2026. február 6. és 22. között rendezték Milánóban és Cortina d’Ampezzóban a téli olimpiát, az év egyik legnézettebb sporteseményét – a Super Bowl és futball-világbajnokság mellett. Ennek kapcsán vizsgáltuk azt, hogy milyen nézettséggel, eléréssel és bevételekkel működnek az olimpiai események.
A 2022-es téli olimpiát több mint 2 milliárd ember követte, akik összesen 713 milliárd percet nézték a műsorokat. Ezen felül 3,2 milliárd elérést generáltak kizárólag az olimpiai közösségi oldalakon. Ezek a számok a 2018-as adatokhoz képest jelentős emelkedést mutattak, így például az egyedi nézők száma 5 százalékot, míg a nézett percek száma 18 százalékot nőtt.
A nyári olimpiák esetében is emelkedés volt látható az utóbbi években, így a 2024-es párizsi játékokat már 28,7 milliárd órát nézték, ami 25 százalékos növekedést jelent a 2020-as tokiói közvetítésekhez képest. Vagyis a nézők átlagosan 9 órát követték a közvetítéseket, miközben az online térben is jelentős eléréssel büszkélkedhettek – ugyanis a hivatalos olimpiai közösségi oldalak összesen 85 millió új követővel zárták az eseményt.
A nyári és téli olimpia nézettségei között az magyarázza az eltéréseket, hogy téli sportokat lényegesen kevesebb országban űznek – ez egész egyszerűen azzal magyarázható, hogy több országban sem adottak a körülmények, hiszen nincs például hó. Ez pedig meglátszódik az egyes országokat képviselő sportolók számában is, hiszen míg az észak-európai és észak-amerikai sportolókból többen indulnak, addig magyarból csak körülbelül tizedannyian, mint egy nyári olimpián.
– fejtette ki a MediaFuture kérdésére Szabados Gábor sportközgazdász.
Az eltérések pedig a hirdetések terén is meglátszódnak, hiszen a nyári olimpiához képest kevesebb nézőt vonzó esemény hirdetései is kisebb értéket képviselnek.
A szakember továbbá azt is elmondta, hogy a Worldwide Olympic Partners, vagyis a TOP programban résztvevő vállalatok általában nem adott eseményre szerződnek, hanem több évre. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy-egy szerződés ideje alatt akár több téli, valamint nyári olimpia is megrendezésre kerülhet – ráadásul a szerződések részeit képzik a paralimpiai események is.
A 2026-os téli olimpia nézettségi adatai
A 2026-os Milano-Cortina téli olimpia még tovább emelte a torna elérését azzal, hogy az HBO streamingfelületén is követhették a nézők az eseményeket. A Warner Bros. Discovery adatai szerint a legsikeresebb téli olimpiát bonyolították le a nézettségek terén, felülmúlva a 2022-es pekingi, és a 2018-as phjongcshangi tornákat.
A 2026-os eseményt összesen 103 százalékkal több órát nézték, mint a 2022-es pekingi játékokat. Különösen nagy érdeklődés övezte a téli olimpiát Franciaországban, Németországban és Olaszországban is az HBO-n, míg az Egyesült Királyságban a discovery+ felületén emelkedett meg a nézettség.
A streamingplatformok esetében 234 százalékkal több nézőt értek el 2022-höz képest, ami óriási ugrást jelent. Ennek hátterében az állhat, hogy már a 2024-es nyári olimpia során is sok néző ráeszmélt; hogy minden eseményt lefednek a közvetítők, így semmiről sem maradnak le. Ráadásul azonnal visszanézhetővé váltak az egyes közvetítések, amint végetértek, így akár egész nap lehetett tartalmakat nézni.
Az idei közvetítések legfontosabb újításai között szerepel az Olympics Multiview rendszer, ami lehetővé tette, hogy a nézők egyszerre akár 4 egyidőben zajló eseményt kövessenek a képernyőkön – ezek közül az egyiket hanggal együtt. Ezen felül a Gold Medal Alerts funkció jelezte az éppen aranyéremért zajló küzdelemeket a nézőknek, hogy ne maradjanak le a legfontosabb versenyekről. ATimeline Markers újítás pedig jelölte az eseményeken korábban megtörtént fontos pontokat, amiket könnyen vissza lehetett nézni – hasonlóan a YouTube-on található megoldáshoz.
A közösségi médiában is jelentős eléréseket produkáltak, ugyanis 4 milliárdnál is több felhasználót értek el az Eurosport és a TNT Sports által közzétett videók.
A teljes téli olimpia során:
- 246 élő eseményt közvetítettek;
- egyidőben akár 11 különböző helyről tudósítottak;
- 116 éremért zajló küzdelmet mutattak;
mindezt úgy, hogy 2900 sportoló versenyzett 19 napon át.
Olimpiai bevételek
2017 és 2021 közötti adatok szerint az International Olympic Committee, vagyis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC/NOB) 7,6 milliárd dolláros bevételről számolt be.
A bevételek a következőképp alakultak:
- 61 százalékot tett ki a médiajogok (mint a közvetítési jogok) értékesítése;
- 30 százalékot a TOP partnerektől származó marketingjogok értékesítése;
- 5 százalékot az egyéb jogdíjakból származó bevételek;
- 4 százalékot pedig az egyéb bevételek.
Jól látszik az eloszlásból tehát, hogy a bevételek szinte teljes egészét a közvetítési jogok, valamint a marketinjogok teszik ki. Ez azért is fontos, mert az egyre emelkedő nézettség több márkát vonzhat be, akik hajlandóak többet fizetni, mint a korábbi években, hiszen tudják, hogy nagyobb elérésre számíthatnak.
A közvetítési jogok esetében hasonló a helyzet, ugyanis a nézők száma szintén befolyásolhatja azt, hogy a NOB mekkora összegért adja el a jogokat – azonban mérlegelniük kell azt is, hogy a legtöbbet kínálók közül ténylegesen mely cégek azok, amik meg is tudják valósítani a közvetítést. Hiszen az olimpiai játékok sok esetben egyszerre zajlanak, több helyszínen, amihez óriási stábra van szükség. Ezen felül az is lényeges, hogy milyen csatornákon közvetítik a műsorokat – a párizsi olimpia esetében például kiemelten magas nézettséget értek el, annak köszönhetően, hogy az HBO streamingplatformján is lehetett követni az eseményeket.
Márkák az olimpián
A teljes hirdetési készletet több mint egy hónappal a téli olimpia megnyitója előtt adták el, amivel rekordot döntöttek a szervezők. Ennek az oka az lehet, hogy az utóbbi években folyamatosan nőtt mind a nyári, mind a téli olimpiai játékok iránt a nézők érdeklődése.
Az azonban még fontosabb, hogy a közvetítési jogok tulajdonosa, az NBCU olyan csomagokat is ajánlott, amik magukban foglalták a Super Bowl hirdetéseket is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hirdetési csomagot megvásárló vállalat mindkét eseményhez hirdetői felülethez jut. Ennek eredményeként az NBCU-nak 70-75 százalékban csomagként sikerült értékesítenie a jogokat – többek közt az Anheuser-Busch, a Disney és az Xfinity vállalatoknak.
Az egyik kiemelt reklám például a Disney és a Hulu közös jövőjét mutatja be, Sterling K. Brown színész narrációjában.
Egyéni szponzorok
Az esemény fő szponzorai mellett kiemelt figyelmet kaptak az egyes sportolók támogatói is, hiszen sokuk több milliós követőtáborral rendelkezik a közösségimédia-felületein. Az idei év során például több sportolót is szponzorált az OnlyFans – így például Lisa Buckwitz, Bart Swings, Viktor Thorup, valamint Kellie Delka is az OF támogatásával indult.
Az egyes sportolók mentalitása között azonban jelentős eltérések láthatóak, így például vannak olyanok, akik inkább a kulisszák mögé engednek betekintést; megmutatják, hogyan készülnek a versenyzésre, milyen edzéseket végeznek, az előfizetések után pedig jelentős bevételeket kapnak. Ezeket a bevételeket pedig arra használják fel, hogy megéljenek a hétköznapokban, lakbért fizessenek, valamint ebből finanszírozzák minden költségüket, ami az olimpiára való kijutáshoz szóba jöhet.
Az OnlyFans bevételekre azért is van szükségük, mert sok országban nincsenek olyan jelentős támogatások, mint amilyenekkel a hazai sportolók rendelkeznek – ráadásul a kevésbé ismert sportok esetében az összegek még alacsonyabbak. Ezen felül szintén kevesebb támogatást kapnak azok a sportolók, akik az adott országban kevésbé ismert sportot űznek, vagy olyat, amihez egyébként is óriási tőkére lenne szükség. Így például az afrikai országokban lényegesen alacsonyabb a pénzbeli juttatás a téli sportokra készülők számára, míg az északi országok némelyikében a nyári sportokat űzők kapnak kevesebbet.
A világhírű sportmelltartó
Jutta Leerdam holland gyorskorcsolyázó az idei téli olimpián 1000 méteren olimpiai rekordnak számító 1:12,31-es idővel nyert aranyérmet. Sokan azonban mégsem teljesítménye miatt emlékeznek rá, hanem azért, mert a célbaérést követően széthúzta versenyruháját, ezzel megvillantva az alatta lévő sportmelltartó egy részét.
Az eset amiatt váltott ki óriási nemzetközi médiavisszhangot, mert a sportoló egyes hírek szerint 1 millió dollárt keresett azzal, hogy megmutatta a nézőknek a Nike ruhadarabot – vagyis könnyen lehet, hogy az egyik legjobban fizető szponzori üzlet beteljesedése volt látható.
Leerdam pedig az esemény végeztével is a címlapokra került, ugyanis a MatchWornShirt oldalán elárverezték az olimpiai felszerelését, amit alá is írt. Az aukció 11.289 dollárról (kb. 3,7 millió forint) indult, és néhány óra alatt 229.268 dollárig (kb. 75,5 millió forint) jutott. A holland szerelést a sportoló egy honfitársa vásárolta meg, jelentősen megdöntve a korábbi rekordot, amit Cristiano Ronaldo egyik portugál válogatott meze tartott – kicsivel 74.000 dollár (kb. 24,4 millió forint) alatt.
Ezek a történetek is jól mutatják, hogy a világ legjelentősebb sporteseményei óriási marketingértékkel bírnak, hiszen nézők milliárdjai követik őket.
