Az oktatási technológiai cégek egyre eredményesebben célozzák a tanárokat AI-alapú eszközeikkel, megkerülve az oktatási intézményeket – ez a tendencia már 2020 óta megfigyelhető Chris Samuel oktatáskutató szerint. A Canadian Centre for Policy Alternatives (CCPA) nevű kanadai agytröszt felületén publikált beszámolóra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) trendfigyelőjében hívta fel a figyelmet.
Lassan születik a szabályozás
Az innovációs és digitális trendek, a médiafogyasztási szokások és a technológiai verseny egyaránt gyors átalakuláson megy keresztül, az EU és a világ nagyhatalmai folyamatosan igyekeznek alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, de a szabályozás nem mindig képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése az oktatásban is egyre nagyobb szerepet kap, azonban ennek nemcsak előnyei, hanem jelentős kockázatai is lehetnek.
Az oktatási technológiai vállalatok egyre inkább kihasználják az AI iránti lelkesedést, és befolyásolhatják a szabályozási környezetet saját érdekeik szerint.
Ha az AI túlzottan beépül az oktatási rendszerbe, mielőtt megfelelő szabályozás születik, az a piac nagy szereplőinek kedvezhet, miközben a tanárokat és a diákokat kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja. A túlzott kitettség ahhoz vezethet, hogy az AI-technológia számára kedvező szabályozási környezet létrehozása érdekében végül maguk az oktatási intézmények lobbizhatnak majd.
Közvetlen célpontok: a tanárok
Az oktatási technológiai szektor szereplői már 2020-ban pozitív fejleményként számoltak be arról, hogy az AI-technológiát is tartalmazó szolgáltatásaikkal sikeresen szólították meg a tanárokat, megkerülve az iskolavezetést és a minisztériumokat. A tanárok ezután nyomást gyakorolnak az iskolavezetésre, hogy hivatalosan is fogadják el azokat az AI-eszközöket, amelyeket már elkezdtek használni.
Ez összefügg a pedagógusok növekvő munkaterheivel és az iskolák forráshiányával: az oktatók sok esetben azért kezdenek AI-eszközöket használni, mert azok megkönnyítik az adminisztrációt, a tananyagfejlesztést vagy a diákok értékelését.
A probléma ott kezdődik, hogy ha a tanárok egyre inkább rászorulnak az AI-megoldásokra, akkor később maguk is érdekeltté válnak abban, hogy ezek az eszközök továbbra is elérhetők maradjanak.
Ez odáig vezethet, hogy maga az oktatási rendszer kezd lobbizni egy olyan szabályozási környezetért, amely kedvez az AI-technológiai vállalatoknak. Ez olyan szabályozási környezetet eredményezhet, ami nem az oktatási célokat, hanem a piaci szereplők érdekeit fogja kiszolgálni, illetve az AI-vállalatoknak való kiszolgáltatottságot fogja konzerválni ahelyett, hogy a technológiában rejlő lehetőségek és veszélyek mérlegelésén alapuló rendszer születne.

A függőség veszélyei és az enshittification
Ez a folyamat az enshittification. A fogalom arra utal, hogy amikor egy technológia széles körben elterjed, és nincs megfelelő verseny vagy alternatíva, akkor a szolgáltatók fokozatosan visszaélhetnek piaci fölényükkel, kialakul egyfajta függőségi viszony.
Az enshittification egy viszonylag új fogalom, amelyet Cory Doctorow technológiai kritikus alkotott meg. A kifejezés arra a jelenségre utal, amikor egy online platform vagy technológiai szolgáltatás fokozatosan romlik, mert a vállalatok kihasználják piaci fölényüket.
A folyamat általában három szakaszból áll:
- Kezdetben a szolgáltatás vonzó és előnyös a felhasználók számára – például ingyenes vagy kedvező árú, kényelmes és jó minőségű.
- Később a vállalat egyre inkább az üzleti partnereket részesíti előnyben, így a felhasználói élmény romlik.
- Végül a vállalat kizsákmányolja mind a felhasználókat, mind az üzleti partnereket, mert már elég erős ahhoz, hogy verseny hiányában bármit megtegyen.
Erre a Facebook példáját említik, amely domináns piaci helyzetére alapozva
fokozatosan erősítette működésének profitorientált jellegét, így a reklámok mennyiségét és az adatok felhasználását.
Hasonló folyamat mehet végbe az AI-eszközök oktatási célú alkalmazásában is.
Következmények
Samuel szerint a fenti folyamat következményeként a kiszolgáltatottság megjelenhet
- a szolgáltatások árazásában (ragadozó árképzés),
- a vállalat egyéb saját szoftverek vagy kiegészítők használatára (kényszerítő egymáshoz kapcsolás) kötelezhet,
- megjelölhet olyan hardvereket, amelyek kizárólagosan alkalmasak a szoftverei futtatására,
- közbeiktathat más platformokat, amelyeken keresztül a vásárolt szolgáltatásokon kívül nemkívánatos tartalmak is eljuthatnak az oktatási intézmények szereplőihez.
Szélsőséges esetben a szerző szerint az AI-technológiát szolgáltató vállalat
akár a maga által fejlesztett oktatási anyag vagy tanterv követésére is kötelezheti az intézményeket.
Megoldás: szabályozás és tudatosság
A szakértő szerint kulcsfontosságú, hogy a mesterséges intelligencia szabályozása még annak tömeges elterjedése előtt kialakuljon. Ahhoz, hogy az AI valóban az oktatást szolgálja, átlátható szabályozásra, versenyre és a pedagógusok tudatosságának növelésére van szükség.