A deepfake egyik tipikus esete, amikor például egy ismert emberről készült videóban lecserélik a szereplő arcát és hangját más személyére. Jakob Engel-Schmidt dán kulturális miniszter a CNN-nek arról beszélt, hogy a törvény által az érintettek jogultságot kapnának arra, hogy a deepfake tartalmak eltávolítását kérjék egyes weboldalakról.
A miniszter szerint a technológia megelőzte a jogszabályokat, amit feltétlenül orvosolni kell. A jogszabállyal nemcsak a művészeket és a közéleti szereplőket, hanem minden magánszemélyt szeretnének megvédeni attól, hogy beleegyezésük nélkül használják fel a róluk készült kép- vagy hangfelvételeket. Engel-Schmidt zenészeket hozott fel példaként, akiknek hangját deepfake segítségével használták fel különböző zenei tartalmakhoz. Így járt Celine Dion is, aki figyelmeztette rajongóit a róla terjedő hamis tartalmakról.
A miniszer biztosra veszi, hogy idén ősszel elfogadják a törvényjavaslatot, mivel azt több párt is támogatja. Azonban itt nem állnának meg, a második lépésben egy olyan jogszabályt vezetnének be, amelynek alapján bírságot szabhatnának ki azokra a vállalatokra, melyek nem tesznek eleget a mesterséges intelligencia által generált deepfake tartalmak eltávolítására irányuló kéréseknek.
A szólásszabadság bajnokai vagyunk, szeretnénk, ha mindenkit meghallgatnának, de azt is hisszük, hogy az embereknek joguk van igent és nemet mondani arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia felhasználja őket
– fejtette ki a kulturális miniszter. Engel Schmidt hozzátette, bár ez tervben van, egyelőre nem egyeztettek techcégekkel a kérdésről. Úgy gondolja, hogy a szabályozás az ő érdekeiket is szolgálja.
A tervezett jogszabály kapcsán megkérdeztük Bartal Ivánt, aki az Oppenheim ügyvédje, mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász.
Az ügyvéd szerint pontos értékelést majd csak a jogszabály szövegének ismeretében lehet tenni – ami az őszi előterjesztéskor lesz közzétéve –, de az már most kijelenthető, hogy a dán javaslat összhangban van az EU állampolgárainak digitális személyiségvédelemmel kapcsolatos elvárásaival. A deepfake technológia amellett, hogy lehetővé teszi például kreatív reklámok készítését, súlyosan sérthet személyiségi jogokat is, ha például valakinek a képmását és/vagy hangját manipulatív módon használják fel, emiatt egyre erősödik az igény, hogy az állampolgárok hatékonyan és gyorsan tudjanak fellépni az ilyen visszaélések ellen.
Erre már minden EU-s tagállam állampolgárának lehetősége van. A deepfake anyagok internetről történő eltávolítását az EU-ban már hatályba lépett, a digitális szolgáltatásokat szabályozó Digital Services Act lehetővé teszi, de a platformok és tartalomszolgáltatók csak az egyértelműen jogellenes tartalmakat kötelesek kérésre eltávolítani, és azt, hogy egy adott videó vagy kép jogellenes, az eltávolítást kérő felhasználónak kell bizonyítania, ami nem mindig egyszerű, és a végső döntés a szolgáltatók kezében van
– fejtette ki Bartal Iván.
Az ügyvéd azt is elmondta, hogy a dán javaslat annyival tűnik előrelépésnek ehhez képest, hogy az kifejezetten a deepfake-re vonatkozik majd. Az eltávolításhoz elméletileg majd csak azt kell igazolni, hogy az adott deepfake tartalom engedély nélkül használja valakinek a képmását vagy hangját. Ez könnyebbnek tűnik, és felhasználóbarátabb megoldás lehet, mint amit a Digital Services Act biztosít.
A tervezett intézkedés tényleges hatása az lehet, hogy a dán állampolgárok egyszerűbben és gyorsabban tudják majd eltávolíttatni a személyiségi jogaikat sértő deepfake tartalmakat a dán joghatóság alá tartozó oldalakról. A nemzetközi szolgáltatásokban (pl. Meta, Google) elérhetővé tett szolgáltatások esetén ugyanakkor továbbra is inkább a Digital Services Act szabályai szerint kell majd kezdeményezni az eltávolításokat
– magyarázta az ügyvéd.
Bartal Iván hozzátette, elméletben nincs akadálya, hogy ilyen megoldást más európai úniós tagállam – akár Magyarország – is bevezessen, feltéve, hogy az nem sérti a közösségi jogszabályokat.
