A döntés mögött magánéleti okok állnak – Pachmann Péter ősztől elsősorban édesapaként szeretne jelen lenni a családja életében, ami új időbeosztást és más fókuszt kíván. A képernyőtől való búcsú tehát nem visszavonulás, hanem tudatos váltás.
Az elmúlt 28 évben Pachmann Péter szakmai elhivatottsága, hitelessége és sokoldalúsága számtalan riportban, interjúban és élő műsorban mutatkozott meg. Nemcsak televíziósként, hanem íróként és tanárként is maradandót alkotott. Mostantól a háttérben, a TV2 Akadémia megújításának egyik kulcsszereplőjeként folytatja TV2-es pályafutását.
Több mint tízezer adással és több tízezer szakmai kilométerrel a hátam mögött különösen nehéz ez a búcsú. Az életem több mint felét a TV2 képernyőjén töltöttem. Tapasztaltabb, bölcsebb – és boldogabb – lettem, mintha ez a hatalmas kaland nem lett volna az életem része. A napokban kaptam egy üzenetet egy nézőtől, aki elmesélte, hogy gyerekként a kilencvenes évek végén engem nézett, ma pedig már nős ember, akinek a kisfia lát reggelente a Mokkában. Ennél szebb visszajelzést nem is kaphattam volna
– idézte fel emlékeit Pachmann Péter.
A szakember 1997 és 2016 között a Tények egyik legismertebb műsorvezetője és külpolitikai tudósítója volt. A rendszerváltás óta valamennyi magyar miniszterelnökkel és államfővel készített már interjút. A TV2 reggeli magazinműsorában, a Mokkában is dolgozott, a Jó estét, Magyarország! című közéleti-politikai háttérműsorban társműsorvezetőként, riporterként szerepelt 1997 és 2002 között. Vele indult újra a TV2 műsorkínálatában a Napló című riportmagazin. Legutóbb ő közvetítette kollégáival együtt Ferenc pápa temetését és Kapu Tibor küldetésének kezdetét is. 2024-ben Magyar Arany Érdemkeresztben részesült.
Szalai Vivien, a TV2 Csoport Hírigazgatója így kommentálta a búcsút.
Pachmann Péter a TV2 alapító csapatának tagjaként hosszú éveken át stabil, megbízható szakmai jelenlétével járult hozzá az infotainment műsorok sikeréhez. Köszönjük elkötelezett munkáját.
Pachmann Péter a Napló újraindulása kapcsán az Indexnek nemrég adott interjújában úgy nyilatkozott: „Azt reméljük, hogy lehet még hosszan, de mégis érdekesen dokumentumfilmeket csinálni, mert ebből hiány van a piacon. Vannak jó, rövid összeállítások, de azt veszem észre, hogy ez az idő még mindig nem elég ahhoz, hogy valakinek a történetét, a személyiségét, a fájdalmát, a tragédiáját vagy akár egy leleplezést úgy mutassunk be, hogy azt kompletten megkapja a néző.″