Május 28-án jelent meg a Népszava online kiadásában egy bejelentés, miszerint „Megpróbálják kivégezni a Népszavát”. A közleményben arról számoltak be, hogy a 153 éves lap létezése veszélybe került, miután az újság jelentős tartozást halmozott fel a Magyarországon monopolhelyzetben lévő nyomda- és terjesztő cégek felé, amelyek a Mediaworks csoporthoz tartoznak. A szerkesztőség és a tulajdonos jelenleg is a lap jövőjét biztosító megoldást, illetve új befektetőt keres.
A cikkben azt is közölték, hogy a jelentős tartozásokat az állami hirdetések tavalyi elmaradásának tulajdonítják. Az így megcsappant hirdetési bevételek pedig nem voltak elegendőek a fennmaradásra. A Népszava által közöltek szerint a helyzetük kapcsán korábban már tárgyalásokat folytattak a vállalattal, ám a választási eredmények ismeretében a kommunikáció megváltozott, és teljesíthetetlen ultimátumot kaptak. Ezután a szerződéseket felmondta a médiaholding, és már a május 29-i szám sem jelent meg.
A Népszava írására akkor közleményben reagált a Mediaworks, miszerint a vállalat
a Népszava kiadójával több mint tíz éve fennálló nyomdai és terjesztési szerződéses együttműködést a mai nappal megszüntette, mivel a Népszava kiadója a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, és egy év alatt több száz millió forint tartozást halmozott fel.
A Mediaworks azt is kiemelte, hogy „a döntés kizárólag gazdasági természetű”, és a tartozás rendezéséig nem nyomtatják, illetve nem terjesztik az újságot.
A fennmaradásért folytatott küzdelem
A Népszava tulajdonosa, Leisztinger Tamás ekkor megtette ajánlatát, amely szerint csak a tartozás rendezését vállalná. Így a kiadvány átkerülhetne a munkatársak kezébe, ám ez valójában nem szolgáltatna igazi megoldást. A kollektíva ezért azt kérte a tulajdonostól: az év hátralévő részében – havonta csökkenő támogatás mellett – továbbra is támogassa a lapot, hogy az 2027-től már a piacon is megélhessen, önállóan vagy új befektetővel.
Három héttel később
Az eredeti üzenet óta nem történt érdemi változás az ügyben – erről tanúskodik a mai napon megjelent szerkesztőségi nyilatkozat. Ebben arról számolnak be, hogy a lap tulajdonosa még mindig nem döntötte el, mi legyen a Népszava sorsa, miközben vészesen közeledik július elseje, a nap, amelytől Leisztinger tervei szerint a szerkesztőség veszi át a stafétát. Az Index információi szerint a tulajdonos két külföldi – köztük egy lengyel – befektetővel tárgyal a lap jövőjéről.
A kiadvány jelenlegi helyzetéről kérdeztük Németh Pétert, a Népszava főszerkesztőjét, aki elmondta, hogy ő maga is találkozott az egyik lehetséges befektetővel – ám az állítólagos másik jelöltről nem tud semmit.
Emellett egyes cikkekben az volt olvasható, hogy
a lehetséges új befektetők nem szeretnék a továbbiakban megjelentetni printben a kiadványt,
ám erről Némethnek nincs tudomása. Vagyis a szerkesztőség teljesen bizonytalan abban a kérdésben, hogy egy esetleges tulajdonosváltás során milyen formában működhetne tovább a lap.
A szerkesztőség felkészült arra, hogy akár teljesen online formában működjön tovább, ehhez már korábban megvoltak a szükséges tartalmi fejlesztések is.
Az előfizetői reakciók mindeközben vegyesek: az elmúlt három hétben kaptak bátorító leveleket, de olyat is, amiben a pénzt követelik vissza. A főszerkesztő szerint a vásárlóik életkorából is adódik, hogy elvárják a nyomtatott lapok megjelenését
nem szoktak hozzá ahhoz, hogy a Népszava kizárólag online jelenik meg.
mint versenylovak a futam előtt
Németh szerint az elmúlt három hét rendkívül megterhelő volt a szerkesztőség tagjainak, hiszen nem tudják, hogy csak heteik vannak hátra vagy lesz új tulajdonos – esetleg sikerül megegyezni, és az év végéig biztosított lesz a támogatás.
A mostani forgatókönyv szerint július 1-ig tud megmaradni a lap a jelenlegi formájában, és ha sikerül a hosszabbítás, akkor is újra kell építeni a szerkesztőséget – mivel abban jelentős nyomokat hagyott a bizonytalanság. Németh szerint volt olyan is, aki felmondott, de a csapatuk kész arra, hogy akár a korábbi formában, akár hetilapként vagy teljesen online formában folytassák, ám még mindig nem tudják, hogy vélekedik a tulajdonos:
a döntésre várunk, mint versenylovak a futam előtt.
A főszerkesztő szerint a legjobb forgatókönyv az lenne, ha 1-2 napon belül megkapnák a választ, hogy az év végéig rendben van a finanszírozás és közben kereshetnének új befektetőt, hogy a Népszava piaci alapon is fenn tudjon maradni.
Bár Németh Péter nem tud arról, pontosan mi várható, a jelenlegi információk szerint úgy tűnik, Leisztinger elsődleges célja, hogy új befektetőt találjon és eladja a lapot – a kérdés pedig csak az, ez mikor sikerül.
Túlárazott és monopol
A Népszava azonban nem csupán a fennmaradása nyomán került ma előtérbe, nyilatkozatukban azt is kifejtették:
Szeretnénk ugyanakkor leszögezni: egyes pályatársaink sugalmazásával ellentétben a Népszava sosem volt a NER része, a tartalomra soha, semmilyen hatással nem volt az, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Népszavában is megjelentetett kormányhirdetéseket. Ezek kizárólag a mesterségesen monopolhelyzetbe hozott Mediaworks által kért, feltűnően túlárazott terjesztési- és nyomdaköltségek kifizetésében játszottak szerepet, azaz a NER nem a Népszavát, hanem saját tulajdonát, a Mediaworksöt támogatta a hirdetésekkel. Ezek elmaradása vezetett ahhoz az adóssághoz, amely miatt a NER által kreált Mediaworks felfüggesztette a lap kinyomtatását és terjesztését.
Mint ismert, a hirdetési piacot jelentős mértékben torzította, hogy a kormány és az állami cégek hirdetései csak a kormányzati irányultságú lapokban jelentek meg. Miután ez hosszú ideje fennálló állapot volt, egy-egy ilyen reklám a Népszavában azt azt érzetet kelthette számos olvasóban, hogy kormányzati kötődésű az újság. Emellett eredetileg szokás volt valaha az állami hirdetményeket a legnagyobb országos közéleti lapokban megjelentetni, függetlenül azok politikai irányától. Önmagában az, hogy egy kiadvány befogad egy állami hirdetést, nem jelent egyetértést az aktuális kormány szándékaival. Különösen fontos lehet ez olyan kiadványok esetében, amelyek fenntartása költséges, ám éppen azért szükséges, mert számos olyan olvasó van, aki nem tud vagy nem szeretne digitálisan tájékozódni.
A Mediaworks reakciója
A Népszava által közöltekre pedig rövidesen a Mediaworks közleményben reagált. Eszerint a vállalat szolgáltatásai piaci alapon működnek minden ügyfél esetében – legyen szó kisebb vagy nagyobb megrendelőről.
Megjegyezték továbbá, hogy a nyomdai kapacitásuk 70 százalékát külső ügyfeleik veszik igénybe és évente csaknem 200 partnerrel dolgoznak együtt. Kiemelték, hogy ügyfeleik közül évente mindössze 1-2 partner választ másik nyomdát vagy szünteti meg nyomtatott kiadványát. A vállalat ezek alapján megalapozatlannak tekinti a túlárazásra vonatkozó vádakat, hangsúlyozva, hogy versenyképes áron, átlátható szabályok szerint dolgoznak minden partnerrel.
A hazai printpiac helyzete
Ugyanakkor hazánkban a három legnagyobb nyomda a Mediaworks holdingjához tartozik, a kisebb piaci szerepelőknek pedig nincs kapacitása országos napilap nyomtatására.
A Népszava helyzete mellett az elmúlt hetekben több csapás is érte a hazai printpiacot: először az Aldi jelentette be, hogy nem árulnak a továbbiakban nyomtatott sajtót, majd a Mediaworks kezdett tömeges leépítésbe, aminek nyomán az eddig napilapként megjelenő Magyar Nemzet is hetilappá zsugorodott.
