A botrányt a Daily Telegraph robbantotta ki, amikor kiszivárogtatott egy belső BBC-jelentést, amelyet Michael Prescott, a csatorna korábbi, a BBC szerkesztési elveiért és sztenderdjeiért felelős bizottságának tanácsadója írt. A dokumentum szerint a Panorama című oknyomozó műsor Trump: A Second Chance? című epizódjában a szerkesztők összevágták Trump beszédének két, ötven perces különbséggel elhangzott részletét, aminek révén a vádak szerint úgy tűnhet, mintha az elnök közvetlenül erőszakra buzdított volna a Capitolium elleni támadás előtt.
Az adásban Trump azt mondta:
Le fogunk vonulni a Capitoliumhoz… és harcolunk. Pokolian harcolni fogunk.
A beszédben a „fight like hell” kifejezés jóval később hangzott el, és nem kapcsolódott a Capitoliumhoz, hanem az amerikai választási rendszerrel kapcsolatos általános politikai retorika része volt. Trump eredetileg így folytatta:
Innen el fogunk vonulni a Capitoliumhoz, és biztatni fogjuk bátor szenátorainkat és kongresszusi képviselőinket – bár valószínűleg nem mindenkinek fogunk annyira tapsolni. Mert az országunkat soha nem fogjátok visszaszerezni gyengeséggel. Erőt kell mutatni, erősnek kell lennetek. Azért jöttünk, hogy követeljük: a Kongresszus tegye, ami helyes, és csak azokkal az elektorokkal számoljon, akiket törvényesen jelöltek ki. Tudom, hogy mindenki itt hamarosan elindul a Capitolium épülete felé, hogy békésen és hazafiasan hallassa a hangját.
A buzdító jellegű beszédben jó pár alkalommal elhangzott a „fight″ szó, de nem a konkrét fizikai erőszakra vonatkozóan, nem szólítva fel a Capitolium megtámadására. A beszéd vágásával kapcsolatos vita másik oldala ugyanakkor, hogy annak teljes szerkezete, nyelvezete az adott szituációban és körülmények között erősen konfrontatív, mozgósító jellegű, amelynek a végéhez közeledve hangzik el a harcra való felszólítás, noha nem az adott kontextusra értve, viszont a Capitoliumhoz vonulás előtt. Így sokak számára nem egyértelmű, hogy a dokumentumfilm összességében sugallt-e valótlanságot, noha a szerkesztési elvek valóban vitathatóak.
vállalják a felelősséget
A két vezető levelet írt a BBC munkatársainak, amelyekben elismerték, hogy hibát követtek el, és ezek aláásták a közmédia hitelességét.
Deborah Turness azt írta:
A Trump-dokumentumfilm körüli vita olyan szintre jutott, hogy az már a BBC hírnevét veszélyezteti – és mint a BBC News vezetője, vállalom a felelősséget.
Deborah Turness a Broadcasting House előtt is megismételte: a BBC News nem intézményesen elfogult, az újságírók nem elfogultak, hanem a pártatlanságért dolgoznak. Elismerte, hogy történtek hibák, de visszautasította a „fake news” narratívát, és kiállt a szerkesztőség mellett.
Tim Davie pedig úgy fogalmazott:
Mint minden közintézmény, a BBC sem tökéletes, és mindig nyitottnak, átláthatónak és elszámoltathatónak kell lennünk. Bár nem ez az egyetlen oka, a BBC News körüli jelenlegi vita érthető módon hozzájárult a döntésemhez.
Trump és a Fehér Ház reakciója
Donald Trump a saját közösségi platformján, a Truth Socialon köszönte meg a Daily Telegraph-nak, hogy „leleplezte a korrupt újságírókat”, és kijelentette:
Ez szörnyű a demokráciára nézve.
Az eset kapcsán pártállástól függően érkeztek különböző reakciók, ennek kapcsán felmerült a belső puccs lehetősége, valamint a válságkezelés problémái is terítékre kerültek: a BBC egyébként is nehéz helyzetben van, ezért jelentős, akár több ezer brit munkahelyet érintő kiszervezési terveket fontolgat. A BBC és más kiadók trendje előrevetítheti a hazai helyzetet is.
Tágabb összefüggések
A BBC-t az utóbbi hónapokban több irányból is bírálatok érték:
- a Gáza-konfliktusról szóló műsorok miatt többen Izrael-ellenes elfogultsággal vádolták a csatornát,
- mások a transzneműség témájának kommunikációját kifogásolták,
- a BBC nemrég 20 pártatlansági panaszt is elismert az év elején történt hírolvasói hibák kapcsán.
A 103 éves intézmény különösen érzékeny időszakban került válságba: 2027-ben újratárgyalják a királyi chartáját, amely meghatározza a közszolgálati műsorszolgáltatás jövőjét. Davie távozását részben ezzel is indokolta:
Szeretném megteremteni a lehető legjobb feltételeket, hogy az új vezérigazgató formálhassa a következő korszakot.
A BBC igazgatótanácsa a következő hetekben jelöl ki utódot – a 18. vezérigazgatót a társaság történetében. A lehetséges nevek között említik Charlotte Moore volt tartalomigazgatót, Jay Hunt tévés szakembert és James Hardingot, a BBC korábbi hírvezetőjét.
Azért is érzékeny ez a téma, mert a hírekbe vetett általános bizalom szintje világszerte csökkenő tendenciát mutat. Ennek körülményeit egy oxfordi kutatásban vizsgálták.
