Ahogyan arról korábban az Index is beszámolt, David Attenborough május 8-án hivatalosan is kikerült a LEGO-dobozokon jelzett korosztályból – ezt pedig nem hagyhatta szó nélkül a dán cég.
Napok óta mémek és posztok keringenek arról, hogy az ismert természetfilmes a születésnapja után már nem játszhat a LEGO játékaival, ugyanis a vállalat fennállása óta a 99 éves felső korhatárt jelölte meg a csomagolásain, kifejezve azt, hogy a játéknak nincs felső határa. A nagy nap közeledtével pedig fokozott figyelem övezte a kérdést, hogy mégis miként reagálnak – egyesek saját szettre tippeltek.
A LEGO végül egy egyszerűbb, mégis sokkal többet mondó megoldáshoz nyúlt: a dobozain megváltoztatta a címkét, így mostantól a 99-es felső korhatár helyett a 100+ szerepel. Az egyébként nagy jelentőségű változást egy poszttal és néhány kedves szóval jelentette be a vállalat:
Bár elég lett volna szimplán levenni a felső korhatárt, és helyette a 4+ jelzést megjeleníteni, a mostani megoldás egyszerre kapcsolódik a brand történetéhez és David Attenborough születésnapjához.
Az aktualitás csodája
A márkák számára ma már nem elég pusztán jelen lenni a közösségi médiában. A fogyasztók azokat a brandeket jutalmazzák, amelyek értik a trendeket, érzik a kulturális pillanatokat, és képesek gyorsan, relevánsan válaszolni rájuk. Az ilyen reakciók emberközelibbé teszik a cégeket, miközben gyakran minimális marketingköltséggel hatalmas elérést generálnak.
Az utóbbi években egyre több hasonló kampányt láthattunk, legutóbb például a május 4-ei Star Wars-nap – vagyis a „May the 4th” – inspirált számos márkát.
A legismertebb filmes idézetre épülő ünnep minden évben lehetőséget ad arra, hogy a brandek kreatív posztokkal, csomagolásokkal vagy kampányokkal kapcsolódjanak a popkultúrához. Az idei évben többek között a McDonald's, a Lidl és az Aldi is reagált az alkalomra, miközben néhány vállalat a korábbi évek ötleteit porolta le.
Az aktualitásokra építő kommunikáció egyik legnagyobb előnye, hogy organikus figyelmet generál. Egy jól időzített kommunikációs lépésből könnyen lehet virális tartalom, amelyet a felhasználók maguktól osztanak tovább, miközben a média is felkapja. Ebben pedig egyes márkák kifejezetten jól teljesítenek: az IKEA például a nemrég mozikban debütáló Az Ördög Pradát visel 2 című film kapcsán hozott létre releváns tartalmat.
Persze az ilyen típusú kommunikáció csak akkor működik igazán, ha hiteles. A LEGO esetében a játékosság, a kreativitás és a generációkon átívelő élmény eleve a márkaidentitás része, ezért a gesztus teljesen természetesnek hatott. A közönség gyorsan megérzi, ha egy cég csak rá akar ülni egy trendre anélkül, hogy valóban kapcsolódna hozzá – amivel pedig a kívánt hatás ellenkezőjét érheti el.
