A vidéki lapterjesztéssel kapcsolatos problémák ugyan nem most kezdődtek, a kegyelemdöfést mégis a MédiaLOG-DMHM Zrt. (MLog) néhány hónapja megkezdődött struktúraátalakítása vitte be. A Mediaworks égisze alatt működő vállalat a napilapok tekintetében az első számú hazai terjesztő, és április óta folyamatosan szűkíti a lefedettségi listáját.
Fenntarthatatlan rendszer
A változás több megyét érint, viszont ez csak a napilap-kézbesítési szolgáltatás lefedettségi területének csökkentését jelenti, az egyéb időszaki kiadványokra a korábbi lefedettség érvényes
– válaszolta a probléma mértékére vonatkozó kérdésünkre Mandl Ádám, az MLog vezérigazgatója.
A döntés fő okául gazdasági szempontot jelölt meg, miszerint a nyomtatott napilapok példányszámának tartós csökkenése miatt az alvállalkozó cégek bevonására épülő korábbi rendszer fenntarthatatlanná vált, és a szolgáltatás működtetése már napi szinten is jelentős veszteséget okoz.
A teljes lefedettség megőrzése csak a jelenlegi terjesztési díjak többszörösére emelésével lenne lehetséges. A szolgáltatást fokozatosan, a legnagyobb veszteséget okozó területekre koncentrálva építjük le, a változásokról pedig minden esetben a szerződéses feltételeknek megfelelően tájékoztatjuk kiadói partnereinket. A kézbesítés későbbi visszaállítása bár technikailag lehetséges lenne, gazdaságilag azonban nem igazán látunk rá módot
– tette hozzá Mandl Ádám.
Magyarul – mondatja a logika –, a helyzet valószínűleg később sem változik majd. Vagy még kevésbé lesz mit házhoz vinni, vagy ha mégis, egy-két kósza előfizető kedvéért finoman szólva sem éri meg a lokális szolgáltatást fenntartani akkor, amikor a dráguló logisztikai költségek a korábbinál jóval kevesebb termék között oszlanak meg.
A napilapok terjesztése egészen más működést igényel, mint a heti vagy havi magazinoké. A nyomdából kikerülő példányokat néhány órán belül országszerte több ezer árusítóhelyre kell eljuttatni, ami jelentős logisztikai hátteret és folyamatos operációt igényel.
A működés „racionalizálása”
A terjesztési rendszer leépülése ugyanakkor nem most kezdődött, és ha a legújabb fejezet nézzük, a Magyar Posta a területről való „kivonulása” alapozta meg. Az állami tulajdonban lévő vállalat 2021-ben előbb a hírlapkézbesítési üzletágát számolta fel, mondván, a hírlapforgalmazás nem közszolgáltatás, amire a törvény kötelezi őket, hanem egyszerű üzleti tevékenység.
2023-ban pedig bejelentették, hogy az év május 31. után „a működés racionalizálása okán (...) a hírlapok értékesítése megszüntetésre kerül a postai hálózatban”.
Ezzel szintén a kistelepüléseken élők, különösen a kevésbé mobilis idősebb emberek kerültek hátrányba, hiszen megszűnt az utolsó stabil pont, ahol újsághoz tudtak jutni.
A Magyar Lapterjesztő Zrt. (Lapker) által működtetett vagy magánkézben lévő kistelepülési újságosstandok ugyanis már korábban felszámolódtak, a csakúgy nem mindenki számára olyan könnyen elérhető benzinkutak és szupermarketek pedig jellemzően csupán a legnépszerűbb magazinokat tartják készleten.
Ha egyáltalán, mert például az Aldi néhány hónapja bejelentette: valamennyi magyarországi üzletében kivezeti a nyomtatott sajtótermékek és újságok árusítását.
Tovább szűkülő lehetőségek
Ebben az egyéb szempontból – a nyomtatottlap-piac globális szűkülése miatt – sem túl rózsás helyzetben jöttek idén a még súlyosabb csapások, amelyek természetszerűleg újabb szöget vertek az amúgy sem túl acélos lábakon álló országos újságterjesztési rendszer koporsójába.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. januártól komoly díjat számol fel a remittenda elszállításáért, ami az amúgy is tendenciózusan csökkenő példányszámok további drasztikus csökkentésére és a nem túl költséghatékony vidéki kiszállítás elkerülésére kényszeríti a kiadókat.
A Mediaworks tavaszi-nyári beszakadása pedig turbófokozatra kapcsolta az üzletág agóniáját.
Nem csak azért, mert a nagy országos napilapok, így a Népszava, a Magyar Nemzet vagy a Bors nyomtatott változata megszűnt. Hanem mert a korábban a médiabirodalom égisze alatt működött megyei napilapoknak is nagyrészt lőttek: a Mediaworks vidéki portfóliójának felszámolása keretében háromnak (Nógrád Megyei Hírlap, Heves Megyei Hírlap, 24 Óra) a printverziója nincs már, tizenkettőt pedig szombatonként megjelenő heti kiadvánnyá alakítottak át.
A nyilvánosság beszűkülése
Mindez – ördögi körként – pláne okafogyottá teszi a terjesztési láncok újragondolását.
Aminek jelen pillanatban beláthatatlanok a következményei.
Egyrészt a kiadók oldaláról, amelyek így még kevésbé lesznek érdekeltek a printtermékek újraélesztésében, pláne új napilapok bevezetésében. Arról nem beszélve, hogy a maradék médiumokban is könnyen meginoghat az előfizetői bizalom.
Másrészt – és ez talán a súlyosabb probléma – a napi szintű, fizikai terjesztés megszűnésével a vidéki magyar lakosság jó része innentől fogva mindössze két forrásból juthat friss információkhoz: az online felületeken keresztül vagy a televíziós csatornák révén. Az Mlog által közzétett nyilvános listából azonban jól látszik, hogy a terjesztési lefedettség alóli kivonás java részben a legkisebb településeket érinti.
Vagyis pont azok záródnak el a világtól, akiknek eleve nem biztos, hogy van internet-hozzáférésük vagy a kötelező alapszolgáltatáson (közmédia) túli televíziós csomagjuk, ellenben azt évtizedeken át megszokták, hogy „az újságban úgyis minden benne van”.
És mivel ily módon egyre kevesebb országos sajtótermék fog elérni egyre kevesebb embert, a nyilvánosság terei is potenciálisan beszűkülnek majd. Ami – történelmi példákból tudjuk – súlyos és visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
A magyar médiapiac régóta kénytelen fokról fokra alkalmazkodni a nyomtatott sajtó háttérbe szorulásához. A nemrég bekövetkezett földrengésszerű változások nemcsak a terjesztést rázhatják meg, de sok más mellett a nyomdaipart is.
