E felelősségvállalás jegyében az RTL Magyarország – korábbi gyakorlatát követve – a 2026-os kampányidőszakban is vállalja politikai reklámok befogadását és közzétételét. A lehetőséget minden jogosult jelölő szervezet számára azonos, transzparens és egyenlő feltételek mellett, ingyenesen biztosítja, a hatályos és szigorú jogszabályi előírásoknak megfelelően.
Ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy a jelölő szervezetek üzenetei eljussanak a választók minél szélesebb köréhez.
A politikai reklámok a kereskedelmi tartalmaktól jól elkülönített módon, lehetőség szerint önálló reklámblokkban jelennek meg.
A korábbi kampányidőszakokhoz hasonlóan 2026. február 21. és április 12. között a vállalat nem sugároz társadalmi célú reklámokat (TCR) médiafelületein. Kivételt kizárólag a jogszabály alapján kötelező közlemények, valamint a vállalat saját, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) részvételre ösztönző közleményei jelentenek.
Az RTL Magyarország hagyományait folytatva idén is saját, pártsemleges kampányt indít, amelyben
arra ösztönzi nézőit – a magyar állampolgárokat –, hogy vegyenek részt a 2026-os országgyűlési képviselőválasztáson, és éljenek szavazati jogukkal.
A kampány az RTL-en, az RTL+-on és a közösségi médiafelületeken jelenik meg, az RTL műsorvezetőinek és képernyőseinek közreműködésével, a választópolgárok minél szélesebb körét megszólítva.
Április 12-én az RTL saját választási műsorral és folyamatos hírszolgáltatással követi és közvetíti az eseményeket és az eredményeket.
Az RTL szerkesztőségei a kampányidőszakban is minden politikai szereplőt azonos szakmai mérce szerint, pártpolitikai állásfoglalás nélkül kezelnek, biztosítva a független és kiegyensúlyozott tájékoztatást.
A politikai hirdetések világa összetett, különösen a közösségi platformok terén. Első pillantásra paradoxonnak tűnik: a jogszabályok szerint a politikai reklám és a politikai hirdetés szigorúan időhöz kötött, mégis szinte folyamatosan politikai üzenetekkel találkozunk: a köztereken, a médiában és főként a közösségi platformokon. A magyarázat nem egyetlen jogszabályban, hanem a nemzeti és uniós szabályozás eltérő logikájában, valamint a közösségi platformok üzleti döntéseiben rejlik.