A hiba miatt a rádióállomás élő adásban kért bocsánatot a királytól és a királyi családtól is – olvasható az Indexen. A rádióállomás vezetője, Peter Moore később egy Facebook-bejegyzésben elmondta: véletlenül aktiválódott az „Uralkodó halála” protokoll, amelynek keretében a hallgatókkal téves hírt közöltek. Moore hozzátette, hogy minden brit rádióállomás előre felkészül a mindenkori uralkodó halálhírének bejelentésére, hogy szükség esetén a lehető leggyorsabban tudják tájékoztatni a hallgatókat.
Az állomás vezetője nem tért ki arra, pontosan mennyi idő telt el a hír közlése és a tévedés felismerése között, azonban másnap délutánra már elérhetetlenné vált a keddi adás felvétele.
a hírverseny nyomása
A médiában gyakran már percekkel egy ismert ember halálának hivatalos bejelentése után megjelennek az első összefoglaló anyagok. Ez azért lehetséges, mert a nagyobb szerkesztőségek nemcsak a napi eseményekkel foglalkoznak, hanem előre elkészített nekrológokat is fenntartanak.
Ezek az anyagok jellemzően idős vagy súlyos beteg közszereplőkről készülnek, és bemutatják az adott személy életútját, valamint pályafutását a cikk írásának időpontjáig. Így egy haláleset után a szerkesztőségeknek már csak a legfrissebb információkat – például a halál időpontját, helyszínét vagy okát – kell kiegészíteniük, és a hírversenyben azonnal az első között lehetnek.
De a gyorsaság mellett fontos a pontosság is. A mostani eset is megmutatta, hogy egy technikai hiba könnyen vezethet valótlan hírek terjedéséhez, ami komoly szakmai és etikai problémát okozhat.
Nem ez volt az első
A CBS még 2012-ben több olyan esetet is összegyűjtött, amikor közszereplők halálhíre tévesen járta be a sajtót vagy az internetet. Az ilyen szituációk hátterében általában félreértések, hackertámadások vagy egyszerű szerkesztőségi hibák álltak.
Adam Sandlerről például 2010. december 29-én kezdett terjedni az a hamis hír, hogy snowboardbalesetben életét vesztette. Különös egybeesés, hogy három évvel később, ugyanezen a napon szenvedett súlyos síbalesetet Michael Schumacher.
Hasonlóan gyorsan terjedt Aretha Franklin állítólagos halálhíre is. A pletyka szerint az énekesnő 2010. december 28-án hunyt el, ami azért tűnhetett hihetőnek, mert az akkor 68 éves előadót nem sokkal korábban megműtötték. Franklin valójában nyolc évvel később, 2018. augusztus 16-án távozott. Az évek során több más világsztár is hasonló álhírek célpontjává vált: többek között Justin Bieber, Miley Cyrus, valamint Russell Crowe.
Különösen nagy visszhangot váltott ki az a 2001-es rádiós eset, amikor egy műsorban tévesen azt állították, hogy Britney Spears és Justin Timberlake autóbalesetben meghaltak. A bejelentés után emberek tömegei hívták a rendőrséget és a tűzoltóságot, hogy meggyőződjenek a hír valódiságáról. Bár ma már az interneten gyorsabban ellenőrizhetők az információk, továbbra is a médiumok felelőssége, hogy publikálás előtt megbizonyosodjanak a hozzájuk eljutott hírek hitelességéről.
Az álhírek terjedésének megelőzése különösen fontos ma, amikor bárki létrehozhat weboldalakat, ahol hamis információkat oszt meg, vagy a közösségi oldalakon álprofilokon keresztül AI-generált tartalmakkal befolyásolja az emberek véleményét.
