A ChatGPT naponta 2,5 milliárd promptot kap rengeteg témában, sok kérés pedig márkákat érintő képekre vonatkozik. Miközben egyes márkák és karakterek használata korábban megengedett volt, addig a mesterséges intelligencia ma már jelzi, hogy a jogvédett tartalmak felhasználása tilos, ezért nem hozza létre a kívánt képet.
Hidvégi Zoltán, az Umbrella Creative tulajdonosa és vezérigazgatója szerint a generatív AI modellek – mint például a ChatGPT vagy a Google Gemini – nagyon korlátozottan, vagy egyáltalán nem engedik meg jogvédett logók és karakterek direkt felhasználását vagy reprodukálását. Ennek az az oka, hogy a modelleket úgy tervezték, hogy tartsák tiszteletben a szerzői és szellemi jogokat.
A határvonalat az AI-modellek elsősorban a tanítási adatok és a beépített biztonsági protokollok alapján húzzák meg. Ha egy adott kérés túl közel áll egy ismert alkotáshoz, ami jogvédett, vagy kifejezetten annak reprodukálását célozza, a rendszer valószínűleg megtagadja azt
– fejtette ki.
Hidvégi Zoltán rámutatott, az algoritmusok arra vannak programozva, hogy felismerjék a jogvédett tartalmakat, és megakadályozzák azok engedély nélküli felhasználását – ami lehet karakter, logó vagy akár művészeti stílus. A cél ezzel az, hogy eredeti, de jogtiszta tartalmat generáljanak, és ne másolatot. Ez azért is lényeges, mert így alacsonyabb a jogi kockázat az alkotók számára is.
A szakember szerint bár meg lehet próbálni reprodukálni ismert márkák logóit, de az mindenképp jogi és etikai problémákat vethet fel.
Nem hiszünk abban, hogy meglévő dolgok reprodukálása lenne a helyes út – ez jogilag is problémás, és nem illeszkedik egy alkotó szemléletű műhely működéséhez
– foglalta össze a szakember.
Imázsromboló hatású lehet
Az igazi veszélyt az jelenti, ha a generatív AI segítségével egy valósághű képet vagy videót hoznak létre, hogy egy brand megítélését rombolják.
Ha valaki fel tudja használni egy márka logóját, vagy egy ahhoz nagyon hasonlót, és azzal valósághű reklámot vagy bármilyen más tartalmat hoz létre, amely negatívan befolyásolhatja a márka imázsát, az komoly károkat okozhat
– világított rá Hidvégi Zoltán.
A szakember szerint az AI-fejlesztők ezért is fektetnek nagy hangsúlyt arra, hogy megakadályozzák az ilyen jellegű visszaéléseket. De a megfelelő etikus hozzáállás nagyon fontos felhasználói oldalról is.
Nem az AI a hibás
Az Umbrella Creative vezetője úgy vélte, nem feltétlenül az AI jelenti a problémát, hiszen a mesterséges intelligencia képi modelljeinek elterjedése előtt is létre lehett hozni olyan tartalmat, amelyhez az adott logó jogtulajdonosa nem járult hozzá. Ehhez pedig csak kreativitásra van szükség, vagy egy olyan szerkesztőprogramra, mint mondjuk a Photoshop.
Fontos látni, hogy önmagában az AI nem jelent veszélyt, mivel a probléma nem az eszközben, hanem a használat módjában rejlik. Nem az AI-t kell emiatt hibáztatni. Elég visszatekinteni például az első ARC kiállításokra a Hősök terén: ott is ismert brandekre emlékeztető arculati elemek jelentek meg, de AI használata nélkül, hagyományos eszközökkel, például Photoshop segítségével. A lényeg tehát nem az eszköz, hanem az, hogyan élünk vele
– mutatott rá a szakember.
Éppen ezért hivatalosan és törvényesen jelenleg egyik AI-modell sem engedi a jogvédett tartalmak képi felhasználását, függetlenül a felhasználás módjától.
szigorítások
Ugyan sok jogvédett tartalom korábban könnyen felhasználható volt, és jelenleg is vannak módszerek, amikkel ki lehet kerülni a mesterséges intelligencia védelmét, jól látható, hogy az utóbbi időben több törekvés is irányult az AI szabályozására.
A szabályozások egyik oka az alkotók és az AI-modelleket birtokló techcégek közötti folyamatos vita, ami gyakran pereskedéssel zárul. Ezek a perek rendszerint arról szólnak, hogy a techégek jogszerűen használják-e fel az alkotók által készített műveket az AI-modellek tanítása során. Egyes cégek a jogi szempontokon túl etikai irányelvek alapján is megtagadják az AI-eszközök ilyen jellegű használatát.
Jelenleg fejlesztés alatt állnak olyan rendszerek, amelyek képesek azonosítani a generált tartalomban a potenciálisan jogvédett elemeket. Eközben a modelleket is finomhangolják, hogy már a promptok megadásakor kiszűrjék azokat a kéréseket, melyek jogvédett tartalmakkal kapcsolatosak. A platformok pedig egyre világosabban kommunikálják a felhasználók felé a jogvédett tartalmakra vonatkozó szabályokat és a lehetséges következményeket.
Összességében az iparág egyre inkább a felelős AI-fejlesztés és felhasználás felé mozdul el, figyelembe véve a jogi és etikai kereteket
– foglalta össze Hidvégi Zoltán, aki előadóként vesz részt az AI Summit Budapest 2025 konferencián.
