Az elmúlt időszakban több mint negyven pert indítottak az AI-cégek ellen szerzők és kiadók, és egyre több nagy nevű médiacég fordul bírósághoz: a legújabb fejlemény, hogy a Chicago Tribune és a The New York Times immár beperelte a Perplexity-t is. A vád szerint a platform engedély nélkül másolja és használja a kiadók tartalmait, még a fizetőkapuk mögötti cikkeket is, ezzel súlyosan károsítva őket – írta meg a PressGazette.
tömeges perek
A The New York Times az OpenAI és a Microsoft ellen indított pert korábban, ezek mellé csatlakozott a Perplexity.
A Chicago Tribune szerint pedig az AI-válaszmotor szó szerinti másolatokat vagy lényegében azonos tartalmat generál, továbbá hamisan vagy csonkítva közöl tartalmakat a lap nevében, ezzel sértve a védjegyjogokat.
A Chicago Tribune az Alden Global Capital más lapjaival együtt korábban az OpenAI-t és a Microsoftot is beperelte, azt állítva, hogy százezres nagyságrendű cikket másoltak át a modellek betanításához.
De most már a világ más tájain is megindultak a perek, a japán Yomiuri Shimbun és a brazil Folha is kártérítést követel, illetve az olyan, lexikonokat és szótárakat kiadó cégek is támadják a Perplexity-t, mint az Encyclopedia Britannica és a Merriam-Webster.
A BBC szintén jogi lépésekkel fenyegeti a Perplexity-t, és kártérítést követel a tartalmak engedély nélküli felhasználása miatt. A Perplexity ezt „manipulatívnak és opportunistának” nevezte.
Az OpenAI-t és a Microsoft-ot sem kell félteni, a The New York Times mellett a Penske Media Corp (The Hollywood Reporter, Variety) is pert indított a Google ellen, az AI Overviews (keresési összefoglalók) miatt, ami állításuk szerint a forgalom és a bevétel drámai csökkenését okozza.
Eközben a Getty Images kudarcot vallott abban a próbálkozásban, hogy szerzői jogi precedenst teremtsen a Stability AI ellen az Egyesült Királyságban, ami gyengíti a képkiadók jogi pozícióját.
Szerződéseket is kötnek
Miközben zajlanak a perek, számos médiaóriás választja az együttműködést, hosszú távú licencszerződéseket kötve a nagy techcégekkel. Ezek a megállapodások jellemzően a tartalom felhasználását engedélyezik az AI-modellek betanításához és a felhasználói válaszokhoz arra vonatkozó ígérettel, hogy a platformok megjelölik a forrást, valamint hozzáférést biztosítanak a kiadóknak az AI-technológiákhoz a saját termékeik fejlesztése érdekében.
Az OpenAI bizonyult a legagilisabb partnernek: hosszú távú stratégiai megállapodásokat kötött a világ legnagyobb hírkiadóival, így a The Washington Posttal, a brit Guardiannal és a Financial Times-szal, a nagy német médiacsoporttal, az Axel Springerrel, valamint a Vox Mediával és az Associated Press-szel.
A Meta szintén jelentős médiacégekkel kötött licencszerződéseket. Ezen megállapodások keretében olyan globális hálózatok, mint a CNN, a Fox News, a Reuters, valamint a People Inc. tartalmait használhatja fel. A licencelés elsősorban a Meta AI-modelljeinek betanítását és a platformon belüli felhasználást szolgálja.
A Microsoft a technológiai együttműködésre helyezi a hangsúlyt, partneri megállapodásai magukban foglalják a Financial Times, az Axel Springer, a Hearst Mags és a USA Today Network tartalomszolgáltatását és közös fejlesztési lehetőségeit.
De a Perplexity is aktívan építi a kiadói partnerhálóját, olyan szereplők csatlakoztak a bevételmegosztási programjához, mint a Time, a Der Spiegel, a Fortune, a Texas Tribune, az LA Times vagy a USA Todayt kiadó Gannett.
A modell szerint ha a válaszban hivatkoznak egy cikkre, a kapcsolódó hirdetési bevételből részesedik a kiadó (a hirdetési modell még kezdetleges), plusz hozzáférést kap API-khoz és AI-eszközökhöz, hogy saját termékeket fejleszthessen.
Janus-arcú stratégia
Érdekes, hogy a News Corp beperelte a Perplexity-t, de közben milliós szerződést kötött az OpenAI-jal. A The New York Times pedig beperelte az OpenAI-t, de szerződést kötött az Amazonnal. A News Corp pereli a Perplexity-t, de az OpenAI-jal kötött szerződésük értéke a hírek szerint meghaladja az ötéves időtartamra vonatkozóan a 250 millió dollárt.
Viszont Jim Mullen, az Egyesült Királyság és Írország legnagyobb kereskedelmi print és digitális kiadója, a Reach vezérigazgatója arra figyelmeztette a kiadókat, hogy ne kössenek egyéni megállapodásokat az AI-cégekkel, mert az tönkreteszi az iparági szolidaritást, és megismétlődik az a hiba, amit tíz éve a közösségi médiában megjelenő hivatkozási forgalommal követtek el. Szerinte a kiadóknak egységesen kell fellépniük a tartalom értékének védelmében.
Az online média tehát a szakadás és az alkalmazkodás időszakát éli. A jövőbeli AI-alapú média ökoszisztémája azon múlik, hogy a kiadóknak sikerül-e jogi úton kikényszeríteni a kompenzációt vagy az együttműködés révén tudnak-e új bevételi modelleket kialakítani.
A generatív AI okozta problémák odáig jutottak, hogy a Reuters a 175 éves történetében először indított kampányt, hogy megmutassa, miben a legjobb.
