A DIMSZ a hazai adatvezérelt és direkt marketing szakmai szövetsége, tagozatai a contact center, a keresőmarketing, a tartalommarketing, az adatvezérelt technológiák, az adatvédelem és adatbiztonság, valamint a fenntarthatóság területét fedik le.
A közgyűlést szakmai nap követte: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal közös, az 50 év feletti internetezőket vizsgáló kutatás bemutatása után a program a szabályozástól és az önszabályozástól az AI mai állásán és az AI-rendszerek kiépítésének gyakorlatán át a hatékony és fenntartható használatig vezetett.
Az új vezetés
A közgyűlés határozatait ellenszavazat nélkül hozta meg. A tisztújítás eredménye:
- Elnök: Kovácsházy Dénes (MULTICOM Group).
- Alelnök: Stéger Anett (Magyar Posta/MPL).
- Elnökség: Bay Áron (Exact Match), dr. Domokos Márton (CMS), Gál Katalin (HUNGEXPO), Sipos Zoltán (Kreatív Kontroll).
- Felügyelő Bizottság: dr. Halász Bálint (elnök, Bird & Bird), Bedi Viktor (Glix), Hivatal Péter.
Az ügyfélélmény ma a fogyasztóval történő érintkezési pontokon dől el, a marketingtől a vásárláson át az ügyfélszolgálatig. Ebben az adatvezérelt marketing kulcsszerepet játszik, a mesterséges intelligencia pedig új lehetőségeket nyit, ha egyensúlyban működik az emberi szakértelemmel. Ez a DIMSZ terepe. A következő két évben a szolgáltató tagok bővítése mellett a márkákat és a megrendelői oldalt is bevonjuk a szövetség munkájába. Az új kormányzati és szabályozói szereplőknek stabil szakmai partnerei szeretnénk lenni, az európai és globális szakmai szövetségeinken keresztül pedig elsőként hozzuk tagjainkhoz a nemzetközi tudást.
– nyilatkozta Kovácsházy Dénes.
Stéger Anett, a DIMSZ alelnöke hozzáfűzte:
Számomra a mesterséges intelligencia felelős használata és az adatvezérelt működés nem divattéma, hanem a mindennapi munka alapja. Csak abban az eszközben bízhatunk, amelynek ismerjük a forrásait és a kereteit, és amelynek az eredményéért ember vállalja a felelősséget. Ezt a szemléletet képviselem a DIMSZ elnökségében, és ezt viszem tovább a Magyar Posta/MPL kötelékében is.
Elismerés a leköszönő elnöknek
Huszics György leköszönő elnök vezetése alatt a DIMSZ elsődleges fókuszává - az érdekképviselet és a szakmai kapcsolatok erősítése mellett - az adatvezérelt szektor ágazati szintű vakfoltjainak megszüntetése vált. Az iparági szintű kutatások elindítása, benchmarkok kialakítása, a terület hazai és nemzetközi szabályozásával kapcsolatos tudásmegosztó fórumok, a szakmai tapasztalatcserének teret adó rendezvényformátumok indítása és a fenntarthatósági szempontok megjelenése szövetség munkájában mind ezt a küldetést támogatta.
A tavalyi év legfontosabb eredményei közé tartozik a 2025-ben elindított, kötetlen, beszélgetős Adatvezérelt Brunch sorozat, az NMHH-val közös hírfogyasztási, a Magyar Postával közös ügyfélszolgálati kutatás, illetve a 13. Hangszépségverseny, amely a telefonos ügyfélszolgálati szektor hagyományteremtő versenyévé vált.
A DIMSZ saját mérései alapján az adatvezérelt piac 2024-ben 9 százalékkal, 68,9 milliárd forintra nőtt, ami jól mutatja az ágazat meghatározó szerepét.
Huszics György és Hivatal Péter, a szövetség korábbi alelnöke a szövetség örökös tiszteletbeli tagjai lettek. Huszics Györgyre a DIMSZ a hazai és nemzetközi fenntarthatósági projektjeiben továbbra is számít, Hivatal Péter pedig a Felügyelő Bizottság tagjaként támogatja a szövetség munkáját.
Szakmai nap: az 50+ internetezőktől az AI hatékony használatáig
A közgyűlés után Somogyi Endre, a DIMSZ főtitkára mutatta be az NMHH és a DIMSZ közös kutatását. A kutatás 800 fős mintán, 2024-ben és 2026-ban vizsgálta az 50 és 79 év közötti internetezők online szokásait és a digitális veszélyekkel kapcsolatos tapasztalataikat.
Az eredmények szerint a célcsoport 99 százaléka naponta internetezik, 42 százalékuk alkalmanként vagy rendszeresen használ mesterséges intelligenciát, és 79 százalékuk biztonságban érzi magát az interneten. A kutatás három csoportot különít el:
- a legtöbbet internetező, magabiztos „techpozitív vagányokat” (44 százalék),
- az elővigyázatos „tudatos óvatosakat” (39 százalék)
- a „kiszolgáltatott áldozattípusokat” (16 százalék), akik főként okostelefonon interneteznek, és nem tudják, hogyan védekezzenek a csalások ellen.
A szakmai program négy állomáson haladt végig: a szabályozástól és az önszabályozástól indult, azon át, hol tart ma az AI, és hogyan érdemes AI-rendszereket kiépíteni és használni, egészen addig, hogyan lehet ezeket hatékonyan és fenntarthatóan működtetni.
Szabályozás és önszabályozás
Dr. Domokos Márton, a CMS szenior tanácsadója az uniós AI Act alkalmazásáról adott helyzetképet. A tiltott gyakorlatok, köztük a munkahelyi érzelemfelismerés tilalma, már hatályosak, az egyes AI-generált vagy AI-jal módosított tartalmak jelölésére vonatkozó átláthatósági szabályokat pedig 2026. augusztus 2-től kell alkalmazni. A rendelet a kockázati szinteket meghatározza, a vállalati keretek kialakítását azonban a cégekre bízza.
Ehhez az előadás gyakorlati ellenőrzőlistát adott: AI-leltár, kockázati besorolás, a beszállítói szerződések átnézése és a munkatársak AI-jártassága. A résztvevőkkel folytatott beszélgetés azt is körüljárta, mit szabad egy ügyfélszolgálaton, és hogyan kell jelölni az AI-jal készült tartalmat.
Hol tart ma az AI?
A délutáni workshopon, amelyet a Magyar Posta munkatársainak és a DIMSZ tagjainak rendeztek, Sipos Zoltán, a Kreatív Kontroll alapítója és ügyvezetője a mai AI-szereplőkről és arról beszélt, mitől lesz egy chatbotból önállóan dolgozó ügynök. Saját ügynökcsapata példáin a kockázatokat is bemutatta: minden AI-döntés mögött kell egy felelős ember,
és az a szabály, amelyet a szabályozott rendszer maga át tud írni, nem szabály.
Stéger Anett egy saját kutatási dokumentumokra épülő, csak a megadott forrásokból dolgozó AI-keresési pilotot mutatott be, amely minden válaszánál megjelöli a forrást.
Tippek a kiépítéshez és a használathoz
Sipos Zoltán szerint az ügynököt a döntés elé kell tenni, nem a helyére, és a bevezetés a meglévő folyamatok áttekintésével kezdődik.
A jó feladatkiadás négy eleme: kontextus, forrás, mérce, és ami igazán számít, az ne a promptban, hanem rögzített szabályban legyen.
Két gyakorlati példán mutatta meg a logikát: közösségimédia-hozzászólások elemzésén és egy sajtómegkeresés-kezelési folyamaton, ahol a végső jóváhagyás az emberé.
Hatékony és fenntartható használat
Huszics György, a Carbon.Crane alapítója az AI hatékonyabb és fenntarthatóbb használatáról tartott előadást. Kiemelte, hogy a számítási kapacitás nagyobb része ma már a használathoz kötődik, nem a modellek tanításához, ezért a felhasználókon is múlik a környezetre gyakorolt hatás mértéke.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a a digitális megoldások – így az AI is – esetében a hatékonyság javítása és a fenntarthatóbb működés kéz a kézben jár. A promptolásnál alkalmazható optimalizációs technikákat és az adott feladathoz illő, kisebb modell választását hozva fel példaként mutatta be, hogyan lehet a jó döntésekkel mérsékelni a költségeket és a technológia környezeti lábnyomát egyaránt. Az előadások összecsengő megállapítása volt, hogy
mielőtt belevágnánk egy adott probléma megoldásába, érdemes felmérni, pontosan mit is fog tudni hozzátenni a mesterséges intelligencia,és bevonásával a leghatékonyabb utat választjuk-e.
