Emlékezetes, hogy Bajnai Gordon, Ficsor Ádám és a Datadat még 2022 tavaszán indított pert az Index.hu Zrt. ellen személyiségi jog megsértése miatt, annak nyomán, hogy a portál az ellenzéki SMS-kampányról szóló cikkeiben a kéretlen üzenetek és a cégcsoport közötti összefüggésekről írt. Ennek az ügynek a végére tett most pontot a Kúria, amely az Indexnek adott igazat.
Két éve húzódott a per
A perben 2023 májusában, a Fővárosi Törvényszék hozta meg az elsőfokú ítéletet, amelyben megállapította, hogy az index.hu megsértette a Datadat, valamint Bajnai Gordon volt miniszterelnök és Ficsor Ádám egykori kabinetfőnök, miniszter jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát. Az ítélet ellen a kiadó fellebbezést nyújtott be. Ezután jogerős ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla 2024 januárjában az elsőfokú bíróság döntésének az Index által megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és az érintett öt közlés kapcsán három esetében elutasította.
Ezek a következők voltak:
- adathalász tevékenységet végeznek,
- álprofilokkal dolgoznak,
- bérkommentelőkkel segíthetik az ellenzék kampányát.
Jogsértést két közlés esetében állapítottak meg, az egymillió választópolgárnak kiküldött SMS ügyében, illetve arra vonatkozóan, hogy illegális adatbázis-építés történt.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése alapján három Index-cikkből törölni kellett a jogsértőnek ítélt közléseket, de az elsőfokú ítéletben említett további írások esetében a felperesek keresetét elutasították. A bíróság a jogsértő közléseket tartalmazó írások eltávolítására vonatkozó rendelkezést is mellőzte, ahogy nem kötelezte az alperes Indexet az elégtételt adó közlemény közzétételére sem.
Bár a portál cikkében világosan kommunikálta az eredményt, arról egyes sajtótermékekben meglehetősen félrevezető, hangulatkeltő írások jelentek meg.
Az Index.hu Zrt. a jogerős ítélet őt elmarasztaló része ellen végül március 27-én felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. Ebben kiemelte, hogy
“a felperesek a keresetükben foglalt valótlan tényállításokkal, és az eljárás során tett valótlan tartalmú nyilatkozataikkal szándékosan megtévesztették az első és másodfokon eljáró bíróságokat”.
Az adathalászat értelmezése
A portál a döntést értékelő cikkében emlékeztetett, hogy az ítélőtábla többek között azt is vizsgálta, hogy az átlagolvasó milyen jelentéstartalommal ruházhatja fel az adathalász kifejezést. A bíróság szerint az adathalászat
„a jelenkor internethasználatával összefüggő tevékenység, amelyet az informatikai ismeretekkel átlagos szinten rendelkezők úgy értelmeznek, hogy az azt végző személy nagy számú adathoz jut hozzá, függetlenül attól, hogy az információk megismeréséhez az érintett hozzájárult, vagy sem.”
Mint írták, az átlagolvasó számára az adathalászat nem egyértelműen olyan cselekmény, amely bűncselekményt valósít meg, pusztán egy olyan jellegű tevékenység, amely az internethasználat velejárója. Ezt ugyanis kénytelenek elviselni mind a közösségi oldalak, mind a keresőmotorok használata közben is. Az Index pedig valójában következtetésként jutott arra, hogy a felperesi cégcsoport adathalász tevékenységet végez, ami az átlagolvasói értelmezés figyelembevételével a logikai szabályaival nem ellentétes – állapította meg a Fővárosi Ítélőtábla.
Érdekes adalék, hogy bár az adatbányászat szó használatát a felperesek nem kifogásolták, de az adathalászatot igen. A két fogalom azonban nem különül el élesen egymástól, azok között tartalmi átfedés tapasztalható. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a III. és IV. rendű felperesi cégek tevékenységének adathalászként való minősítése nem jogsértő.
Vagyis a bíróság lényegében kimondta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla szerint jogszerű adathalásznak nevezni Bajnai Gordon cégét.
Az Indexnek adott igazat a Kúria
Az ügyben közben megszületett a végső döntés.
Jogerős ítéletében a Kúria részben hatályon kívül helyezte, illetve megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és az I-II-III-IV. rendű felperesek keresetét teljes egészében elutasította.
Emellett kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek az együttesen 573.500 forintos első- másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Ezzel a Kúria lényegében megerősítette a másodfokú bíróság adathalászattal kapcsolatos értelmezését is, ami a későbbiekben irányadó lehet a kifejezés értelmezésében.