A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE), a Magyar Reklámszövetség (MRSZ), az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT), a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME), valamint a Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete (Repropress Egyesület) szerint a jelenlegi jelölési gyakorlatban olyan eljárási ellentmondások és jogosultsági bizonytalanságok merültek fel, amelyek veszélyeztetik a közmédia feletti tulajdonosi és szakmai felügyeletért felelős új testület megalakulásának törvényességét és hitelességét.
Célunk, hogy az eljárás valamennyi érintett számára átlátható, kiszámítható és szakmailag megalapozott módon záruljon
– írták közös levelükben.
Olyan médiaszakmai szervezetekről van szó, amelyek a Független Közmédia Testület (FKT) tagjának jelölésére jogosultak.
Maga a Testület július végén jött létre, és kilenc taggal gyakorolja majd a közmédia társaságai feletti tulajdonosi jogokat.
Az Országgyűlés három kormánypárti és három ellenzéki tagot választ, további három tagot pedig médiaszakmai szervezetek jelölnek.
Erről a három tagról van most szó.
Kérdéses, mit jelent az, hogy „részt vesznek” az ülésen
A levél első aggálya a jelölő szervezetek döntési jogkörét érinti. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) rögzíti, hogy a szakmai jelölteket a Közszolgálati Tanács egy nyilvános ülésen hallgatja meg, ahol az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek, valamint a jelölést adó szakmai szervezetek képviselői is jelen vannak. A Tanács az ülésen részt vevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére.
Az eljárásról szóló közlemény ugyanakkor a jelölő szervezetek képviselői számára tanácskozási jogú részvételt határoz meg a felsorolásban szereplő egyéb résztvevői körökkel.
Álláspontunk szerint ez a szavazásra jogosultak körének a törvényi rendelkezésnél szűkebb értelmezését jelenti, ezért a meghallgatáson részt vevők szavazati jogának kérdését nem tekintjük megnyugtatóan rendezettnek
– állapítják meg a médiaszakmai szervezetek.
Az aláírók szerint indokolt ennek az értelmezésnek a törvény szövegével való összhangját felülvizsgálni. Ugyanis az a felsorolt szervezetek között a részvételi, illetve döntési jogosultság szempontjából ugyan nem tesz különbséget, de kifejezetten az „ülésen részt vevők egyszerű többségét” jelöli meg a döntéshez. Tehát jogértelmezési kérdésként vizsgálandó, hogy a jelölő szervezetek képviselőinek részvétele a törvény alapján korlátozható-e pusztán tanácskozási jogra.
A felülvizsgálatot az is alátámasztja, hogy egyes jelölő szervezetek az Mttv. alapján egy-egy jelöltet állíthatnak, miközben az ülésen három fő jelöléséről születik döntés. A szavazás tárgya így szükségszerűen túlmutat az egyes szervezetek saját jelöltjén, vagyis a képviselők szerepe nem korlátozódhat saját jelöltjük formális támogatására, hanem a választás önálló szakmai mérlegelést és érdemi közreműködést feltételezhet.
A szakmai szempontrendszert is bővítenék
A törvény szerint a Testület lényegében egy médiavállalat-csoport tulajdonosi jogait gyakorolja: az FKT alapító okirata alapján a 17 meghatározott feladata közül négy kapcsolódik közvetlenül tartalmi, felügyeleti, illetve újságírói-etikai kérdésekhez, a többi vállalatirányítási, társasági jogi, pénzügyi, számviteli és gazdálkodási ismereteket és tapasztalatot igényel.
Ezzel összefüggésben fontos az alapító okirat azon pontja, amely
kifejezetten kizárja, hogy a Testület műsorszerkezetet vagy műsor- és tartalmi politikát határozzon meg - ez a szerkesztői függetlenség kulcsgaranciája.
Viszont a Közszolgálati Tanács által közzétett szempontrendszer a jelöltek kiválasztására elsősorban a szerkesztőségi, médiatudományi és médiaoktatási tapasztalatra, továbbá a jogszabályismeretre és az erkölcsi feddhetetlenségre helyezi a hangsúlyt. Ezért az aláírók szerint olyan szempontokat is fontos lenne érvényesíteni,
amelyek a Testület teljes feladatkörének ellátásához szükséges vállalatirányítási, társasági jogi, pénzügyi, számviteli és gazdálkodási tapasztalatot, illetve kompetenciákat is értékelik.
Kiemelik, hogy ez nem a médiával és a közszolgálatisággal kapcsolatos szakmai szempontok háttérbe szorítását jelenti, hanem a Testület tényleges feladat- és hatásköréhez igazodó, kiegyensúlyozott kompetenciakövetelményt.
Kiemelt közérdek
Hozzáteszik, hogy a javaslatot a szakmai együttműködés szándékával és a közszolgálati média megfelelő működéséért viselt közös felelősség jegyében fogalmazták meg. Céljuk, hogy a Testület leendő tagjai ne csak felkészültek legyenek szakmailag, hanem
a szakmai és társadalmi szereplők lehető legszélesebb bizalmát élvezhessék.
Ez azért is fontos, mert az eljárás az Országgyűlés elé kerülő döntés előkészítését szolgálja, így
a magyar közszolgálati médiarendszer működését és irányítását alapvetően meghatározza.
A folyamat jogszerűségéhez, átláthatóságához és szakmai megalapozottságához ezért kiemelt közérdek fűződik.
Reakció a Közszolgálati Tanács válaszára
Miután a Tanács válaszolt a felvetésekre, a hat médiaszervezet arra a következtetésre jutott, hogy az abban foglalt érvelés több ponton nincs összhangban az ugyanezen időszakban kiadott közleményekben, illetve a jelölteknek megküldött tájékoztatókban foglaltakkal. Ez különösen a nyilvános meghallgatáson részt vevők szavazati jogának kérdésében vet fel további értelmezési kérdéseket.
Ennek kapcsán újfent kiemelték, hogy észrevételeik célja nem az eljárás akadályozása, hanem annak elősegítése.
Javasolják, hogy a jelöltek meghallgatására és értékelésére vonatkozó szabályok, valamint a résztvevők jogállása az eljárás megkezdése előtt egyértelműen rögzítésre kerüljön, és valamennyi érintett számára azonos módon legyen alkalmazandó.
Különösen fontosnak tartják, hogy a meghallgatáson részt vevők jogállása és szavazati joga, valamint az értékelési szempontrendszer teljessége még a nyilvános meghallgatások előtt megnyugtató módon rendeződjön.
Kérdőjelek a jelölő szervezetek jogosultsága körül
A szakmai szervezetek közös levelén túlmenően, a MediaFuture összevetette a törvényi szabályozást és a közzétett jelölőszervezeti listát. Az így kirajzolódó kép alapján további kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a listán szereplő valamennyi szervezet megfelel-e a jogszabályban meghatározott jelölési feltételeknek.
A kiírás szerint a médiaszakmai szervezetek három kategóriában jelölhetnek:
- médiatartalom-előállítással foglalkozó tagokkal rendelkező országos civil szervezetek;
- a médiaoktatás és -tudomány területén működő országos szakmai szervezetek;
- médiaipari országos szervezetek.
A felhívás kifejezetten tisztázza, hogy a második kettő esetében nem egyedi intézmények vagy kiadók, hanem azok által alkotott szervezetek vehetnek részt.
Azonban több olyan társaság vagy alapítvány is van a jelölők között, amelyek jogosultsága a törvényi feltételek alapján erősen megkérdőjelezhető:
- Tiszatáj Alapítvány & Médiakutató Alapítvány: Mindkét szervezet önálló kiadói alapítványként működik, egy-egy konkrét lap és annak online változatának kiadására jött létre, tagsággal nem rendelkeznek. Ezek jogosultsága megkérdőjelezhető.
- Magyar Kommunikációtudományi Társaság (MKTT): Tevékenysége az általános kommunikációkutatásra terjed ki, amely tágabb kategória, mint a törvény által megkövetelt konkrét médiaoktatás és -tudomány. Nem egyértelmű, hogy folytat-e médiaoktatási tevékenységet. Ez nem zárja ki a megfelelést, de önmagában nem is bizonyítja egyértelműen.
- eDemokrácia Műhely Egyesület: Bár kiadóként jegyzi a Nyomtass te is! című kiadványt, kérdéses, hogy a tagsága döntően médiatartalom-előállítókból áll-e. Ezért lehet jogos is a jelenléte, de megkérdőjelezhető.
- Magyar Operatőrök Társasága (H.S.C.): Tagsága elvben megfelel a tartalomkészítésnek, ám az operatőrök az Smtv. szerkesztői felelősségre vonatkozó definíciója alapján nem minősülnek önálló médiatartalom-szolgáltatónak, ami jogi szempontból véleményessé teszi besorolásukat.
Az ügy előzménye
A választások után a kormány úgy rendelkezett, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) működését átmenetileg költségvetési biztos felügyeli.
Ezután az Országgyűlés Művelődési Bizottsága kinevezte az MTVA átmeneti vezetőjét, dr. Horváth P. András jogászt, akinek a jogi és gazdasági átvilágítás a feladata. Ezután állt le a hírszolgáltatás a közmédia minden felületén, miközben az új, ideiglenes vezetők is megkezdték munkájukat.
Július 11-én részben visszatért a hírszolgáltatás, hírek jelentek meg a képernyő alján futó sávban. Július 15-étől újraindult a Kossuth Rádió közvetítése is. Ezután beszámoltak az első tizennégy nap eredményeiről, megalakult a Független Közmédia Testület, illetve elindult az egyeztetés a közmédia jövőjéről.
Július végén az audit után újra munkába állt a felmentett több mint 40 közmédiás dolgozó ötöde. Ezután nevezték ki augusztus 3-án az M1 Híradó főszerkesztőjének Hajdú Gábort, illetve műsorvezetőnek Borsa Miklóst, végül másnapra visszavonták a megbízásukat. Mivel ezzel kapcsolatban kételyek merültek fel: Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter Facebook-posztjában fontosnak tartotta kijelenteni: „A minisztérium nem szól bele a közmédia mindennapi működésébe″. Augusztus második felében térhet vissza a teljes hírszolgáltatás.
