Komoly szakmai és politikai hullámokat vert a közmédia új felügyeleti szerve, a Független Közmédia Testület (FKT) tagjainak jelölési eljárása. Míg a szakmai szervezetek jogi aggályok és a gazdasági kompetenciák hiánya miatt tiltakoznak, a kormánypárti és ellenzéki oldal között is megindult a politikai csatározás. A kialakult helyzetben Grósz Judit miniszteri biztos igyekezett tisztázni a kormányzati álláspontot.
Ez történt eddig
A Független Közmédia Testület a Tisza-frakció által júniusban módosított médiatörvény alapján alakul meg, feladata a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítása, valamint függetlenségének védelme. Az alapító okirat szerint a testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. felett. A kilenctagú szervezetbe az Országgyűlés három kormánypárti és három ellenzéki tagot választ, további három tagot pedig médiaszakmai szervezetek jelölnek. Az utóbbi tagok kiválasztásáról van most szó. Ez azért fontos, mert az érintettek olyan döntési pozícióba kerülnek, amely a közmédia működését, vezetését és gazdálkodását érdemben befolyásolja.
Ahogy arról beszámoltunk, eredetileg hat meghatározó szakmai szervezet egy hivatalos levélben jogi és tartalmi aggályokat fogalmazott meg a tagjelölési eljárással kapcsolatban még augusztus közepén. A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), a Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete (Repropress Egyesület), továbbá a később csatlakozott Médiafórum Egyesület és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ)
a jelölő szervezetek döntési jogkörét vitatta.
A hivatalos levél szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) rögzíti, hogy a szakmai jelölteket a Közszolgálati Tanács egy nyilvános ülésen hallgatja meg, ahol az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek, valamint a jelölést adó szakmai szervezetek képviselői is jelen vannak.
Mi az a Közszolgálati Tanács?
Nem keverendő össze a Független Közmédia Testülettel, ugyanis a Tanács az, amelyik jelölteket szavaz meg a Testület tagjai közé. A közszolgálati médiaszolgáltatás működésének társadalmi felügyeletét látja el. Korábban Közszolgálati Testület néven működött, most, az új törvény elfogadásával lett Közszolgálati Tanács a neve. Ilyen értelemben a tagjait még az előző kormány idején delegálták, ezzel kapcsolatban is kritika érte a jelölések kiválasztását.
A tagjait azonban többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a történelmi egyházak, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Művészeti Akadémia adja, továbbá sorsolás alapján különböző civil szervezetek delegálhatnak tagokat, például a „VAN HELYED” A Közös Jövőnkért Alapítvány vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete.
A Tanács az említett nyilvános ülésen részt vevők egyszerű többségével tesz javaslatot a három fő jelölésére – a médiaszakmai szervezetek értelmezése szerint.
Az eljárás során azonban a jelölő szervezetek számára végül csak tanácskozási jogú részvételt határoztak meg, szavazati jog helyett.
Az aláírók a jelöltek kiválasztásának szempontrendszerét is kifogásolták. Ugyanis az elsősorban a szerkesztőségi, médiatudományi és médiaoktatási tapasztalatra, továbbá a jogszabályismeretre és az erkölcsi feddhetetlenségre helyezi a hangsúlyt. Viszont a törvény szerint a Testület lényegében egy médiavállalat-csoport tulajdonosi jogait gyakorolja: az FKT alapító okirata alapján a 17 meghatározott feladata közül négy kapcsolódik közvetlenül tartalmi, felügyeleti, illetve újságírói-etikai kérdésekhez, a többi vállalatirányítási, társasági jogi, pénzügyi, számviteli és gazdálkodási ismereteket és tapasztalatot igényel. Sőt, az alapító okirat tiltja, hogy a Testület műsorszerkezet vagy műsor- és tartalmi politikát határozzon meg – ez a szerkesztői függetlenség kulcsgaranciája. Így az aláíró szervezetek szerint
olyan szempontokat is fontos lenne érvényesíteni, amelyek a Testület teljes feladatkörének ellátásához szükséges vállalatirányítási, társasági jogi, pénzügyi, számviteli és gazdálkodási tapasztalatot, illetve kompetenciákat is értékelik.
Ezenfelül aggályok merültek fel a jelölő szakmai szervezetekkel kapcsolatban is, ugyanis nem egyedi intézmények vagy kiadók, hanem azok által alkotott szervezetek vehetnek részt a folyamatban.
A Közszolgálati Tanács közben lefolytatta az eljárást, amelynek során Bayer Judit médiajogászt, kutatót, Sükösd Miklós szociológust, médiakutatót és Kollár Árpád költőt, irodalomszervezőt választották médiaszakmai jelöltekké. Őket hallgatta volna meg az Országgyűlés művelődési bizottsága, hogy később a Parlament szavazhasson róluk. Ám az események hatására a jelöltek meghallgatásának elhalasztását kezdeményezte a Tisza Párt.
A fentieken kívül egyébként megfogalmazódott kritika Sükösd Miklóssal kapcsolatban is, miszerint részt vett az LMP és a Párbeszéd alapításában, márpedig elvileg nem lehet jelölt olyan személy, aki pártpolitikai tevékenységet folytatott valamilyen módon. Fenntartások merültek fel Kollár Árpád kapcsolatban, az Írószövetség választmányi tagja, aminek a Közszolgálati Tanács egyik tagja, Erős Kinga az elnöke, ezenfelül a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) ösztöndíjasa is. Ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ezek a kapcsolatok összeférhetetlenséget jelentenek-e.
Az eseményekre a jelöltek is reagáltak
A Bayer Judit közösségi oldalán megjelent – Kollár Árpáddal és Sükösd Miklóssal közös – nyilatkozata szerint elkötelezettek mindhárman a magyar közmédia demokratikus megújulása mellett, és – vélhetően a fenti hét médiaszakmai szervezetre utalva – megjegyezték:
összeférhetetlennek tartjuk, hogy a közmédia konkurenseit jelentő kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetek kivegyék a jelöltek kiválasztásának jogát a Közszolgálati Tanács kezéből.
Úgy tartják, hogy a szakmai szervezeteknek a jelöltállítás volt a feladata, a Közszolgálati Tanács tagjai pedig döntöttek.
Grósz Judit reakciója
A közmédia miniszteri biztosa a LinkedIn-en reagált:
az elmúlt napokban több kérdés és eltérő értelmezés jelent meg a közmédia új irányítási rendszerének kialakításával kapcsolatban. Az eljárás menetének, a testületek szerepének és a következő lépéseknek a tisztázása érdekében összefoglalom a legfontosabb kérdéseket és válaszokat
– kezdte Grósz Judit a posztját.
Azzal kapcsolatban, hogy miért nem változtatták meg a Közszolgálati Tanács összetételét, ami még az előző kormány idején alakult meg, felhívta a figyelmet, hogy a testületből tanáccsá idén márciusban alakult szervezet a közmédia társadalmi felügyeletét látja el.
Tagjait nem választják: felét a társadalom nem politikai intézményeinek delegáltjai, másik felét a törvényben meghatározott területeken működő civil szervezetek közül kisorsolt szervezetek delegáltjai alkotják. Ez a rendszer alapvetően független attól, ki van kormányon.
Figyelmeztetett, hogy egy teljes újraindítás tovább csúsztatta volna az eljárást. Hozzátette, hogy a Tanács ősszel 3 taggal bővül: gyermekvédelmi, környezetvédelmi és kulturális szakterület is bekerül. Ez nem a tagság cseréjét, hanem új területek bevonását jelenti.
Az FKT-jelölés jogszerűségével kapcsolatban fontosnak tartotta leszögezni, hogy
a Tanács meghallgatással kapcsolatos döntéseibe a kormány nem szól bele. A Közszolgálati Tanács szervezetileg és döntéshozatalában is elkülönül a kormánytól, és törvényi felhatalmazása van az eljárás részleteinek meghatározására. A testület dönthetett volna másképp is, de úgy döntött, hogy a jelölők nem szavazhatnak. Ezt a meghallgatás előtt nyilvánosságra hozták.
A kormány értesülése szerint ennek egyik oka, hogy a szakmai szervezetek szavazati joga kiüresíthette volna a Tanács szerepét: adott esetben jóval több szervezet jelölhet, mint ahány tagja van a Tanácsnak. Hozzátette: most 20 szervezet összesen 15 főt jelölt, de 4 szervezet jelöltjét utóbb kizárták, így végül 16 szervezet és 11 jelölt maradt.
Ez a mi értelmezésünk szerint ez arra utal, hogy több szavazata lett volna a jelölő szervezeteknek, mint magának a Tanács tagjainak. Abban a kérdésben, hogy ők hányan vannak, könnyen zavar támadhat, az ügy kapcsán írt cikkek eltérő számokról szólnak. A Tanács saját honlapja szerint 12-en vannak, mások 15 főről írnak, ám az új törvény szerint 18-an vannak. A különbségre részben az a magyarázat, hogy a Grósz Judit által említett gyermekvédelmi, környezetvédelmi és kulturális szakterülettel bővül a szervezet plusz három fővel ősszel. Ugyanakkor az ülésen a közmédiás szakszervezetek két delegáltja is szavazhatott.
Grósz Judit arra, hogy nem került a jelöltek közé gazdasági szakember, úgy reagált: a három civil jelölt szakmai háttere valóban elsősorban tartalmi-jogi, nem gazdasági jellegű, de szakmai múltjuk releváns a közszolgálati média szempontjából. A törvény lehetővé teszi, hogy a testület szükség esetén külső gazdasági szakértőt vonjon be, így a gazdasági szempontok érvényesülése nem egyetlen tag szaktudásától függ. Kiemelte, hogy
a testület összetétele szeptemberben válik teljessé, addig korai lenne értékelni annak egészét. A jelölteket a művelődési bizottságnak kell meghallgatnia.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy alapítványi jelölt lehet-e FKT-tag, Grósz Judit azt írta, hogy a médiatörvény három kategóriában rendelkezik nem politikai szakmai szervezetek jelölési jogáról, de nem határozza meg, milyen jogi formában működhetnek. Így az, hogy egy jelölő szervezet alapítvány, önmagában nem jogszabálysértés.
Hozzátette, hogy az előkészítő eljárási döntésekkel szemben nincs jogorvoslati lehetőség, hiszen ez az FKT tagjainak megválasztását megelőző szakasz. A jelölés csak javaslattétel, a végső döntést az Országgyűlés hozza meg. A következő lépés a bizottsági meghallgatás, tehát a folyamat még messze nem ért véget.
