Az online magazinok folyamatosan új utakat keresnek a mai digitális médiakörnyezetben, hiszen számos kihívással is küzdenek az internetezők figyelmének megragadásában. Így ma már több szállal is igyekeznek kapcsolódni az olvasóikhoz, nemcsak puszta tartalmat nyújtanak, hanem közösséget építenek, és az offline térbe is kilépnek. Az Indamedia site-jai, a Sóbors és a We love Dogz új kötetekkel jelentkeznek, illetve mindjárt itt a már hagyományosnak mondható DOGZ Mikulás Falkaséta is. Miért jó ez egy brandnek?

Az Ismerd a kutyád! és az Egy asztalnál című könyvek szépen mutatják, hogyan terjeszthetőek ki az online sikerek az offline térre, és ez milyen brandépítési, illetve marketingértéket hordoz. Az online magazin ma már nemcsak írásos, podcast- vagy videós tartalmat jelent, hanem inkább egy multiplatform közösségi teret

Mindennek miért jó eszköze a könyv? A fizikai jelenlét az olvasó otthonában és kezében egy erősebb és tartósabb márkaélményt ad, mélyebb kötődést vált ki, mint egy elillanó online cikk. A tárgy maga is az állandóság érzetét kelti, és ez kiterjed a tartalomra is, ami azután visszahat az online kiadvány hitelességére.

Egy könyv megírása, illusztrálása, összeállítása és kiadása az alkotók számára is más gondolkodást igényel, más hozzáállással születik, mint egy online kiadvány. Ezt hasonlóképpen érzi az olvasó is: az online magazinok lojális követői számára a könyv egy plusz hozzáadott értéket, exkluzív tartalmat jelent, míg az új olvasók számára felhívja a figyelmet az online magazin szakértelmére. 

Aktuális információk

A felelős kutyagazdik portálja, a We love Dogz a legnépszerűbb kutyafajták gyűjteményéről állított össze kötetet Ismerd a kutyád! címmel, amit a szerkesztőség munkatársai, Hangai Lilla, Molnár Enikő és Szénási Szimonetta írtak, az Inda Press Kiadó gondozásában. A kötet megjelentetését az indokolta, hogy az interneten vagy könyvekben fellelhető fajtaleírások szinte mind régi forrásokra épülnek, a magazin a rendezvényein szakmai körökből és a látogatók felől is tapasztalta az igényt az aktuális mutatók feltárására, rögzítésére.

Így olyan fajtaleírások készültek a könyvbe, amelyek alapját a Nemzetközi Kinológiai Szövetség sztenderdjei adják, de minden kutyafajta esetében beszéltek tenyésztőkkel is a saját tapasztalataikról a kutya jellemével, igényeivel, ápolásával kapcsolatban – vagyis a hozzáértésük mellett a magazin jellegéből, lehetőségeiből és szakmai tekintélyéből fakadó értékeket is az anyaghoz tudták adni.

A tenyésztési folyamat során a sztenderd által meghatározott kereteken belül mindig minimálisan módosul egy fajta, hisz a vevők igényei befolyásolják, hogy a szakemberek milyen kutyákat vesznek tenyésztésbe. De a modern tartási körülmények is hatással lehetnek például arra, hogy milyen egészségügyi problémák jellemzőek egy adott fajtára. Ezért érdemes ezeket az információkat aktualizálni. Például a DOGZ Fesztiválon egy beszélgetés során egy csau-csau tenyésztő említette, hogy a fajta ma már sokkal barátságosabb, mint korábban volt, ennek ellenére mégis szinte mindenhol azt olvasni, hogy nem annyira gyerekbarát

– fejti ki Jakab Viktória, a We love Dogz főszerkesztője.

A könyvben egyrészt a 9 magyar fajtát mutatták be, másrészt a hazánkban legnépszerűbb törzskönyvezett kutyákat. Ezeken kívül két olyan magyar pásztorkutya-típust is leírtak, ami hivatalosan nem fajta, de napjainkban egyre több információ jelenik meg róluk a sajtóban: a sinkát és a májzlit.

Vagyis a magazin kamatoztatni tudta a saját értékeit, hogy az általa épített közösségen keresztül tisztában van a közönség igényeivel.  

Minek a könyv manapság?

A We love Dogz már a második kötetét adta ki, és az első, az Értsd a kutyád! című könyvük esetében utánnyomásra volt szükség, akkora sikert aratott. 

Ha valaki szereti a kutyákat, akkor szívesen olvasgat róluk, szívesen levesz a polcról, átlapozgat egy kötetet, és nem biztos, hogy ezekre az információkra egyébként rákeresne az interneten. Ez inkább időtöltés, nem konkrét információhiányból fakadó érdeklődés

– mondja a főszerkesztő.

Fontos, hogy egy könyv ma azért sokszor kapcsolatban van az online térrel: az Ismerd a kutyád! című kötetben QR-kódok találhatók az összefoglaló oldalakon, amelyek további képekhez, online galériákhoz vezetnek. Ez egy tökéletes példa arra, hogyan lehet a fizikai és digitális tartalmakat összekötni, maximális élményt nyújtva a felhasználóknak.

A DOGZ Mikulás Falkasétára időzítettük a megjelenést, hiszen egy aktív közösség alakult ki a kutyák körül, akiket érdekelhet ez a kötet. De szélesebb célközönségnek is szánjuk, hiszen egy ilyen, enciklopédia-jellegű kötet nemcsak gazdiknak szól, de azoknak is, akik szeretnének mélyebb ismereteket szerezni ezekről a kutyafajtákról vagy akik még döntés előtt állnak, és tudatosan szeretnék kiválasztani, milyen fajta kutya illik leginkább a mindennapjaikba

– teszi hozzá Jakab Viktória. 

Generációkat összehozni

Az Indamedia csoport másik portálja, a SóBors pedig Egy asztalnál címmel jelentkezett egy olyan kötettel, amiben húsos, vega és vegán menüsorokat kínálnak a magazin szerzői, Borsos Dalma, Botos Claudia, Horváth Kitti Gabriella, Sági-Kühn Zsófia és Verebélyi-Kovács Csilla. A kötet alcíme: Receptek, amelyek összehoznak, akkor is, ha másként étkezünk.

Lássuk be, ma már nem olyan egyszerű egy asztalhoz ülni, nem olyan könnyű és örömteli a vendégvárás, hiszen megváltoztak az igények, különböznek az étkezési szokások, étrendek. E gyűjtemény segítségével szeretnénk visszahozni az együtt étkezés élményét, és úgy ültetni újra egy asztalhoz a családot és a barátokat, hogy jóízűt egyen a húsimádó, a vegetáriánus és a vegán is, és közben a vendégvárónak se kelljen 100-félét készítenie. Ez egyszerre szól a fiatalokhoz, akik ebből a könyvből megtanulhatják a hagyományos recepteket, de a húsmentes fogásokat is, és szól a szüleikhez, nagyszüleikhez, akik szeretnének alkalmazkodni a megváltozott igényekhez, és kedveskedni a vega vagy vegán gyerekeknek, unokáknak

– magyarázza Sági-Kühn Zsófia, a SóBors főszerkesztője.

Ma már a legtöbben a tévé vagy a laptop előtt kapják be az ebédet, kikopott az együtt étkezés élménye.

A könyvvel azt is szeretnénk bebizonyítani, hogy a húsmentes vagy épp a vegán étrend nem bonyolult: könnyen elérhető alapanyagokból is készülhetnek ilyen fogások akár már egy-egy hozzávaló kicserélésével vagy elhagyásával. A menüket te alakítod: használd a kreativitásod, mixeld a recepteket bátran

– javasolja a főszerkesztő.

A könyvben 10 menüt állítottak össze húsos és húsmentes verzióban, amelyben a köretek, feltétek, levesbetétek igény szerint cserélhetők, variálhatók. Egy-egy menüt akár ugyanazokból vagy nagyon hasonló alapanyagokból is el lehet úgy készíteni, hogy teljes értékű fogást kapjon a húsevő, a vegetáriánus és a vegán is.

Ez a szerkesztőség első kötete, ezért nagyon büszkék is a munkájukra – márpedig az, aminek a létrehozása az alkotók számára is élmény, biztosan hozzáadott értékeket is hordoz.

Teljesen más gondolkodást igényelt, igazi, összehangolt csapatmunkára volt szükség, és érdekes volt belelátni a könyvkiadás folyamatába is. Alapvetően is a munkánk része a főzés és az ételfotózás, azonban itt teljesen más keretek között, konyhastúdióban, időre készültek az ételek, megtapasztalhattuk, milyen lehet séfként dolgozni a mindennapokban. A kész könyvet pedig a kezünkben tartani egy egészen csodálatos és felejthetetlen pillanat

– mondja Zsófi.

Brandépítés könyvön keresztül

Egy olyan könyvet szerettünk volna kiadni a kezünkből, amely egyedi és még nem található meg a piacon, nem egy sokadikat, ami mindenhol szembejön. Szerettük volna, ha a témájával is kiemelkedik, és úgy gondoljuk, ez sikerült is

– fejti ki a főszerkesztő.

Ez befolyásolja az olvasói lojalitást is: olyan recepteket szedtek egy csokorba, amelyeket az online platformon még nem közöltek, és ezeket kiegészítették praktikus, időspórolós tippekkel, tanácsokkal. Azok számára, akik pedig nem ismerték eddig a Sóborsot, vagy nem az online térben keresték a tökéletes receptet, egy olyan könyvet sikerült létrehozni, amellyel eddig még nem találkozhattak.

A könyv, mivel kézzel fogható, lapozgatható, sokkal személyesebb élményt nyújt. Ezzel erősítjük a könyv gondolatiságát is: fontos az együtt töltött idő, a közös sütés-főzés, étkezés, amelynek része a szakácskönyv lapozgatása is, a recept kikeresése, hogy együtt döntjük el, mit készítsünk az ebédre. Szuper ajándék bármely generációnak, ezzel olyan pluszt ad, amit az online kiadvány nem tud

– foglalja össze Sági-Kühn Zsófia.

A Sóbors szlogenje – „Egy csipet öröm” – szerint a brand fő üzenete mindig is az örömfőzés volt, és ezzel a könyvvel is ezt az értéküket erősítik. 

Reiber Gabriella, az Indamedia új magazinportfólió-igazgatója is hasonló trendek mentén képzeli el az online magazinok jövőjét, amiben az élmény és a közösségépítés kap szerepet.