Kiszámíthatatlan környezetet jelent nemcsak az oldalak, de minden felhasználó számára a Facebook: Ződi Zsolt kutatása olyan megállapításokat tesz, melyek jól lefestik, miért nehéz megérteni azokat a döntéseket, amelyek alapján egyes tartalmakat a platform aggályosnak minősít.
Két jelenségre, az általunk megosztott tartalmak tiltására, illetve azok láthatóságának korlátozására fókuszált a tanulmány a rengeteg, a Facebook kezében levő eszköz közül: ezekre a felhasználó explicit értesítése nélkül kerül sor.
Persze, ha arra vagyunk kíváncsiak, milyen szabályok alapján minősíti egyes bejegyzéseinket nem megfelelőnek az oldal, van egy olyan felület, amelyen ezeket megtaláljuk, ám teljességgel átláthatatlan formában.
„Az óriásplatformok moderálási gyakorlatát szabályozó előírások egy hétköznapi átlagfelhasználó számára teljességgel átláthatatlanok”
– fogalmaz a kutatás összefoglalója. Ennek alapján a szabályok egymáshoz való kapcsolódásának logikája is érthetetlen, de ezt tovább nehezíti, ahogyan egy téma köré egymásba linkelt oldalak szövevényeként tálalják a felületen. Azt sem lehet állítani, hogy a szabályok, ha nehezen átláthatók is, de legalább kőbe vésettek – dinamikusan változnak, és erre csak abból következtethet valaki, ha egy korábban még elfogadható, biztonságos típusú tartalom hirtelen már tiltást vagy korlátozást vált ki. Ez folyamatos nyomás alatt tartja főként azokat a felhasználókat, amelyek nagy számban tesznek közé tartalmakat – ilyenek a lapkiadók is. Nekik állandó kísérletezés mellett kell óvatosan viszonyulniuk a Facebookhoz.
A Facebook csak AI útján kommunikál
A helyzetet az is nehezíti, hogy a moderálást mesterséges intelligencia végzi: ez nemcsak a tartalmakkal kapcsolatos döntésre igaz, de a felhasználók az őket ért szankciókhoz kapcsolódó panaszaira is. Az AI nem tud tényleges magyarázatot adni arra vonatkozóan, miért tiltott vagy korlátozott egy bejegyzést, a felhasználó így nem tud érdemben kommunikálni, érvelni akkor sem, ha egyértelmű a tévedés. Csak a nagy kategóriát közli a Facebook robotja, amelyhez a döntés tartozik.
Ennek alapján senkit sem érhet meglepetésnek, hogy az olyan döntés, amely visszavonja a korlátozást vagy a tiltást, ritka, mint a fehér holló.
Ződi Zsolt kutatása azt is megmutatja, milyen számban hozza meg a felhasználók bejegyzéseire hátrányos döntéseket a Facebook. Naponta százezeres, havonta pedig többmilliós nagyságrendben születnek ilyen szankciókhoz vezető döntések, főként AI alapon. Leggyakrabban spam és hamis fiókok kategóriában lépnek – ugyanakkor rengeteg felhasználó tapasztalata, hogy amikor ő maga jelent egy hamis fiókat, ritka, hogy sikerüljön elérni annak tiltását. A felhasználóktól ellopott fiókok mellett a másoktól lopott képekkel, feltehetően csalás céljából megalkotott profilokig terjed az ilyen csaló oldalak tárháza.
Ennyi magyart érintett már törlés vagy tiltás
A tanulmányban külön szerepelnek a magyarok érintő tiltó és korlátozó döntések. Egyrészt 2020-ban, 2021-ben és 2024-ben is végeztek egy-egy reprezentatív kutatást, mely a hazai felhasználók ilyen típusú tapasztalatait összegezte. Az eredményeket a következőképp foglalhatjuk össze:
- A magyar felhasználók 10-12 százaléka volt már áldozata tiltásnak vagy korlátozásnak, ez nagyságrendileg félmillió embert jelent.
- A fenti userek fele visszatérően szembesül a problémával, negyedüknek pedig profilját is függesztették már fel: ez több mint 100 ezer embert jelent.
- Az érintettek 35-44 százaléka nem kapott kielégítő információt arról, miért jártak el vele szemben, 20-30 százalék pedig nem elégséges tudáshoz jutott ezzel kapcsolatosan.
- Felülvizsgálatot az érintettek harmada kért, de a két későbbi mintafelvételnél, csak tizedük kapott. 2020-ban ötödük el tudta érni ezt, tehát a helyzet romlott, ami az AI bevonásának lehet köszönhető.
A média is megsínyli
Médiavállalkozásoktól is kért beszámolót a kutatás: álláspontjuk abban egységes, hogy mind a Facebook, mind a kutatás másik témájául szolgáló YouTube esetében akadnak gondok bőven, azonban a tiltások és korlátozások eltérő mélységben érintik az eltérő médiákat. Vannak, akiknél havi 1-2 alkalommal akad probléma, akkor viszont akár egészen hosszú időre is korlátozhatja a lapot a Facebook. Ők egyöntetűen úgy fogalmaztak, hogy
folyamatosan tanulnak, próbálnak alkalmazkodni, de így is előfordul, hogy valamit félreért a rendszer – vagy egy létező, negatív társadalmi jelenséget bemutató tartalmat propagálónak érez, ért.
Mint fogalmaztak, valós magyarázat sosincs arra, ha fellépnek egy poszttal szemben. Vannak ugyanakkor olyanok, akik számára folyamatos küzdelem a közösségi média, tiltásokkal, oldaltörléssel, szabályok életidegen módon történő alkalmazásával.
Így lenne átláthatóbb
A tanulmány végül hét pontból álló ajánlást is megfogalmaz: ha ez életbe léphetne, sokkal átláthatóbban működő platformokon tudnának boldogulni a felhasználók. A hét pont:
- A szabályzatoknak egységes, áttekinthető és teljes szöveget tartalmazó verzióit széles körben megismerhetővé kellene tenni.
- Az azokban történő változtatások legyenek nyomon követhetők, ezeket valamilyen felületen szintén vezetni kell.
- Egységes terminológiára van szükség, valamint a szankciók alapjául szolgáló tartalomtípusokról is egységes definíciókat kell alkotni.
- Egységesebb szerkezetük mellett fontos lenne, hogy a jelentések is egységes elvek mentén készüljenek el az egyes időszakokról: ezt már az Európai Bizottság is felismerte, és közzétett egységes mintasablonokat. Az adatok könnyebb exportálhatósága a kutatási célokra való felhasználást egyszerűsítené.
- Az elmarasztaló döntésekhez egyértelmű magyarázatokra jogosult minden felhasználó: általános kategóriamegjelölés helyett a vétség mibenlétét kell megadni.
- Lehetőséget kellene adni arra, hogy ne a mesterséges intelligenciával, hanem egy hús-vér ügyintézővel tudja a felhasználó megbeszélni sérelmeit.
- A szólásszabadságot érintő kategóriáknál különös gondossággal kellene eljárni, az örökre történő kitiltás lehetőségét pedig meg kellene szüntetni.