2025 november elején közel kétszázezer TISZA Világ-felhasználó adatai kerültek nyilvánosságra az interneten. A kiszivárgott adatok között szerepelt a felhasználók neve, telefonszáma, e-mail címe és lakcíme is, amelyekből interaktív térkép készült, így az adatok alapján kereshetővé vált minden érintett. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) az adatok bárminemű megjelenítését vagy az azokra linkkel történő hivatkozást kifejezetten elítélte. Az Origo, a Magyar Nemzet és a Ripost azonban a hatóság figyelmeztetésével ellentétben 2025. november 7-én mégis úgy közölték cikkeiket, hogy azokban a jogtalanul közzétett adatbázisra mutató linket helyeztek el. Néhány nap leforgása alatt többszáz panasz érkezett a NAIH-hoz, ezért eljárást indított.
A vizsgálat úgy találta, hogy az említett cikkekben a Mediaworks szándékosan sértette meg az adatvédelmi rendeletet azzal, hogy a szövegekben hiperlinkkel megjelenítette a kiszivárgott adatokat tartalmazó weboldalt.
Tájékoztatás kontra kattintásvadászat
A NAIH kedden publikált határozata részletesen bemutatja, hogy a Mediaworks kiadványai, az Origo, a Magyar Nemzet és a Ripost milyen érvekkel próbálta védeni azt, hogy cikkeikben elérhetővé tették a személyes adatokat tartalmazó interaktív térképet. A kiadó álláspontja szerint a cikkek "közérdeklődésre számot tartó közügyet" dolgoztak fel, ezért a sajtószabadság és a közvélemény tájékoztatásához fűződő jogos érdek megalapozta az adatkezelést. A védekezésben több alkotmánybírósági döntésre és a sajtó közfeladatára is hivatkoztak, hangsúlyozva, hogy a TISZA Párt adatkezelési botránya széles társadalmi vitát váltott ki, amelyről szerintük a nyilvánosságot tájékoztatni kellett.
A hatóság azonban nem fogadta el az érvelést. Önmagában ugyanis az, hogy egy ügy közérdeklődésre tart számot, még nem ad felmentést az adatvédelmi szabályok alól. A NAIH kiemelte, hogy a médiaszereplők nem pusztán beszámoltak az adatbázis létezéséről, hanem közvetlen vagy közvetett módon hozzáférést is biztosítottak az érintettek személyes és különleges adataihoz. A hatóság szerint ezzel tovább növelték a jogsértés súlyát és az érintettek kiszolgáltatottságát. A határozat külön hangsúlyozza, hogy
a médiaszolgáltatók önálló adatkezelői felelősséggel tartoznak, és nem hivatkozhatnak arra, hogy az adatokat korábban már más jogellenesen nyilvánosságra hozta.
Egy ilyen ügy feldolgozása során vékony lehet a határ a tájékoztatás és a kattintásvadászat között. Az Index volt az első médium, amely beszámolt az adatszivárgásról és az interaktív térkép létezéséről, ám a lap tudatosan nem közölte a térkép elérhetőségét, és arra kérte olvasóit is, hogy ne próbálják meg felkutatni azt. A határozat ki is emeli, hogy
az Index cikke részletesen bemutatta az ügy adatvédelmi és társadalmi kockázatait, köztük a célzott zaklatás, a megfélemlítés, valamint a politikai véleménynyilvánítás szabadságának sérülését is.
A NAIH tehát nem magát a botrány feldolgozását kifogásolta, hanem azt a szerkesztői döntést, amikor a kiadványok a korrekt, etikus és a szabályoknak megfelelő tájékoztatás helyett a forgalomgeneráló, kattintásvadász irányba indultak, és a hír bemutatása mellett a jogsértő tartalom elérését is megkönnyítették az olvasók számára.
A NAIH 50 millió forintra bírságolta a Mediaworks-öt, amely megfizetésére a kiadónak 30 napja van.
Sajtóetika és hitelesség
Az ügy sajtóetikai szempontból is fontos kérdéseket vet fel. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Kódexe több, az ügyhöz kapcsolódó pontban is egyértelműen fogalmaz arról, hogy ilyen esetben egy újságírónak vagy szerkesztőnek hogyan kell eljárnia:
A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánéletre.
Az újságíró hivatása – joga és kötelessége – a tájékoztatás. Köteles mérlegelni, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala veszélyezteti-e mások életét, sérti-e személyiségi jogait.
A cél az újságíró szakmában sem szentesíti az eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni.
A hiteles újságírás alapja nem csupán a tények pontos közlése. Azt is mérlegelni kell, hogy egy információ nyilvánosságra hozatala milyen következményekkel járhat. Vagyis a téma iránti nagy érdeklődés önmagában nem teszi jogszerűvé ezen adatok megjelenítését. A sajtónak ugyanis nem csak a tájékoztatás a feladata, hanem az is, hogy mindezt az érintettekre tekintettel tegye.
