Mint arról korábban beszámoltunk, eredetileg hat, majd többek csatlakozásával immár összesen kilenc szakmai szervezet jogi aggályokra és gazdasági kompetenciák hiányára hívta fel a figyelmet a Független Közmédia Testület jelöltjeinek megválasztásával kapcsolatban. Ennek hatására, a Tisza Párt kezdeményezésére elmaradt a jelöltek – Bayer Judit médiajogász, kutató, Sükösd Miklós szociológus, médiakutató és Kollár Árpád költő, irodalomszervező – meghallgatása az Országgyűlés Művelődési Bizottságában.
A jelöltek reakciója
A Bayer Judit közösségi oldalán megjelent – Kollár Árpáddal és Sükösd Miklóssal közös – nyilatkozata szerint elkötelezettek mindhárman a magyar közmédia demokratikus megújulása mellett, és a tiltakozó médiaszakmai szervezetekre utalva megjegyezték:
összeférhetetlennek tartjuk, hogy a közmédia konkurenseit jelentő kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetek kivegyék a jelöltek kiválasztásának jogát a Közszolgálati Tanács kezéből.
A tiltakozó szervezetek: Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete (Repropress Egyesület), továbbá a később csatlakozott Médiafórum Egyesület és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ). Illetve legutóbb a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is úgy nyilatkozott, hogy egyetért a levél tartalmával.
Az MRSZ vezetőinek válasza
Bayer Judit Facebook-posztja alatt gyakorlatilag szakmai vita alakult ki, a Novák Péter, az MRSZ elnöke azt írta:
határozottan visszautasítom azt a megfogalmazást, amely szervezeteinket „kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetekként” állítja be.
Hozzátette, hogy a tagszervezetek a magyar média-, reklám- és tartalomipar széles és sokszínű szakmai közösségeit képviselik.
Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy egy, a közmédia függetlensége felett őrködni hivatott testület létrehozása során a szakmai szervezetek legitimitását ne politikai vagy üzleti címkékkel kérdőjelezzék meg.
Egyúttal leszögezte:
egyetlen alkalommal sem kérdőjeleztük meg a három jelölt szakmai felkészültségét saját szakterületükön. Kifogásunk kizárólag a kiválasztási eljárásra és annak jogértelmezésére vonatkozott.
Hozzátette, hogy a szakmai szervezetek nem maguknak kívánnak pozíciót szerezni a Testületben. A törvény által rájuk ruházott jelölési és kiválasztási folyamatban kívánják gyakorolni azokat a jogokat, amelyeket álláspontjuk szerint a jogszabály biztosít számukra.
Végül azzal zárta gondolatait:
Közös érdekünk, hogy a Független Közmédia Testület létrejötte szakmailag hiteles, jogilag kifogástalan és minden érintett számára legitim eljárás eredménye legyen. Éppen ezért kezdeményeztük az eljárás tisztázását.
Hivatal Péter tiszteletbeli elnök szintén reagált:
én soha nem szolgáltam semmilyen pártot vagy érdekkört, amint ezt Önök is hallhatták a meghallgatáson, és nem szeretném, ha kapcsolatba hoznának a NER-rel vagy más párttal. Amint nyilvánosan is elmondtam, engem a tisztességes közmédia ügye motivál, és egy fillér fizetség nélkül is tennék ennek érdekében. Abban egyetértünk, hogy tisztességes eljárás során dőljön el a jelöltek sorsa.
További szakmai vélemények
Többek között a MÚOSZ elnöke, Kocsi Ilona is kifejtette véleményét a Közszolgáltai Tanács ülésével kapcsolatban, szerinte a törvény szövege egyértelmű:
a jelölők is szavazhatnak.
Kocsis Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének tiszteletbeli elnöke is reagált:
A vita számomra nem arról szól, hogy a kereskedelmi média „kivegye” a döntést a Közszolgálati Tanács kezéből, és végképp nem a három jelölt személyéről. Arról szól, hogy pontosan mit jelent a törvény azon rendelkezése, amely a Közszolgálati Tanács kiegészített üléséről és az ülésen résztvevők egyszerű többségéről rendelkezik.
Ha ebben jogértelmezési vita van, azt szerinte nem politikai vagy piaci érdekvitaként kell kezelni, hanem tisztázni kell. Éppen a három kiváló jelölt érdeke is az, hogy megválasztásukhoz később se férhessen eljárási kétség.
Korábban itt írtunk Grósz Judit, a közmédia miniszteri biztosa reakciójáról, illetve részletesen bemutattuk az ügy hátterét is.
