Ahogy azt korábban megírtuk, a Reuters hozott nyilvánosságra olyan belső dokumentumokat, amelyek szerint a Meta éves bevételének mintegy 10 százaléka csalásról szóló, hamis tartalmú hirdetésekből származik. A PressGazette becslése szerint ez pedig globálisan évi 16 milliárd dollárt jelent, amiből legalább 790 millió dollár (600 millió font) érkezhetett az Egyesült Királyságból: csakhogy az egész brit országos és regionális hírmédia online hirdetési bevétele 2024-ben alig érte el a 600 millió fontot a brit Reklámszövetség adatai szerint.
Ez az összehasonlítás azért különösen fájó, mert az egész világon problémát jelent a helyi online média számára a globális platformok elszívó ereje a hirdetési piacon.
A Press Gazette többször is beszámolt a Facebookon futó fals befektetési hirdetésekről, amelyek ismert üzleti újságírók és médiaszereplők személyazonosságát használják fel, hogy rábírják a felhasználókat különböző befektetési csoportokhoz való csatlakozásra.
Sok esetben úgynevezett pig-butchering (disznóvágás) típusú csalásról van szó: a bűnözők valós pénzügyi tanácsokat adnak heteken vagy hónapokon át, bizalmat építve, kvázi „felhízlalva″ az áldozatot, majd később egy hamis befektetésbe csábítják őt, megszerezve a pénzét. Ez a „levágás″ a szemléletes hasonlatban.
A csalások sikerét az is biztosítja, hogy a Meta felületei lehetővé teszik a csalók számára a valódi, legitim pénzügyi hirdetésekhez megszólalásig hasonló tartalmak létrehozását.
A Meta nem sokat tesz ellene
A Meta ugyan időnként bejelentés hatására eltávolítja ezeket a hirdetéseket, ám a csalók ezután pillanatok alatt újra létrehozzák őket.
Ráadásul a Reuters által feltárt belső dokumentum szerint a gyanús hirdetések ellenőrzéséért felelős csapat nem csökkentheti a bevételt 0,15 százaléknál nagyobb mértékben. Egy másik belső irat szerint a Meta 2023-ban a heti százezer bejelentés 96 százalékát egyszerűen figyelmen kívül hagyta.
A Reuters egy különösen súlyos esetet is bemutatott: 2024-ben feltörték a kanadai Királyi Légierő egyik toborzójának Facebook-fiókját, az elkövető ellopta a személyazonosságát, és kriptobefektetéseket kezdett reklámozni a nevében. A Meta hiába kapott ismételt bejelentéseket, nem távolította el a hamis profilt, és az illető egy korábbi kollégáját így 28 ezer dollárral károsították meg.
Andy Stone, a Meta szóvivője a Reutersnek azt mondta, hogy a látott dokumentumok „szelektív nézőpontot mutatnak, amely torzítja a Meta csalásokkal szembeni megközelítését”. Hozzátette, hogy agresszívan fellépnek a csalások ellen, mert a felhasználók és a legitim hirdetők sem szeretnék ezeket a tartalmakat.
A Reuters továbbá beszámolt egy 2025 májusi Meta-prezentációról is, amely alapján a vállalat platformjai az összes sikeres amerikai csalás egyharmadában érintettek. Az Egyesült Királyságban pedig 2023-ban a fizetési csalások 54 százaléka volt köthető valamely Meta-platformhoz.
A svédek már léptek
A svéd hírközlési és médiavállalatokat tömörítő Utgivarna szervezet büntetőfeljelentést tett Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója ellen, amiért a Facebookon olyan hamis hirdetések jelentek meg, amelyek svéd médiumok vagy újságírók nevében próbálják megtéveszteni a felhasználókat.
A beadványban Zuckerberget csalás, csalásban való bűnsegédlet, csalás előkészülete, valamint a képmás és név engedély nélküli reklámcélú felhasználását tiltó törvény megsértése miatt jelentették fel.
A szervezet közleménye szerint az Utgivarna és tagszervezetei számos alkalommal kérték a Facebooktól a megtévesztő hirdetések megállítását, ám a platform érdemi lépéseket nem tett.
Ez a probléma évek óta fennáll. Mi, a svéd média szereplői folyamatosan szóltunk a Metának: beszéltünk velük, lobbiztunk, találkoztunk is a képviselőikkel, de a helyzet nem változott. Miért jelentettük fel a vezérigazgatót csalásért és bűnsegédletért? Mert szerintünk pontosan erről van szó
– fogalmazott James Savage, az Utgivarna elnöke és a The Local ügyvezetője.
A közlemény szerint ezek a hirdetések elsősorban kiszolgáltatott embereket tévesztenek meg, akik a hiteles újságírók arcképének és a jól ismert médiamárkáknak bedőlve pénzt veszítenek, és pszichés megterhelésnek is ki vannak téve. Emellett sértik a nagy svéd médiavállalatok védjegyeit, és rontják márkáik hitelességét.
A jelenség a teljes svéd újságírásba vetett közbizalmat is aláássa, növelve a társadalom dezinformációval szembeni kiszolgáltatottságát, végső soron a demokráciát is gyengítve.
Az Utgivarna szerint a Meta részben felelős, mert nem fordít elegendő erőforrást sem manuális, sem automatikus eszközök fejlesztésére a megtévesztő hirdetések kiszűrése érdekében. A Meta a médiacégek és újságírók saját feladatává tette a hamis hirdetések bejelentését, de ez ritkán vezet eredményre.
A svéd pénzügyi felügyelet adatai szerint 2025-ben több mint 5000 ember veszített összesen félmilliárd svéd koronát ilyen átverések miatt, és a hirdetések mögött gyakran nemzetközi bűnszervezetek állnak.
Nemcsak nálunk jellemző, hogy a hirdetési költések nagyobb része a helyi kiadók helyett a nemzetközi techcégeknél landol. Így még kevesebb erőforrás juthat a lokális médiában a minőségi tartalmak előállítására. Az osztrákok összefogtak, és Made in Austria – Made for Austria címmel kampányt indítottak a hirdetők érzékenyítésére.
