz agresszió elleni elrettentésre és védelemre használják.
Legutóbb az Erste Group mesterséges intelligenciával készült reklámja került a figyelem középpontjába, a videóban eredetileg a Budapest Pride (vagy egy arra nagyon hasonlító esemény) is feltűnt a bátorság, a szolidaritás és a jövő alakításának jelképeként, ám az anyacég az Erste Bank Magyarország kérésére végül eltávolította belőle a felvonulásról szóló részt. Az eset tanulságait Szabados Krisztiánnal, a Flow PR ügyvezető igazgatójával vontuk le.
