A mai napon dönt a Fővárosi Önkormányzat a közterületi reklámszabályozási rendelettervezet kapcsán. A döntés előtt a Magyar Reklámszövetség és közterület tagozata közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy a szervezet teljes mértékben egyetért a városkép védelmével és a közterületek rendezettebb használatának céljával. Állásfoglalásuk szerint az esztétikus hirdetések, valamint a jogszerű és átlátható működés közös érdek.
Az MRSZ ugyanakkor kiemeli, hogy a közterületi reklámfelületek esetében szakmailag megalapozott döntésekre van szükség. Ezért
arra kéri a Fővárosi Önkormányzatot, hogy a rendelettervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el.
Helyette készíttessen részletes, számszerű és nyilvános hatástanulmányt, valamint folytasson érdemi szakmai egyeztetést az érintett piaci, kerületi és közlekedési szereplőkkel.
Kérjük, ne hozzanak döntést kiterjedt szakmai konzultáció nélkül.
– hangsúlyozta Bauer Tamás, az MRSZ OOH tagozatának vezetője a Fővárosi Közgyűléshez intézett beszédében június 26-án.
A gyors döntések nem engednek teret a szakmai egyeztetésnek
Felszólalása után megkérdeztük Bauer Tamást arról, miként értékeli a jelenlegi helyzetet. Úgy véli, a szakmai egyeztetés és a konzultáció nem néhány napot kellene jelentsen, ugyanis a piaci szereplők mindössze ennyi időt kaptak arra, hogy e-mailben reagáljanak a rendelettervezetre.
Meglátása szerint a mostani szabályozás hátterében az áll, hogy az óriásplakátok milyen üzeneteket közvetítettek éveken keresztül. Ám a kormányváltás hatására ez a probléma szerinte egyébként is megszűnt, hiszen nincsen ilyen jellegű megrendelés, az új kormány pedig törvényben tiltja a gyűlöletkeltő plakátok kihelyezését.
Éppen hosszabb egyeztetésre és hatástanulmányok elkészítésére lenne szükség. Így kiderülhetne, milyen következményekkel járna a vállalkozásokra, a városképre és az önkormányzati bevételekre nézve, ha a közgyűlés megszavazza a szigorítást.
Túl rövid a határidő
A szakember azt is kiemelte, hogy a jelenlegi tervek szerint az elbontási határidő 2026. december 31. lenne. Ezalatt
több mint 8400 óriásplakátot kellene eltávolítani, ami helyszínenként legalább 200–300 ezer forintos költséget jelenthet.
A jelentős kiadás mellett ráadásul a vállalatoknak nincs elegendő szabad kapacitásuk arra, hogy ilyen mennyiségben távolítsák el a tartószerkezeteket az év végéig.
Az MRSZ OOH Tagozata komoly gazdasági következményekkel számol
Az MRSZ szerint a tervezet jelentős hatással lehet a fővárosi közterületi reklámpiacra, az önkormányzatok bevételeire és a közlekedési vállalatok reklámhasznosítási lehetőségeire. Éppen ezért gazdasági, versenyjogi és alkotmányossági vizsgálatot is indokoltnak tartanak.
Az MRSZ OOH tagozatának számításai szerint a reklámfelületekből származó árbevétel a közlekedési vállalatok, a közterület-hasznosítási rendszerek és a kerületi együttműködések esetében évente összességében több száz millió forintot jelent. A rendelettervezet viszont nem tartalmaz részletes elemzést arról, hogy a javasolt korlátozások milyen mértékű bevételkiesést okoznának a fővárosnak, a BKV-nak, a BKK-nak, a kerületi önkormányzatoknak és más érintett szereplőknek.
A városkép védelme nem jelentheti azt, hogy hatástanulmány és egyeztetés nélkül lenullázhatnak működő vállalkozásokat
– fogalmazott Bauer Tamás.
A szakember szerint a változás nemcsak a reklámcégeket érintené. Összesítve több mint 100 ezer ember megélhetésére lehet hatással, hiszen a felületek bérbeadói mellett a médiacégek és azok alvállalkozói – például a nyomdák és a plakátragasztók – is bevételtől eshetnek el.
Hozzátette, a hatástanulmányok azért is fontosak lennének, mert a hirdetések révén a város évente mintegy egymilliárd forintos bevételhez jut, ami Budapest jelenlegi pénzügyi helyzetében jelentős tétel.
Az MRSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendelettervezet jelenlegi formájában versenysemlegességi és piacra jutási problémákat vethet fel, mivel a közterületi reklámeszközök jelentős részét kizárhatja vagy erősen korlátozhatja, miközben a megmaradó lehetőségek néhány felülettípusra koncentrálódhatnak. A szervezet ezért azt javasolja, hogy a főváros az általános tiltások helyett átgondolt szabályozást alakítson ki.
Tanulva mástól
Bauer a közgyűléshez intézett beszédében is kiemelte, hogy bár a szabályozást sürgetők a regionális nagyvárosok pozitív példáit emelik ki, Bécsben több hirdetőfelület működik, mint Budapesten.
Bécs nem betiltotta, hanem szabályozta a hirdetéseket.
Az OOH tagozat vezetője szerint néhány hónap alatt elkészülhetnének a szükséges hatástanulmányok. Ugyanakkor úgy véli, hogy a piaci szereplőknek legalább két évre lenne szükségük ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak az új szabályokhoz.
Várható következmények
Az idő szűke miatt a közterületi tagozat nem tudott mindenre kiterjedő hatástanulmányt készíteni, de Bauer szerint már most is látható, hogy a reklámfelületek számának csökkenése áremelkedést idézhet elő.
Ez különösen érzékenyen érintheti a hazai kis- és középvállalkozásokat, amelyek eddig jellemzően a saját környezetükben elérhető felületeket bérelték. Az eltűnő több ezer reklámhely miatt városszerte akár két-háromszoros drágulás sem elképzelhetetlen, amit sok kisebb vállalkozás már nem tudna megfizetni.
A változás után a hirdetőknek így kevés alternatívája maradna. Bauer szerint az eddig közterületi reklámra fordított büdzsék egy része egyszerűen eltűnne, más része pedig televíziós vagy közösségimédia-hirdetésekre vándorolna át. Utóbbi azért is lehet kedvezőtlen a magyar gazdaság számára, mert ezek a reklámköltések így a globális szereplőknél landolva nem a hazai médiapiacon hasznosulnának.
Frissítés: A felszólalás után kora délután a Köztársasági elnök aláírta a T/122-es törvényt. Majd a Fővárosi Közgyűlés is megszavazta a rendeletet.
