A Google november 10-én indította el legújabb algoritmusfrissítését, amely a vállalat hivatalos tájékoztatása szerint ma, azaz november 20-án még mindig folyamatban van. A vállalat évente több alkalommal végez ilyen átfogó módosításokat a rangsorolási rendszereiben. Ezek
nem egy-egy konkrét weboldalt vagy tartalmat céloznak, hanem annak módját változtatják meg, ahogyan az algoritmusok a weben elérhető tartalmakat értékelik és rangsorolják.
A Google a Core Update-ek működését bemutató dokumentációjában külön hangsúlyozza, hogy egy weboldal hátrébb sorolása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott oldallal vagy annak tartalmaival probléma lenne. Előfordulhat, hogy az algoritmus a módosítást követően más tartalmakat részesít előnyben.
Ez fontos különbség, hiszen egy kiadvány forgalmának visszaeséséből önmagában nem lehet következtetni sem az ott megjelenő cikkek minőségére, sem a hírforrás megbízhatóságára.
A Google rangsorolási rendszereinek működése során számos szempont érvényesül:
- Tartalomminőség: eredeti, hasznos, megfelelő mélységű információkat nyújt-e az adott tartalom, van-e hozzáadott értéke?
- E-E-A-T: megjelenik-e a tartalomban a tapasztalat, a szakértelem, a szakmai tekintély és a megbízhatóság?
- Felhasználói élmény: mennyire könnyen használható az oldal, akadályozzák-e zavaró hirdetések vagy felugró ablakok a tartalomfogyasztást?
- A tartalom előállításának célja: elsősorban az olvasók igényeit szolgálja ki, vagy a keresőből érkező forgalom maximalizálása érdekében készült?
- Technikai működés: megfelelően feltérképezhetők és indexelhetők-e a tartalmak, használható-e az oldal mobileszközökön?
- A webhely egészének minősége: vannak-e rendszerszintű tartalmi vagy egyéb minőségi problémák?
Ezek az általános értékelési szempontok és technikai alapfeltételek, az egyes algoritmusfrissítések során alkalmazott konkrét módosításokat és a tényezők súlyozását azonban a Google nem teszi teljeskörűen nyilvánossá. A Google ráadásul azt javasolja, hogy a forgalmi változások részletes elemzésével a weboldalak üzemeltetői várjanak legalább egy hetet az algoritmusfrissítés befejezését követően. A jelenlegi adatok tehát még egy folyamatban lévő változás pillanatnyi állapotát mutatják.
Több száz hazai kiadvány adatait vizsgáltuk meg, ezt találtuk
Egy egész piacot érintő jelenség megértéséhez nem elegendő néhány kiválasztott kiadvány teljesítményét összehasonlítani, különösen akkor, ha azok kiválasztása eleve egy meghatározott szempont vagy feltételezés alapján történt.
A MediaFuture a DKT-Gemius Audience november 11-17. közötti adatait vizsgálta meg. Az adatsorban szereplő 425 médiamárka közül 412 esetében állt rendelkezésre a vizsgált időszak valamennyi napjára vonatkozó adat. Ezeknél a november 11-i napi egyedi felhasználók (real users/RU) számát vetettük össze a november 12-17. közötti időszak napi átlagával.
Az összehasonlítás alapján 209 médiamárka esetében csökkent, 188-nál emelkedett a napi elérés, 15 esetében pedig nem történt változás.
A legnagyobb abszolút visszaesést elszenvedő oldalak között országos napilapok, gazdasági portálok, női magazinok, sztármagazinok és regionális kiadványok egyaránt megtalálhatók.
A Világgazdaság esetében több mint 80 százalékos visszaesés látható, de a női magazinok piacán is jelentős változások történtek. A Central Médiacsoporthoz tartozó Meglepetés és az NLC napi elérése több mint felével csökkent, a Story pedig közel 48 százalékos visszaesést könyvelhetett el.
A másik oldalon szintén jelentős elmozdulásokat láthatunk.
Fontos ugyanakkor, hogy a Gemius adatai a teljes napi elérést mutatják, nem kizárólag a Google felületeiről érkező forgalmat. A változásokban az algoritmusfrissítés mellett az aktuális híresemények, sportközvetítések és az egyéb forgalmi csatornák teljesítménye is szerepet játszhatott. Az egyetlen bázisnap használata és a hétvégi médiafogyasztási szokások ugyancsak befolyásolhatják az összehasonlítást.
Egy portfólió, eltérő eredmények
A forgalomváltozásokkal kapcsolatban már politikai értelmezések is napvilágot láttak,
a piac egészét vizsgálva azonban sem a kiadók, sem a tulajdonosi körök mentén nem rajzolódik ki egységes tendencia.
Míg például a Blikk napi elérése több mint harmadával csökkent, az Index november 12-17. között átlagosan közel 696 ezer egyedi felhasználót ért el, amellyel továbbra is a hazai hírportálok élén állt. A Telex napi átlagos elérése ugyanezen időszakban 661 ezer, a 24.hu-é 583 ezer, a HVG-é pedig 510 ezer körül alakult.
- Az Indamedia kiadványai közül a Glamour napi átlagos elérése 64,1, az Economxé 47,6, a Totalcaré 33,6, a Kiskegyedé pedig 7,4 százalékkal emelkedett.
- Hasonlóan eltérő mozgások láthatók a Central Médiacsoport portfóliójában. Az NLC, a Story és a Meglepetés jelentős visszaesést szenvedett, a Vezess viszont több mint 85, a Nosalty pedig 35 százalékkal növelte napi elérését, és a 24.hu is erősödni tudott.
- A Mediaworks portfóliójában már jóval kisebb mértékű pozitív elmozdulások figyelhetők meg. Miközben a Világgazdaság napi átlagos elérése 81,1, a Magyar Nemzeté 49,9, az Origóé pedig 34,4 százalékkal csökkent, a regionális kiadványok között akadtak olyanok is, amelyek növelni tudták olvasottságukat. A BEOL napi átlagos elérése 18,5, a DUOL-é 10,4, a BAON-é pedig 3,7 százalékkal emelkedett.
A tulajdonosi háttér tehát önmagában nem ad magyarázatot a forgalomváltozásokra.
Ha az algoritmusfrissítés hatásait szeretnénk megérteni, a kiadványok tartalmi stratégiáját, technológiai működését, forgalmiforrás-összetételét és hirdetési megoldásait kell vizsgálni.
Utóbbi esetében ráadásul figyelemre méltó összefüggésre bukkantunk.
A hirdetési megoldások is befolyásolhatják a kiadványok teljesítményét
A Google a felhasználói élményre vonatkozó iránymutatásában külön kitér a hirdetések jelenlétére és azok megjelenítési módjára. A vállalat többek között az alábbi szempontok vizsgálatát javasolja a weboldalak üzemeltetőinek:
- Megfelelő-e az oldal betöltési sebessége és vizuális stabilitása?
- Jól használható-e az oldal mobileszközökön?
- Elvonják-e a túlzott mennyiségben megjelenő hirdetések a figyelmet a fő tartalomról?
- Akadályozzák-e felugró ablakok a tartalom elérését?
- Könnyen megkülönböztethető-e az oldal szerkesztőségi tartalma a többi elemtől?
A Google külön dokumentációban foglalkozik az úgynevezett intrusive interstitials, vagyis a tartalomfogyasztást akadályozó felugró rétegek használatával is. Ezek közé tartozhatnak azok a hirdetési megoldások, amelyek az oldal megnyitását követően részben vagy teljesen eltakarják a tartalmat, és az olvasó csak a reklám bezárása után férhet hozzá a cikkhez.
A Google szerint az ilyen megoldások amellett, hogy rontják a felhasználói élményt, megnehezíthetik a keresőmotor számára a tartalom értelmezését is, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a weboldal keresési teljesítményét. A vállalat a teljes oldalt eltakaró megoldások helyett kisebb, a tartalom elérését nem akadályozó hirdetési felületek használatát javasolja.
A Google ugyanakkor nem általánosságban a hirdetések jelenléte ellen lép fel, hiszen a reklámokból finanszírozott tartalomszolgáltatás önmagában nem ellentétes a vállalat irányelveivel. A hirdetések mennyisége, elhelyezése és a tartalomfogyasztásra gyakorolt hatása azonban már érdemi különbséget jelenthet.
A legnagyobb vesztesek többségénél felugró hirdetésekkel találkoztunk
A MediaFuture a november 11-ről 12-re bekövetkezett változások alapján külön is megvizsgálta a 15 legnagyobb abszolút forgalomvesztést, valamint a 15 legnagyobb forgalomnövekedést produkáló médiamárka esetében a layer típusú, felugró hirdetések jelenlétét.
A 15 legnagyobb vesztes közül 14 esetében találkoztunk ilyen hirdetési megoldással, a 15 legnagyobb nyertes esetében pedig egyiknél sem.
A 30 médiamárkára kiterjedő vizsgálat természetesen nem reprezentatív, a hirdetések megjelenése pedig eszköztől, kampánytól és felhasználótól függően is eltérhet. Az eredményekből ezért egyelőre nem lehet oksági összefüggést megállapítani, ám a felhasználói élményre vonatkozó, nyilvánosan elérhető irányelvek és a megfigyelt forgalmi változások alapján a hirdetési gyakorlatok vizsgálata mindenképpen indokolt lehet.
A Google Discover nem a szerkesztőségi munka minőségének mérőeszköze
A hazai online kiadványok számára az elmúlt években egyre fontosabb forgalmi forrássá vált a Google Discover, amely a hagyományos keresővel szemben anélkül ajánl tartalmakat a felhasználóknak, hogy azoknak konkrét keresést kellene indítaniuk.
A kiadók szempontjából vonzó lehetőség, hogy a Discover segítségével olyan olvasókat is elérhetnek, akik egyébként nem keresnék fel közvetlenül az adott kiadványt. A rendszer működéséből adódóan azonban ez a forgalom nem túl kiszámítható. A Google a Discover működéséről szóló hivatalos dokumentációjában maga is felhívja a figyelmet arra, hogy
az innen érkező forgalom változása akár teljesen független is lehet az adott weboldalon megjelenő tartalmak minőségétől vagy a publikálás gyakoriságától.
A változásokat többek között a felhasználók érdeklődési körének módosulása, az ajánlott tartalomtípusok arányának megváltozása, valamint a Google keresési rendszereinek frissítései is előidézhetik. A vállalat éppen ezért azt javasolja, hogy a Discoverből érkező látogatásokat a keresőforgalom kiegészítéseként kezeljék, ne pedig olyan stabil forgalmi forrásként, amelyre önmagában hosszú távú stratégiát lehet építeni.
A kiadványok napi elérésének csökkenése tehát nem jelenti azt, hogy az olvasók elfordultak az adott médiamárkától, ahogyan azt sem, hogy a Google megbízhatatlannak ítélte annak tartalmait.
Mennyibe kerül valójában egy jól fizető hirdetés?
A legújabb algoritmusfrissítés kapcsán felmerülő kérdések messze túlmutatnak a szerkesztőségi munkán, a tartalomstratégián és a keresőoptimalizáláson. A felhasználói élmény értékelése ugyanis közvetlenül érintheti az online kiadványok bevételi modelljét is.
A nagy felületen megjelenő, az olvasó figyelmét intenzíven megragadó hirdetési formátumok értékes reklámtermékek egy médiavállalat számára. A magasabb egységáron értékesíthető megjelenések különösen fontosak egy olyan piacon, ahol a hirdetési bevételekért a hazai kiadók a globális technológiai platformokkal is versenyeznek. Amennyiben azonban egy ilyen hirdetési megoldás alkalmazása kedvezőtlenül befolyásolja a kiadvány algoritmikus láthatóságát, könnyen előállhat az a helyzet, hogy
az adott reklámformátum ugyan önmagában magasabb bevételt biztosít, közvetve azonban csökkenti a kiadó teljes értékesíthető hirdetési készletét.
Egy leegyszerűsített példával élve: ha egy napi egymillió oldalmegtekintést generáló kiadvány forgalma 40 százalékkal visszaesik, változatlan hirdetési struktúra mellett a rendelkezésre álló reklámmegjelenések száma is hasonló arányban csökkenhet. Ahhoz, hogy a kiadó pusztán az egységárak emelésével kompenzálja ezt a kiesést, a megmaradó hirdetési megjelenéseket átlagosan közel 67 százalékkal magasabb áron kellene értékesítenie.
A dilemma ugyanakkor fordítva is létezik, hiszen egy jól értékesíthető reklámformátum kivezetése azonnali bevételkiesést jelenthet, pedig semmi nem garantálja, hogy a Google-től érkező forgalom ennek hatására növekedni fog.
A hazai médiavállalatoknak ezért a hirdetési termékek jövedelmezőségét a korábbiaknál összetettebb módon lehet szükséges vizsgálniuk. Már nem feltétlenül elegendő azt kiszámolni, hogy egy adott reklámformátum mekkora közvetlen bevételt termel, azt is értékelni kell, hogyan hat a felhasználói élményre, a visszatérő olvasók számára és a külső platformokról érkező forgalomra.
A hazai médiavállalatok két oldalról kerülhetnek nyomás alá
Mindez ráadásul olyan időszakban történik, amikor a magyar médiapiac szereplőinek a reklámadó 2027-re tervezett visszavezetésére is fel kell készülniük.
Mint arról a MediaFuture korábban beszámolt, az október 27-én benyújtott törvényjavaslat az eredetileg bejelentett egységes adókulcs helyett sávos rendszerben vezetné vissza a reklámadót. Az első 500 millió forintnyi adóalap adómentes maradna, a legmagasabb sávban azonban már 7,5 százalékos adókulcsot alkalmaznának.
A MediaFuture felkérésére készült Whitereport-elemzés szerinta sávos konstrukció alapján a korábban becsült 217 helyett mintegy 55 hazai médiavállalkozást érinthet közvetlenül az adó visszavezetése. A várható adóbevételek több mint fele ugyanakkor két globális technológiai vállalattól, a Metától és a Google anyavállalatától, az Alphabettől származhat.
A tervezett különadóval kapcsolatban a Médiatanács is megfogalmazta aggályait. A testület szerint a magyar média- és reklámpiacnak kiszámítható működési feltételekre lenne szüksége, a reklámadó visszavezetésének közvetett következményei pedig azokat a kisebb piaci szereplőket is érinthetik, amelyek maguk nem lennének adófizetésre kötelezettek.
A médiavállalatok tehát egyszerre szembesülhetnek azzal, hogy növekednek a reklámbevételeiket terhelő közterhek, miközben az egyik legfontosabb forgalmi forrásuk működése bizonyos hirdetési megoldásaik újragondolását is szükségessé teheti.
Különös helyzetet teremt, hogy az a Google, amellyel a hazai médiavállalatok a reklámköltésekért versenyeznek, egyúttal jelentős befolyással rendelkezik arra is, hogy ezek a kiadók mekkora közönséget érhetnek el, és milyen felhasználói élmény mellett lehetnek sikeresek az algoritmikus tartalomterjesztésben.
Amennyiben a következő hetek adatai is alátámasztják a hirdetési formátumok és a forgalomváltozások között megfigyelt összefüggést, a Google jelenlegi algoritmusfrissítésének egyik legfontosabb következménye nem feltétlenül a hazai hírportálok olvasottsági sorrendjének változása lesz. Sokkal inkább az, hogy a médiavállalatoknak a szerkesztőségi és technológiai stratégiájuk mellett a hirdetési modelljeiket is újra kell gondolniuk. A reklámadó visszavezetésére készülő magyar médiapiacon mindez aligha jöhetne rosszabbkor.