A MI a baj? – Mesterséges intelligencia, IT-biztonság és mentális egészség című iparági white paper-t az ESET magyarországi képviseletét ellátó Sicontact Kft. készítette, a kutatás a cég megbízásából 600 fős reprezentatív mintán vizsgálta személyes és vállalati környezetben a mesterséges intelligencia használatának IT-biztonságra és mentális egészségre gyakorolt hatását.
Feltérképezték, hogyan viszonyulnak a magyar felhasználók az AI-technológiákhoz, és milyen mértékben, illetve mire használják azokat a mindennapokban. Kitértek továbbá arra is, milyen új kockázatokat jelent az AI a digitális biztonság szempontjából, és hogyan formálja a felhasználók biztonsági döntéseit. Mindezeken felül rákérdeztek a résztvevők pszichés jóllétére is, a felhasználás rövid- és hosszú távú hatására.
Az esemény köszöntőjében Béres Péter, a Sicontact Kft. IT-vezetője arról beszélt, hogy világszinten egymilliárdnál is többen használnak már mesterséges intelligenciát.
A Facebook négy és fél év alatt érte el az első százmillió felhasználót, ehhez a TikToknak 9 hónap kellett, a ChatGPT-nek pedig mindössze kettő
– emelte ki a szakember.
A szakember beszédét azzal zárta, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak az átlagfelhasználók számára nyújt segítséget a mindennapokban, hanem a hackerek és csalók számára is, akik az AI segítségével használják ki a gyanútlan átlagfelhasználókat.
hűségesek vagyunk
A felmérésükből kiderült, hogy a megkérdezettek 65 százaléka már használt AI-t, egész pontosan:
- 37 százalékuk munkához is,
- 4 százalékuk csak munkára,
- 28 százalék csak privát célokra,
- 33 százalék munkára és privát célokra is.
A válaszadók 77,5 százaléka az OpenAI által fejlesztett ChatGPT-t nevezte meg, mint az általa kipróbált vagy használt modellt. Sam Altman platformját pedig lényegesen lemaradva követi a többi modell.
Kiderült az is, hogy a résztvevők nagy része kitart a számára bevált eszköz mellett, és nem alkalmaz másik szoftvert.
A használat szándékát tekintve kiemelkedő arányban szerepelt az információgyűjtés célja 85 százalékkal, az ötletelés 75 százalékkal, a döntéshozás 70 százalékkal, de a kommunikáció és kapcsolattartás is 50 százalékkal, míg az adatkezelés és elemzés 40 százalékkal, a kreatív tartalomkészítés pedig 25 százalékkal. Vagyis az adatfeldolgozás mellett a kreatív folyamatokra is sokan használják a mesterséges intelligenciát.
Az AI iránti bizalmat vizsgálva is több fontos adatra derült fény, miszerint:
- a válaszadók 90 százaléka szerint fontos, hogy az AI válaszait ember is ellenőrizze;
- 63 százalékuk szerint az emberek túlságosan megbíznak abban, amit az AI javasol;
- 72 százalékuk szerint egyre nehezebb megkülönböztetni, mi a valódi, és mit készített AI;
- 72 százalék úgy gondolja, sokan nem elég óvatosak, amikor információkat osztanak meg a mesterséges intelligenciával.
Az ember az AI mögött
Az adatok bemutatása után egy kerekasztal-beszélgetés keretein belül a kutatásban résztvevő négy szakértő is kifejtette véleményét. Többek között Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és pszichoanalitikus megjegyezte, hogy
minél kevésbé biztos valaki a szakmaiságában, annál inkább igénybe veszi a mesterséges intelligenciát.
Így viszont egyre távolabb kerülünk az analóg tudástól. Ráadásul már az okoseszközök megjelenése óta megfigyelhető, hogy az emberek elbutulnak az új technológiák miatt – vagy legalábbis egyre kevésbé használják kognitív képességeiket.
A hozzászólók azonban rávilágítottak, hogy nem feltétlenül probléma, ha nem tudjuk a telefonszámokat fejből, hiszen így más területekre koncentrálhatjuk a figyelmünket.
Kerek István AI-üzletfejlesztési szakértő, az EVERENGINE Kft. cégvezetője és tulajdonosa szerint a FOMO jelensége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy milyen léptékben terjed az AI használata. Elmondása szerint ez nemcsak a magánemberek, hanem a cégek szintjén is megfigyelhető: senki sem szeretne lemaradni, ezért sietteti a használatot, ám olykor nincs meg ehhez a megfelelő háttértudása. Meglátása szerint pár év múlva bizonyos munkakörökben már nem a szaktudás lesz a fontos, hanem az, hogy miként lehet felismerni és megoldani problémákat. Erre Steve Jobst hozta fel példaként, akinek ötletei a problémákra fókuszáltak és technológiai újítások születtek belőlük.
Keleti Arthur kibertitok- és jövőkutató, IT-biztonsági és AI-stratéga a kutatási adatokra reflektálva elmondta, hogy szerinte
egy közös alkotói folyamat esetében egyre nehezebb lesz szétválasztani, hol ér véget az ember és hol kezdődik az AI munkássága.
Példának hozta a szakdolgozatírást, ugyanis továbbra is lezáratlan a vita arról, mikor kell egy AI-t feltüntetni közreműködőként, és mikor válik – vagy egyáltalán válhat-e – belőle társíró.
Tari Annamária felhívta a figyelmet, hogy a világ egyre jobban gyorsul, de a profiton kívül nincs más oka annak, hogy egyre magasabb fokozatra kapcsoljunk a hétköznapokban. Ez viszont a digitális megoldások nagyobb arányú használatát hozza magával, ám hosszú távon ez sok negatív hatással járhat:
idővel elveszíthetjük a realitásérzékünket, amin csak az segíthet, ha tudatos és lehetőleg több napos digitális detoxot tartunk.
AI a tartalomgyártásban
Kérdésünkre a szakértők kitértek arra is, miként változtatja meg a tartalomgyártást és -fogyasztást a mesterséges intelligencia. Keleti Arthur elmondta, hogy a szakma szerint lesznek majd olyan eszközök, amelyek meg tudják mondani, hogy egy tartalom mesterséges intelligenciával készült-e. Ám ő ebben a kérdésben szkeptikus, hiszen sokszor részmunkafolyamatokba vonjuk be az AI-t.
Kerek István kitért arra is, hogy amíg a nagy cégek által készített szoftverek elrejtenek vízjeleket, addig egy saját eszközön futtatott, saját mesterséges intelligencia ezt már nem teszi meg. Ez pedig jelentősen hozzájárulhat majd akár a hamis hírek terjedéséhez, valamint ahhoz is, hogy az internetezők egyre kevésbé bízzanak meg abban, amit az interneten látnak.
Csizmazia-Darab István, a Sicontact állandó IT-biztonsági szakértője az újságírás területére is kitért, szerinte
már most észrevehető az újságcikkek fogyasztása és írása terén is, hogy a hosszabb cikkeket olyan nagy nyelvi modellekkel foglaltatják össze, mint a ChatGPT
– talán épp ezért is hajlik egyre jobban a Google az AI összegzők felé. A hosszú cikkekre ugyanis már egyre kevésbé van igény.
Tari szerint az olyan szórakozási módok, mint az egyes közösségi oldalak görgetése, jelentősen rontják a kognitív képességeket és emiatt egyre kevésbé tudnak az emberek hosszabb szövegekre koncentrálni. Meglátása szerint létrejön majd egy VIP-klub a jövőben, akiknél még divat az olvasás, ám a többség részéről nem lesz erre igény.
Konkluzióként Keleti hozzáfűzte, hogy a jövőben szerinte AI-rendszerek fogják vizsgálni a cikkek hitelességét, ám azok sem lesznek tévedhetetlenek, így még fontosabbá válik, hogy minél több forrásból tájékozódjon az olvasó.
