A Dexerto a napokban arról számolt be, hogy Londonban két TikTok-felhasználót tartóztattak le, miután a hatóságok gyanúja szerint közreműködtek egy 204 millió dollár értékű adócsalási rendszer működtetésében.
Az ügyet a brit adóhatóság, a HM Revenue and Customs (HMRC) kiberbűnözési nyomozói vizsgálják, akiknek sikerült megakadályozniuk az átverésekre építő visszaigénylések jelentős részét.
A nyomozás során két román állampolgárságú – egy 22 és egy 25 éves – gyanúsítottat vettek őrizetbe – azóta mindkét érintettet óvadék ellenében szabadon engedték. A gyanú szerint a két férfi a TikTok platformját arra használta, hogy brit adófizetőket vegyenek rá személyes adózási adataik átadására. Ezért cserébe pedig gyors és egyszerű pénzszerzési lehetőséget ígértek.
A hatóságok szerint a megszerzett adatok segítségével a csalók jogosulatlan adóvisszatérítési kérelmeket nyújtottak be. Fontos, hogy az ilyen jellegű visszaélések nemcsak az államnak okozhatnak jelentős pénzügyi veszteséget, hanem az érintett áldozatokat is komoly kockázatoknak teszik ki.
A HMRC figyelmeztetése szerint ilyen adatokkal már a személyazonosság is ellopható, az átvert személyek bankszámláját is zárolhatják, sőt, olyan összegek visszafizetésére is kötelezhetik őket, amelyeket csalók igényeltek a nevükben.
A személyes adózási adatokat ugyanúgy kell védeni, mint a banki adatokat
– jelentette ki Simon Grunwell, a HMRC Csalásfelderítési Szolgálatának kiberbűnözési vezetője.
Kiemelte, hogy a „kockázatmentes, gyors pénz” ígéretével kecsegtető ajánlatok szinte kivétel nélkül csalások, amelyek célja a felhasználók és az adófizetők kihasználása, valamint személyes adatok ellopása.
A nyomozók szerint a közösségi oldalakon terjedő csalások gyakran privát üzenetekben vagy videós tartalmakon keresztül próbálják megszólítani az embereket.
Bár a mostani eset során a TikTok került a figyelem középpontjába, a HMRC kiemelte, hogy hasonló módszerekkel az Instagram és a Snapchat felületein is találkoztak már.
Az eset jól mutatja, hogy a közösségi média nemcsak szórakozásra és kapcsolattartásra használható, hanem a bűnözők számára is hatékony eszköz. A szakértők ezért arra figyelmeztetnek, hogy a felhasználók soha ne osszanak meg érzékeny személyes vagy pénzügyi adatokat ismeretlenekkel, még akkor sem, ha a megkeresés első látásra hitelesnek vagy jövedelmezőnek tűnik.
Korábban arról számoltunk be, hogy a fiatalok jelentős része használja a közösségi médiát arra, hogy tájékozódjon a pénzügyekről és befektetési lehetőségekről. Az influenszerek és tartalomgyártók pedig sokszor üzleti érdekek vagy jutalékok reményében ajánlanak különböző lehetőségeket.
A kockázatokat mi sem mutatja jobban mint, hogy az amerikai Federal Trade Commission (FTC), azaz a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság adatai szerint a közösségi médiában elkövetett csalások 2025-ben több mint 2,1 milliárd dollárnyi kárt okoztak a felhasználóknak.
