A díjat a 2001-ben fiatalon elhunyt Hégető Honorka emlékére hozta létre az RTL. A fiatal újságírónő elsősorban elesett emberek sorsával foglalkozó riportokat készített, és a hátrányos helyzetű emberek realista bemutatásáért 1999-ben megkapta a Toleranciadíjat. Munkásságát mély társadalmi érzékenység és empátia jellemezte, értékrendje ma is mércét jelent a díj számára: kisebbségekkel és hátrányos helyzetűekkel foglalkozó alkotók pályázhatnak rá, akik az adott év legmeghatározóbb társadalmi kérdéseit, és az azokra adott lehetséges megoldásokat dolgozzák fel videó vagy fotósorozat formájában.
Idén rekordszámú, összesen 78 videós és 22 fotós nevezés érkezett a felhívásra, amelyek közül a zsűri négy videós és három fotós alkotást díjazott, továbbá a Yettel Magyarország idén is különdíjjal ismert el egy videós alkotást.
A zsűri elnöke Weyer Balázs újságíró, etnomuzikológus, a Médiafórum Egyesület alapítója és volt főszerkesztője volt, a tagjai pedig Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Mészáros Antónia, az UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója, korábbi műsorvezető és dokumentumfilmes újságíró, Máté Krisztina tévés újságíró, műsorvezető, producer és egyetemi docens, illetve Mucsy Szilvia fotográfus, a Budapesti FotóFesztivál alapító-igazgatója, a RANDOM kortárs fotóművészeti kollektíva vezetője.
Ahogy az várható volt, sok pályamű foglalkozott idén az ukrán-orosz háborúval különböző szempontok mentén.
A háborús tudósítás bizonyos értelemben koronaékszere, meghódítandó csúcsa a szakmának, mindig is az volt. A nagyok sok esetben ilyen körülmények között váltak ismertté, illetve edződtek meg. De ahogy a katonák esetében, az újságírók életére, karakterére is rányomhatja a bélyegét a háború. Ott van ezekben a munkákban az adrenalin és a tenni akarás, de érdemes odafigyelni magukra az alkotóknak
– figyelmeztetett Weyer Balázs a téma kapcsán.
Nagyon érdekes volt, hogy a Hégető Honorka-díj riporteri munkát ismer el, a képeken, videókon mégis azt láttuk, hogy sokkal inkább történetmesélésről van szó. Nemcsak egy érdekes társadalmi jelenséget mutatnak be ezek a munkák, hanem elvezetnek minket egy történetbe is
– mondta el a díjazottak méltatása során Mucsy Szilvia.
Az eltűnő magyar ipar nyomában
Hégető Honorka-díjat kapott Földiák Vince, Kósa Levente és Bíró Danijar, a Partizán munkatársai, három különálló riportsorozatért. Munkáik a Répcelak sajtkészítő üzemének bezárásától a Dél-Zselic olajkitermelésén át a dunai vasmű tömeges leépítéséig mutatják be, hogyan hatnak a gazdasági döntések a helyi közösségekre, érzékeltetve az emberi történeteket, reményeket és veszteségeket, amelyek a számok mögött rejlenek.
Elhurcolt ukrán gyerekek
Megkapta az elismerést dr. Takács Lili, a 444 szerkesztő-riportere, aki az elhurcolt ukrán gyerekek sorsára irányította a figyelmet. Takács Lili és Kristóf Balázs 2025 januárjában készítettek interjúkat olyan fiatalokkal, akiket akaratuk ellenére orosz táborokba vittek. Ellátogattak Herszonba is egy gyermekotthonba, ahol a helyiek sikeresen elrejtették a gyerekeket a megszállás idején. Riportjuk rávilágít, hogyan hatnak az elhurcolások a gyerekek identitására és a közösségek életére.
A legkiszolgáltatottabbakról
Hégető Honorka-díjat kapott Beck Nóra, az RTL Házon kívül című műsorának szerkesztő-riportere egymást erősítő, rendszerszintű problémákat feltáró munkáiért. Egyik riportja a társadalom legkiszolgáltatottabb gyermekei és családjaik helyzetét mutatja be. A rákosrendezői erdőben fűtés, víz és áram nélküli élő hajléktalan családokat csak Antal András atya támogatja. Szintén láthattuk tőle Zsolt történetét, akit bántalmazó apja meggyilkolásával vádolnak. De a legnagyobb érdeklődést kiváltott sorozata a gyermekvédelmi rendszer legsúlyosabb visszaéléseit tárja fel, beleértve a javítóintézetben történt szexuális visszaéléseket és a szolnoki befogadó otthonban előforduló fizikai és lelki bántalmazásokat. Beck Nóra riportjaiból kiderül, hogyan maradnak a legvédtelenebbek rendszer nélkül, és milyen hiányosságokkal küzd az emberséges, felelős védelem biztosítása.
Nóra nem fél a tabuk döntögetésétől. Fantasztikus profizmussal ötvözi az emberi történetek érzékeny bemutatását és a rendszerszintű problémák kíméletlen bemutatását
– mutatta be a díjazott munkásságát Mészáros Antónia, a UNICEF magyarországi ügyvezető igazgatója.
A parajdi sóbánya válsága
Végh Attila, Tóth-Máté Barnabás és Fuszek Gábor, a Blikk munkatársai kapták az idei legjobb első pályázók díját a parajdi sóbánya válságát bemutató riportjukért. Munkájuk feltárta, hogyan omlott össze a bánya védelme a Korond-patak áradása miatt, hogyan hat ez a helyi közösség életére, és hogyan gondolkodnak a tagjai a megoldásról, illetve milyen küzdelmet folytatnak a megmentéséért.
Sámánok ma
Érdekes kivétel volt a munkák sora között egy kevésbé elesett csoportot bemutató fotósorozat, Szajki Bálint, a 24.hu fotóriporterének alkotása. Ő az Ősök Útja Szellemi Ösvény nevű magyar spirituális sámánista közösség mindennapjait és rítusait dokumentálta. Érzékletesen mutatja be a tagok lelki útkeresését, a természethez és az ősök szellemeihez való kapcsolódását, valamint az ősi szertartások és transzélmények révén történő belső gyógyulást. Eközben rávilágít a közösségeket övező előítéletek mögött rejlő személyes tapasztalatokra.
Ez az anyag nagyon érzékeny módon hoz közel ehhez a világhoz, vizuálisan is meleg hangulattal mutatja meg ezeket az elhivatott embereket. Komolyan szól a hitről, a hagyományokról és a transzcendensen való kapcsolatról
– méltatta a képeket Mucsy Szilvia.
Ukrán katonák rehabilitációja
Szintén fotós díjban részesült Ajpek Orsolya, a Telex fotóriportere, aki egy kijevi rehabilitációs központ mindennapjain keresztül mutatta be a frontról hazatérő ukrán katonák sorsát. Az Amikor magamhoz tértem, éreztem, hogy nagyon nagy baj van a lábaimmal című riport érzékletesen ábrázolja a katonák társadalomba való visszailleszkedésének nehézségeit, valamint a poszttraumás stressz szindróma, a depresszió és a gyász okozta láthatatlan traumákat.
Harkivi hősiesség
Ebben az évben a zsűri egy fotós különdíjat is kiosztott, amelyet Bankó Gábornak, a 444 munkatársának ítéltek. Sorozata egy harkivi stabilizációs pont mindennapjait mutatja be: a frontvonaltól pár kilométerre készült felvételek a sebesült katonák első ellátását és az ott dolgozók csendes hősiességét tárják fel.
Miután megnéztem a képeket, napokon keresztül nem tudtam aludni. Láttam az embereket, láttam a szituációkat, belém vésődtek. Ajpek Orsi női lélekként, míg Gábor rideg valóságként kőkemény kalapáccsal veri a szívünkbe, hogy mi történik Ukrajnában
– méltatta Keleti Éva az orosz-ukrán háborúban készült munkákat.
Az oktatás ereje
A Yettel idei különdíját Szaplonczai Laura, a Deutsche Welle magyar csatornájának munkatársa kapta, aki Gudman Olivérrel és Diseri Dórával készített kisfilmet a gilvánfai tanodáról. Egy hátrányos helyzetű, de jól működő közösség eredményeiről van szó, ahol az oktatás kínál valós lehetőséget a kilátástalanságban: a mai gyerekeket immár a tanoda korábbi tanulói tanítják.
Nemrég a Creator Awards-on is elismeréseket adtak át: immár harmadik alkalommal díjazták a legkiemelkedőbb és legtehetségesebb magyar influenszereket.
