A felszólítás hátterében az áll, hogy több, sportközvetítések jogait birtokló vállalat jelezte az állam felé, miszerint kalózoldalakon is elérhetőek a tartalmaik. Így jelentős bevételtől eshet el a jogokat megvásárló közvetítő – az eset a világbajnokság árnyékában még nagyobb figyelmet kap.
A szolgáltatókat vennék célba
Korábban a bíróságok és a döntéshozók logikusan az illegálisan működtetett oldalakat igyekeztek szankcionálni. A jelenlegi felszólítás ezzel szemben arra enged következtetni, hogy az üzemeltetők helyett a szolgáltatóktól várnák ezek korlátozását.
Ennek egyik oka, hogy az oldalak tulajdonosait nehéz helyi bíróságokon felelősségre vonni, különösen, ha nemzetközi jogi kiskapukat használnak ki. Továbbá bonyolítja a hatékony fellépést az is, hogy gyakran tartalék domainek és szerverek is készenlétben állnak, amelyeket aktiválnak, amikor a fő platformokat lekapcsolják.
A Google nem ért egyet
A Google szerint ahhoz, hogy hatékonyan tudják korlátozni az illegálisan üzemeltetett oldalak hozzáférését, DNS-szűrést, valamint IP-cím és VPN blokkolás kombinációját kellene alkalmazni.
Ezek az általános, mindent lefedő megoldások azonban a vállalat szerint hátrányos helyzetbe hozhatnak törvénytisztelő felhasználókat és jogszerűen eljáró weboldalakat is.
Ezenfelül a nagyobb forgalmat lebonyolító illegális oldalak fel vannak készülve az ilyen jellegű korlátozásokra is, tehát továbbra is működőképesek lesznek, miközben a törvényes felhasználók egy részét hátrány értheti.
A Google ezt hangsúlyozta is az Európai Unió bíróságához benyújtott beadványában:
A DNS-szolgáltatások, az IP-címek és a VPN-ek blokkolása nem jelent valódi megoldást, mivel a kifogásolt tartalom továbbra is elérhető marad, ráadásul a korlátozások könnyen megkerülhetők alternatív DNS-szolgáltatók használatával. Az ilyen intézkedések aránytalanok, mert jogszerű szolgáltatásokat is érintenek, nemzetközi joghatósági problémákat vetnek fel, és akár teljes domainek elérhetetlenné válásához is vezethetnek. Hasonló a helyzet az IP-címek blokkolásával is. Ez sem távolítja el a tartalmat, miközben ugyanazon az IP-címen számos jogszerű szolgáltatás is működhet, így azok használatát is indokolatlanul nehezítik.
A Google szerint az ilyen, széles körű fellépéseknek már voltak nem kívánt következményei. A vállalat példaként említi, hogy egyes esetekben a korlátozások véletlenül a Google Drive hozzáférését is érintették, emellett olyan teljesen jogszerű weboldalak váltak átmenetileg elérhetetlenné, mint az Amnesty International, az American Civil Liberties Union (ACLU), a UNICEF, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának (UNHCR) oldala, az Ausztrál Szenátus honlapja vagy a Stanford Law Review.
A vállalat álláspontját az Electronic Frontier Foundation (EFF) is osztja. A digitális jogvédő szervezet szerint az Európai Unió internetes szabályozási törekvései azt eredményezhetik, hogy az uniós felhasználók még inkább a nagy technológiai vállalatok ökoszisztémáiba szorulnak. Az EFF korábban határozottan bírálta az EU szerzői jogi irányelvének automatikus tartalomszűrési kötelezettségeit is, amelyek szerintük indokolatlanul korlátozhatják az internet nyitottságát és a szólásszabadságot.
Mit lehet tenni?
Hosszabb távon nem a hozzáférés blokkolása, hanem a kalózoldalak üzleti modelljének ellehetetlenítése hozhat érdemi eredményt. Ide tartozhat a hirdetési bevételek visszatartása, az illegális oldalak fizetési csatornáinak korlátozása, illetve a nemzetközi együttműködés erősítése az üzemeltetők felkutatásában. Ezek az intézkedések ugyan lassabbak és összetettebbek, de kevésbé érintik a jogszerűen működő online szolgáltatásokat.
