A Wikipédia sok internetező számára az egyik legmegbízhatóbb és leggyakrabban használt információforrás. Egy jól megírt, alátámasztott Wikipédia-oldal egy márka számára több szempontból is komoly értéket képvisel.
Digitális névjegykártya
Hitelességet kölcsönöz, különösen akkor, ha egy új vagy kevésbé ismert vállalatról van szó. Mivel a Wikipédia nem saját reklámfelület, hanem független, közösségi szerkesztésű enciklopédia, az ott megjelenő tartalom – ha forrásokkal alátámasztott és semleges hangvételű – hitelesebbnek tűnik az olvasók szemében, mint egy céges bemutatkozó oldal
– mondja Losonczi Balázs.
Keresőoptimalizálási szempontból is előnyös, hiszen a Wikipédia-oldalak jellemzően az első oldalon, gyakran az első három találat között jelennek meg a Google-keresések során. Tehát egyfajta digitális névjegykártyaként működik a márkák számára, különösen azoknál a kereséseknél, amelyeknél a felhasználók háttérinformációkra kíváncsiak.
További előnye, hogy a Wikipédia semleges stílusban kommunikál, tehát nem kelt reklámhatást, mégis informatív, könnyen áttekinthető módon mutatja be az adott céget. Különösen hasznos lehet például újságírók, partnerek vagy befektetők számára, akik gyorsan szeretnének alapinformációkhoz jutni egy vállalatról.
Milyen egy jó Wikipédia-szócikk?
Egy jó céges Wikipédia-szócikk átlátható, enciklopédikus hangvételű, illetve megbízható forrásokkal alátámasztott. Ezeket az információkat érdemes mindenképp tartalmaznia:
- Bevezető – alapinformációk, hogy mikor alakult, mi a fő profilja;
- Történet – fejlődési szakaszok, mérföldkövek;
- Termékek/szolgáltatások – tárgyilagos ismertetés;
- Vezetőség – ha publikus;
- Fontos események – díjak, CSR-projektek, nemzetközi megjelenés;
- Források – minél több független hivatkozás;
- Külső hivatkozások – hivatalos weboldal, esetenként közösségi média (ez utóbbit nem mindig engedélyezik).
A módosítás okai
Egy meglévő Wikipédia-oldal akkor frissülhet, ha az ott található információk már nem tükrözik pontosan az aktuális helyzetet. Ez különösen fontos olyan márkák esetében, amelyek gyorsan fejlődnek, új piacokra lépnek, vagy jelentős szervezeti változásokon mennek keresztül.
A leggyakoribb okok közé tartozik az elavult információk aktualizálása, ha például új vezetők kerültek a cég élére, megváltozott a termékportfólió, vagy friss elismeréseik, díjaik vannak. Szintén indokolt a módosítás, ha az oldal pontatlanságokat tartalmaz vagy a megfogalmazás félreérthető, torzító lehet
– sorolja Losonczi Balázs.
A történeti mérföldköveket is érdemes kiegészíteni. Ilyen lehet a szakember szerint a nemzetközi terjeszkedés, stratégiai partnerség vagy új üzleti modell bevezetése, amely jelentősen befolyásolja a márka megítélését. Emellett gyakori feladat a külső hivatkozások és források frissítése, például ha új, független cikkek jelentek meg a vállalatról, vagy ha a korábbi linkek már nem elérhetőek. Végül, de nem utolsósorban az arculati frissítések, például egy új logó vagy jogtiszta kép feltöltése is szükségessé teheti a szerkesztést.
Bárki szerkesztheti
Technikailag a szerkesztés nem bonyolult – különösen akkor nem, ha valaki már dolgozott weboldalak vagy aloldalak tartalmain. Ugyanakkor a Wikipédia működése szigorú közösségi szabályokon alapul:
- Bárki szerkesztheti, de a változtatások nem mindig jelennek meg azonnal – moderátorok és a közösség ellenőrzik őket.
- Független, megbízható forrásokat kell használni, például sajtócikkeket, tanulmányokat – a saját weboldal nem elegendő.
- A semleges hangvétel kötelező – reklámszerű tartalmat visszautasítanak.
- Konfliktus esetén vita alakulhat ki vagy az oldal szerkesztését zárolhatják.
Mikor utasítják vissza?
Előfordulhat, hogy a moderátor visszautasítja a változtatásokat, a szakember szerint a következő okokból:
- reklámszagú a módosítás,
- a hivatkozó link nem független forrás,
- túlságosan PR-hangvételű a szöveg.
A reklámszerű tartalmat a Wikipédia szerkesztői rendszeresen visszautasítják. Tipikusan ilyenek az értékítéletek, amikor a „kiemelkedően sikeres″, „a legjobb″ vagy a „népszerű″ jelzőket használják. A konkrét reklámszöveg sem szerencsés, mint az sem, hogy ha valami „az ügyfelek kedvence″, „forradalmi megoldás″. Kerüljük a túlzott önhivatkozást, a tartalomban ne legyen túl sok saját oldalra mutató link, ezenfelül az elfogult, túl pozitív hangvétel sem felel meg az enciklopédikus stílusnak. A Wikipédia célja a tárgyilagos, semleges tájékoztatás, ezért minden elfogultság gyanút kelthet
– magyarázza a szakember.
A fentieken kívül a visszautasítás egyik leggyakoribb oka, ha nem áll rendelkezésre elegendő független forrás – azaz az új bejegyzés nincs megfelelően alátámasztva például sajtócikkekkel vagy iparági publikációkkal. A Wikipédia nagyon szigorúan veszi a forrásmegjelölést, különösen céges témák esetében.
Szintén jelentős ok lehet az úgynevezett notabilitás hiánya. Ez azt jelenti, hogy a vállalat vagy személy nem jelenik meg kellő mennyiségben és mélységben a független sajtóban vagy szakirodalomban. Ilyenkor a Wikipédia közössége úgy ítéli meg, hogy a témának még nincs elég „közérdekű jelentősége” ahhoz, hogy önálló szócikket kapjon az enciklopédiában
– így Losonczi Balázs.
A képek felöltése
Ez is okozhat nehézséget, mivel a Wikipédia – pontosabban a Wikimedia Commons, ahová a képek kerülnek – szigorú szabályokat alkalmaz a felhasználható tartalomra vonatkozóan. A legfontosabb elv, hogy csak jogtiszta képeket szabad feltölteni, vagyis a feltöltőnek rendelkeznie kell a megfelelő felhasználási engedéllyel.
Ha a márkáról készült kép saját tulajdonban van, és a vállalat szeretné feltölteni, azt külön is igazolni kell, például egy e-mailes engedélménnyel vagy írásos nyilatkozattal. Sajtófotók vagy másodkézből származó képek nem használhatók automatikusan, még akkor sem, ha megtalálhatók az interneten – ezekhez külön engedély szükséges.
A képek feltöltése során meg kell adni a felhasználás típusát is – például, ha a kép Creative Commons licenc alatt szabadon felhasználható.
Ha más kontárkodik bele...
Előfordult már, hogy valaki szándékosan módosította egy ügyfelünk Wikipédia-oldalát – akár félrevezető, akár torzító szándékkal. Ilyen eset lehet például, amikoregy versenytárs próbál „trollkodni”, és ellenőrizetlen állításokat visz a szócikkbe, vagy amikor egy felhasználó egy korábban tisztázott, régi botrányt próbál újra beleírni. Szerencsére az ilyen helyzetek kezelhetőek. Ha egyértelmű, hogy a módosítás rosszindulatú vagy valótlan, vissza lehet állítani a korábbi, hiteles verziót. Emellett a Wikipédia minden oldalához tartozik egy vitaoldal is, ahol a problémát jelezni lehet a közösség számára
– hoz példákat Losonczi Balázs.
Súlyosabb esetben – ha a szócikket páldául rendszeresen támadják – lehetőség van adminisztrátori beavatkozást kérni. Ilyenkor az oldal szerkesztését korlátozhatják, és csak regisztrált, megbízható szerkesztők férhetnek hozzá a módosításokhoz. Ez segít megőrizni a tartalom pontosságát és semlegességét.
A Wikipédia oldal tartalma fontos szerepet játszhat akkor is, ha növelni szeretnénk megjelenésünket az AI által generált válaszokban.
