A lineáris tévéközvetítések világát az utóbbi években elkezdte átalakítani a streaming térnyerése, legyen szó akár a műsorokról, akár a rendelkezésre álló forrásokról, vagy akár arról, hogy milyen tartalmakat fogyasztanak az emberek. Hazánkban például az RTL szerezte meg a Bajnokok Ligája közvetítésének jogait, de világszerte is tendencia, hogy egyre több sport költözik a streamingplatformokra.
A változás tehát jól látható a nézők számára is, akik már nem feltétlenül a lineáris adások között, hanem a streamingfelületeken találnak meg egyes sporteseményeket. Szeleczky Ádám szerint azonban nem fog egyik pillanatról a másikra megváltozni minden.
Miben változtak a sportközvetítések az elmúlt 25 évben?
Azt mondanám, hogy a sportközvetítések leginkább abban változtak, amit a képernyőn látunk, illetve hogy mennyi információ jelenik meg közben. Maga a sport alapvetően csak minimálisan változott, de ha megnézzük, mit látott a néző 25 évvel ezelőtt a tévéképernyőn, és mit lát most, akkor az a különbség, hogy sokkal több statisztika, érdekesség és háttérinformáció látható. Természetesen van egy stilisztikai változás is, de szerintem leginkább a képernyőn megjelenő információk mennyisége nőtt. A képi világ ennek kísérőjeként egyre színesebb és látványosabb lett.
Miben változtak a nézői szokások?
Szerintem a nézői szokások alapvetően nem változtak nagyot. Lehet, hogy ma a nézők több információt szeretnének, és gyorsabban akarják megkapni, de az alapélmény ugyanaz maradt.
Én például 48 évesen pontosan ugyanazt várom el egy közvetítéstől, mint 25 évvel ezelőtt. Az más kérdés, hogy megszoktam: ma több információt látok a képernyőn.
Ha tehát összehasonlítjuk a nézői szokásokat a megnövekedett képernyő-információval, akkor azt mondanám: a szokások csak minimálisan változtak – legfeljebb annyiban, hogy a nézők is több információt várnak el.
Milyen tendenciákat látsz most a sportközvetítések terén, merre halad a szegmens? a magyarországi sportműsorok, események fogyasztása kapcsán milyen tendenciákat tapasztalsz?
A streamingplatformok térhódítása szépen halad, de egyelőre nem látom azt, különösen Magyarországon, hogy a legnagyobb közönséget vonzó sporteseményeket át lehetne tolni ezekre a felületekre. Ehhez még idő kell. Ugyanígy időbe telt, míg az emberek megértették, mit jelent a streaming, mint platform.
A Bajnokok Ligájának online elérhetősége segített ebben a folyamatban, és adott pozitív és negatív tapasztalatot is.
Külföldi példákról nem tudok pontos statisztikát, de Magyarországon biztosan lassabb lesz az átállás. Összességében a tendencia az, hogy mindenki nyit a streaming felé, de egyelőre nem lehet messzemenő következtetést levonni.
Hogy lehet szerinted új nézőket bevonni, illetve régieket visszaszerezni, akik valami miatt abbahagyták a sportok követését?
Ha valaki magát a sportot unta meg, az könnyebb eset – mert arra mindig vissza lehet találni.
Az emberben ott van a nosztalgia, és visszavágyik egy régi kedves élményhez. Például, ha valaki a ’90-es években imádta a Forma–1-et, de a 2000-es években eltávolodott tőle, könnyebben visszatalál, mint aki nulláról kezdene.
Más a helyzet, ha valaki platformot váltott. Aki megszokta a streaming adta szabadságot, annak nehéz visszatérnie a tévéhez, ami kötöttebb. A konzervatívabb nézők persze visszatalálnak, mert szeretik, ha „helyettük” döntik el, mit nézzenek. A szabadságból visszatérni a kötöttebb formátumhoz mindig nehezebb. Persze az is számít, hogy a streaming sokszor fizetős, míg a tévé ingyen elérhető – ez komoly tényező.
Szerinted a következő 10 évben milyen nagy változások következhetnek majd be?
Szerintem a streamingszolgáltatóknak kellene tovább terjedniük, ez az egyik kulcskérdés. Az viszont nagyon izgalmas, hogy a lineáris televíziózás meddig tartja magát. Én nem hiszem, hogy hirtelen megszűnne. Ugyanúgy működik majd, mint a rádió: sokan szeretik, ha nem kell választani, csak bekapcsolják, és „megy magától”. A rádióról is azt mondták, hogy el fog tűnni, de nem így lett – külön szegmensben ma is megvan.
Nagy változást nehéz mondani. Talán a közvetítések vizualitása fejlődhet, vagy új technológiák jöhetnek – például a VR –, de 10 év nem túl hosszú idő. Hacsak nem történik valami radikális, alapjaiban megrázó változás, a sportközvetítések lényege 10 év alatt nem változik meg drasztikusan.
A közösségi média elterjedésével mintha a fogyasztók egyre többet akarnának tudni a sportról és sportolókról. Nem véletlen, hogy Fabrizio Romano bejelentései is tömegeket mozgatnak meg, de a közvetítések során mivel lehetne többet nyújtani, mint eddig, miben lehetne fejlődni?
Információból már most is rengeteget kapnak a nézők, tehát ezen a téren nehéz tovább menni. Az egyik irány lehet a biometrikus adatok bevonása – például a játékos pulzusa, terhelése, vagy hasonló mutatók közvetítése. Vagy ha jobban betekintést kapnánk a stratégiába, de ez már felvet titoktartási gondokat (pl. ha élőben hallható lenne az edzői utasítás).
Én hiszek abban, hogy a „kevesebb néha több”. Nem kell végtelenségig teleszórni a nézőket információval. A biometrikus adatok viszont tényleg színesíthetik a közvetítést, más típusú adatokból pedig most is bőven van elérhető.
Egyre több Forma1-es tartalom készül, de ezek valóban képesek új nézőket megszólítani? Szerinted milyen módon lehet új nézőket megszólítani, hogy sportot nézzenek?
Szerintem ezek a szórakoztató tartalmak magukban már nem annyira vonzanak be újakat. Illetve a Drive to Survive Netflixes sorozat biztos, hogy kifújt – amikor indult nagyot ment, de már nincs igazán újdonság íze. Az F1-es film Brad Pittel tuti hoz pár új nézőt, de itt is kell tartani őket. Márpedig számtalanszor láttam a Netflix-sorozat nézőinél, hogy a sorozatot imádták, de a futamokat unalmasnak tartották élőben.
Szóval ez a millió dolláros kérdés: hogyan lehet még behozni nézőket. Megmondom őszintén, elképzelésem sincs. De idővel valaki majd kitalálja – talán az AI. Én hiszek a családi tradíciókban, tehát az F1 szeretetét meg lehet örökölni. De teljesen új nézőket csak hatalmas büdzsével, elképesztő kampánnyal tud megszólítani már ez a sport – de nem mintha szüksége lenne rá most.
Az jól látható, hogy a Forma-1 fiatalítani akar, ezt szolgálta a Drive to Survive sorozat és az idén bejelentett Disney együttműködés is, ahol a fiatal felnőttek és tinik helyett már az egészen fiatalok, gyerekek jelentik a célcsoportot.
