A Nemzeti Filmintézet összegyűjtötte a 100 éve indult Magyar Rádió aranykorának fennmaradt filmdokumentumait, a két háború közötti Budapest és vidék mindennapjairól és nagy eseményeiről is láthatunk képeket, nem beszélve a legnagyobb színészek, énekesek és speakerek hangjáról, korabeli filmek rádiós jeleneteiről.

A Nemzeti Filmintézet egy éve indított történelmi videósorozata, a Ma 100 éve első különkiadását teszi közzé, amelyben nemcsak filmhíradós felvételek láthatók, hanem számos olyan forrásértékű archív képsor is, amelyet most láthat először a közönség. A Magyar Rádió első aranykora című dokumentumfilm korabeli játékfilmek rádiós jeleneteiből, dokumentumfilmek és reklámok rádióval kapcsolatos részleteiből is válogat.

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum kiváló kutatóinak köszönhetően átfogó képet kaphatunk a magyar rádiózás első nagy korszakáról – arról a húsz évről, amikor a semmiből felépült Európa egyik legerősebb hatósugarú és a legszínvonalasabb műsort készítő és közvetítő rádióállomása Magyarországon

– nyilatkozta a bejelentés kapcsán Káel Csaba kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke.

A 48 perces dokumentumfilm még némán felvett képsorokkal indul – hiszen a rádió őse a Telefonhírmondó volt,

egyben a világ első műsorszóró vállalkozása.

Az 1925. december 1-én kezdődött rendszeres hazai rádiós műsorszórás ugyan nem az első volt a világon, de az elsők között indult, és a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően sikerült a világ élvonalában maradnia.

Az pedig, hogy a nemzetközi médiaversenyben végig az élbolyban voltunk, annak is köszönhető, hogy néhány évvel Trianon után a rádió bizonyult az egyetlen olyan határok nélküli kommunikációs csatornának, amellyel könnyen elérhető volt Európa minden magyar ajkú hallgatója

– írta Nemzeti Filmintézet.

Az LGT által is megénekelt Gyáli úti bútorszállító kocsitól a Nemzeti Múzeum háta mögött felépített stúdiópalotáig hosszú út vezetett, a célt azonban sikerült a Magyar Rádió Részvénytársaságnak és a munkáját felügyelő és finanszírozó Magyar Távirati Irodának tíz év alatt elérnie. Az egyre korszerűsödő rádióstúdiók technikai fejlesztése mellett fontos feladat volt a sugárzás hatótávolságát is kiszélesíteni, aminek látványos antennaépítési projektjeiről szintén érzékletesen beszámoltak a filmhíradók.

A Magyar Rádió 100 évvel ezelőtti sikersztorijával párhuzamosan jelenik meg a Ma 100 éve – Régi idők híradói decemberi száma is, amely 1925. utolsó hónapjának legfontosabb mozgófilmen fennmaradt eseményeit mutatja be:

a Budapestre lehullott rekordmennyiségű havat, Kossuth Lajos akkor még élő, egyik legutolsó katonáját, a székesfehérvári huszárok ezredünnepélyét és a Békés vármegyei árvízkatasztrófát, amely százak és ezrek karácsonyát tette tönkre száz évvel ezelőtt.

Nyitókép: Fortepan / Nagy Józsefné dr, 1926, Hetes

A magyar rádiózás százéves történetéről részletesebben itt írtunk.