Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Mediaworks hétfőn átalakításba kezdett: közleménye szerint az eddigi „digital first” szemléletről az „audience first” működési elvre váltott. A vállalat több kiadványt is megszüntetett, például a Metropol napilap először nem jelent meg print formában, majd online is megszűnt, de hasonló sorsra jutott a Ripost is.
A legfrissebb információk szerint pedig a Mediaworks gazdasági szerkesztőségének több munkatársa mellett a Pesti Srácok teljes szerkesztőségi csapatát is elbocsátották. Az átszervezés és leépítés komoly hatással lehet a hazai nyomtatott sajtópiacra, 2026. június 16-tól szünetel a Bors napilap nyomtatott kiadása, július 1-től pedig a Nógrád Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap és a Komárom-Esztergom vármegyei 24 Óra napilapok is követik a példáját. Egyes források szerint hamarosan a Magyar Nemzet is hetilapként működhet tovább.
a nyomtatott sajtó létjogosultsága
A hazai printpiac jelenleg látható átrendeződéséről az Index Kolossváry Balázst, a Blikk főszerkesztőjét kérdezte.
A szakember szerint a magyar média történetének egyik legszomorúbb napjáról van szó, hiszen rengeteg szakmabelit küldtek el.
Kolossváry a piac jelenlegi változásai kapcsán megjegyezte, hogy a Blikknél mindig hittek a nyomtatott sajtó létjogosultságában. Úgy gondolja,
a folyamatos digitalizáció ellenére továbbra is jelentős és stabil olvasói réteg van, amely nyomtatott újságból tájékozódik.
De épp a megszűnő kiadványok miatt felmerül a kérdés, hogy vajon érkezhetnek-e új szereplők és új printkiadványok a hazai piacra. Nem tartja reálisnak, hogy egyik pillanatról a másikra megjelenhetne egy országos nyomtatott napilap. Az elmúlt években ugyanis egyre nehezebbé vált a nyomtatott sajtó fenntartása az emelkedő költségek miatt – a Covid óta lényegesen drágult például a papír ára is. Egy digitális médium beindítása és fenntartása is jelentős költségekkel jár – feltéve, hogy a cél az élmezőnybe jutás –, a print esetében pedig még nagyobb kiadásról lenne szó. A kevés olvasó és előfizető miatt eleinte óriási kiadást – és veszteséget – jelentene egy napilap felfuttatása.
Ma a piacon éppen ezért jelentős előnyt élveznek az olyan jól ismert kiadványok, mint a Blikk, amely akár generációkon keresztül megfordult egyes családok otthonában:
ez a több évtizedes márkaismertség és bizalom olyan előnyt jelent, amelyet egy új szereplő rendkívül nehezen tudna megteremteni.
Az újonnan felbukkanó kiadványok számára így egyszerre van jelen egy fontos negatívum és pozitívum. Ugyanis a szűkülő piacon egyre erősebbé válnak a fennmaradó brandek, miközben épp a szűk piacon juthat nagyobb figyelemhez egy lendületes új médiamárka.
A Blikk készül a nyárra
A főszerkesztő arról is beszélt, hogy tavaly a Nemzeti Olvasottság Kutatás – ingyenes lapok, tévéújságok és rejtvényújságok nélküli – rangsorában a Blikk állt az első helyen. A kiadványt átlagosan naponta 435 ezer ember lapozta fel 2025-ben, ez pedig jól mutatja, mekkora igény van ma a print tartalmakra.
Kolossváry szerint a vezető pozíció annak köszönhető, hogy a lap az elmúlt években folyamatosan figyelt a tartalomfejlesztésre. Tavaly például megújították a Blikk arculatát és dizájnját – az infotainment műfaj sajátosságaira figyelve pedig nagyobb hangsúlyt fektettek a szolgáltató jellegű cikkekre. Ennek nyomán az olvasók a mindennapokban jobban beleláthattak a gazdasági, életmóddal kapcsolatos vagy praktikus témákba.
Kolossváry Balázs azt is elmondta, hogy a szerkesztőség a jelenlegi fejleményektől függetlenül már hosszabb ideje dolgozik egy jelentős nyári tartalomfejlesztési csomagon. Ennek részeként
nagyobb oldalszámban fog megjelenni a lap, miközben új tartalmak is helyet kapnak.
A főszerkesztő szerint a heteken belül induló kampány egyik fő üzenete, hogy a nyári pihenés idejére érdemes elszakadni a képernyőktől és nyomtatott lapot kézbe venni. A strandon eltöltött időre pedig egyébként is sokan visznek magukkal újságot vagy rejtvényt – éppen ezért a Blikk még több rejtvénnyel, kvízzel és szórakoztató olvasnivalóval készül. Ezzel a céljuk, hogy a lap nyáron ne csak jelen legyen, de meghatározó beszédtémát is szolgáltasson.
32 év
A Blikk 1994 márciusa óta, vagyis már 32 éve jelenik meg print formában a magyar piacon; Kolossváry szerint ennek az a titka, hogy
a lap mindvégig hű maradt azokhoz az alapértékekhez, amelyek a kezdetektől meghatározták.
Úgy gondolja, hogy az általuk képviselt bátor hangnem, az átlagemberek nézőpontjának képviselete és a törekvés arra, hogy a világ történéseit közérthető – szükség esetén pedig kritikus – módon adják át, kulcsfontosságú amellett, hogy szórakoztatni és informálni akarnak.
Ezek az értékek a jövőben sem változnak, ugyanakkor a lapnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a modern médiafogyasztási szokásokhoz, ezért még frissebb és modernebb újságot szeretnénk készíteni.
Mindeközben pedig a hazai printpiacra az is negatív hatással van, hogy az Aldi felhagyott a nyomtatott sajtótermékek árusításával. Az egyes kiadók így – információnk szerint ideiglenesen – kevesebb példányszámmal jelenhetnek meg, ami kifejezetten a kisebb kiadványok és napilapok számára jelent problémát. A fejlemény hatásairól megkérdeztük Kovács Tibort, a Magyar Lapkiadók Egyesületének korábbi elnökét, valamint Szirtes Bernadettet, a Lapker kommunikációs vezetőjét is.
