Forsthoffer Ágnes pénteken ismertette az MTI-vel a sajtótudósítás rendjével kapcsolatos előterjesztést, amely az eddig főként ünnepi alkalmakon alkalmazott gyakorlathoz igazodna, illetve azt egészítené ki. A tervek szerint
az újságírók a jövőben nemcsak az úgynevezett Kék társalgóban dolgozhatnának, hanem a Kupolateremben, a főlépcsőházban és a Piros társalgó kijelölt részén is.
A házelnök arról is beszélt, hogy a plenáris ülésteremben készíthető fotók lehetőségei is bővülnének. A korábban használt sajtópáholy mellett az elnöki pulpitussal szembeni 4-es számú páholy is elérhetővé válhat a tudósítók számára, amennyiben ott nem tartózkodnak kiemelt vendégek.
A szabályok ugyanakkor több ponton változatlanok maradnak:
az ülésteremben továbbra sem lehet videófelvételt készíteni, és az újságírók az ülésterem folyosóit sem használhatják.
Átalakulhat a sajtószoba is
A javaslat részeként az Országházon belül a parlamenti imaterem és a sajtószoba helyét is felcserélnék. Az indoklás szerint ezzel kényelmesebb munkakörnyezetet kapnának a sajtó munkatársai, mivel a sajtószoba arra a szintre kerülne, ahol ténylegesen dolgoznak.
A bizottsági ülésekkel kapcsolatban szintén pontosították a szabályokat: a bizottsági termek előtti folyosókon engedélyeznék a kép- és hangfelvételt, ugyanakkor biztosítani kellene a képviselők és meghívottak zavartalan közlekedését. A bizottsági üléstermekben továbbra sem lehetne interjúkat készíteni.
Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, hogy az Országház számos egyéb területén továbbra sem engedélyezett a sajtótevékenység. Ide tartoznak többek között a folyosók, a beléptetőkapuk, a hivatali helyiségek, az étterem, a büfék, a mellékhelyiségek és a mélygarázs is. Mint fogalmazott,
az ott dolgozók nyugalmát és privát szféráját nem zavarhatja a sajtó jelenléte.
A házelnök egyúttal arra is kérte a média képviselőit, hogy az Országház méltóságához illő öltözetben jelenjenek meg a parlamenti munkavégzés során.
A parlamenti jelenlét fontossága
A parlamenti tudósítások jelentősége jóval túlmutat azon, hogy melyik politikus mit mondott. Az Országgyűlés működésének nyilvános követése a demokratikus ellenőrzés egyik alapja, hiszen a sajtó közvetíti a választók felé, hogyan születnek a döntések, milyen viták zajlanak a törvényhozásban, és miként reagálnak a képviselők a társadalmi vagy gazdasági kérdésekre.
A parlamenti jelenlét emellett a politikai kommunikáció egyik legfontosabb terepe is. Sokszor nemcsak a plenáris felszólalások számítanak, hanem azok a gyors reakciók, háttérbeszélgetések vagy folyosói nyilatkozatok is, amelyekből kirajzolódik egy-egy ügy valódi súlya vagy politikai iránya. Éppen ezért különösen érzékeny kérdés, hogy a sajtó milyen fizikai hozzáférést kap a döntéshozókhoz és az eseményekhez.
